Mit kell tudni a fizetés nélküli szabadságról? Koronavírus

Szerző: dr. Kozma-Fecske Ivett
Dátum: 2020. április 28.
Címkék: , ,
Rovat:
Fizetés nélküli szabadság igénybevétele a legtöbb esetben a munkavállaló kérelmére, indokoltan, például gyermeknevelés céljából történik. Arra is lehetőség van azonban, hogy a felek közös megállapodásukban döntsenek fizetés nélküli szabadságról. A koronavírus okozta gazdasági nehézségekre sok munkáltató első reakciója a munkavállalók fizetés nélküli szabadságra való küldése volt. Ez mindkét fél számára előnyös lehet, hiszen a munkáltató nem veszíti el képzett munkaerejét, a munkavállaló pedig, amint lehet, újra munkába tud állni megszokott helyén. A fizetés nélküli szabadság azonban sok hátránnyal is jár, így alapos megfontolást igényel, érdemes-e élni vele.

Amikor fizetés nélküli szabadságról beszélünk, el kell határolnunk az olyan fizetés nélküli szabadságot, amelyet a munkáltató a munkavállaló kérelmére köteles biztosítani, továbbá a felek megállapodásán alapuló fizetés nélküli szabadságot. Az előbbinek minden esetben a jogszabályban meghatározott indoka van, csak ennek az oknak a teljesülése esetén lehet igénybe venni. Ebbe a körbe tartozik a gyermek gondozása céljából igényelhető fizetés nélküli szabadság, amely fő szabály szerint a gyermek három éves koráig igényelhető a szülők vagy akár a nagyszülő által, míg örökbefogadás esetén idősebb gyermek után is kérelmezhető, továbbá a gyermekgondozást segítő ellátás igénybevételével egyidejűleg a beteg gyermek személyes gondozása esetén akár annak tizedik életéve betöltéséig is jár [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 128. §, 130. §]. Fizetés nélküli szabadság vehető igénybe ezen túl a hozzátartozó tartós, személyes ápolása céljára legfeljebb két évre és a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára is [Mt. 131-132. §].

Amennyiben a munkavállaló a fent felsoroltakon kívüli indokból, például a lakásfelújítás időtartamára, vagy egy féléves külföldi utazásra kívánna fizetés nélküli szabadságot igényelni, a kérelmét a munkáltató nem köteles jóváhagyni.

Úgyszintén, ha a munkáltató ideiglenesen nem tudja foglalkoztatni a munkavállalót, a munkaviszony megőrzése érdekében a felek megállapodhatnak fizetés nélküli szabadságban, ennek a megállapodásnak azonban a két fél közös akaratán kell alapulnia. Amennyiben a két fél egyetért abban, hogy a foglalkoztatást a meglévő feltételekkel egy későbbi időpontban folytatni kívánják, érdemes ennek körülményeit a megállapodásukban tisztázni. Így előre megszabható, hogy mikor áll a munkavállaló újra munkába, akár pontos dátummal, akár egyéb módon meghatározva, például: „a veszélyhelyzet megszűnését követő első munkanapon”. Amennyiben a felek nem rendelkeznek a fizetés nélküli szabadság hosszáról, azt bármelyik fél bármikor jogosult megszüntetni, ekkor a munkavégzés folytatódik, vagy a munkaviszony valamelyik fél által megszüntetésre kerül. A munkaviszony megszüntetésére a fizetés nélküli szabadság igénybevétele alatt is lehetőség van, mivel a munkavállalónak határozatlan időtartamú munkaviszonyának felmondását nem kell megindokolnia [Mt. 67. § (1) bekezdés]. A munkáltató megszüntetési lehetőségei az indokolási kényszer miatt szűkebbek [Mt. 66. § (1) bekezdés], hiszen munkavégzés hiányában a munkavállaló hibázni sem tud, ha pedig éppen a munka hiánya és a munkaviszony megszüntetésének elkerülése érdekében került sor a fizetés nélküli szabadság igénybevételére, a munka hiánya nem indokolja a munkaviszony megszüntetését. Ilyenkor is sor kerülhet azonban munkáltatói felmondásra, például olyan esetben, ha a munkavállaló az építkezésre igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt máshol munkát vállal. Amennyiben viszont a fizetés nélküli szabadág indoka a jogszabályban meghatározott, nem pedig megállapodáson alapuló, a munkaviszony munkáltató által történő egyoldalú megszüntetését a felmondási tilalmak és korlátok is akadályozhatják [Mt. 65. § (3) bekezdés c)-d) pontok, 68. § (2) bekezdés c) pont].

Mielőtt azonban a felek a fizetés nélküli szabadságról megállapodnak, a munkáltató együttműködési és tájékoztatási kötelezettségéből fakadóan is köteles a munkavállaló részére annak következményeit ismertetni [Mt. 6. § (4) bekezdés]. A munkavállalót tájékoztatni kell arról, hogy a fizetés nélküli szabadság ebben az esetben nem számít munkaviszonyban töltött időnek, így a szabadságra és – ha a fizetés nélküli szabadság időtartama a harminc napot meghaladja – a végkielégítésre, felmondási időre jogosító időtartamba sem számít be [Mt. 115. § (1) bekezdés, 77. § (2) bekezdés, 69. § (4) bekezdés]. Még fontosabb, hogy a munkavállaló biztosítása ebben az időtartamban szünetel [a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 8. § a) pont], így egészségbiztosítási ellátásokra nem jogosult, a fizetés nélküli szabadság időtartama nem számít be a társadalombiztosítási ellátások, például a gyermekgondozási díj vagy az öregségi nyugdíj megszerzéséhez szükséges időtartamba. A koronavírus okozta veszélyhelyzetre tekintettel azonban a fizetés nélküli szabadságra vonatkozóan is született ideiglenes rendelkezés: ez alapján a veszélyhelyzet fennállásának időszakában a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra jogosult [a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről szóló 140/2020 (IV. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 20. § (1) bekezdés]. Az egészségügyi szolgáltatás az orvosi ellátásokat foglalja magában, így pénzbeli ellátásra, például táppénzre továbbra sem válik jogosulttá a fizetés nélküli szabadságát töltő munkavállaló. Ez továbbá csak azokra a munkavállalókra vonatkozik, akik a fizetés nélküli szabadságot a veszélyhelyzet miatt, a munkaviszony megőrzése érdekében veszik igénybe. Ez a jogosultság sincs azonban ingyen, ám annak árát a munkáltató köteles megfizetni, így 2020. május 1. napjától a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalói után egészségügyi szolgáltatási járulékot kell megállapítania, bevallania és megfizetnie [Rendelet 20. § (2) bekezdés].

Ennek a kötelezettségének havonta, a tárgyhót követő hó 12. napjáig kell eleget tennie, ám az adóhatóságnál kérelmezheti, hogy a megállapított és bevallott járulékot csak később, a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig kelljen megfizetnie [Rendelet 20. § (2)-(3) bekezdés]. Ezzel a szabállyal tehát végeredményben arról született rendelkezés, hogy a veszélyhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságra kényszerült munkavállalók helyett azok munkáltatói kötelesek megfizetni az egészségügyi szolgáltatásokra jogosító járulékot, amelynek összege havonta 7710 forint [Tbj. 19. § (4) bekezdés].

Az sem kizárt, hogy a munka hiánya miatt fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló máshol munkát vállaljon, ekkor az új munkaviszony alapján válik jogosulttá a társadalombiztosítási ellátásokra. Arra azonban ügyelnie kell, hogy a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a régi munkahelyén is munkába kell állnia, azt az újabb munkaviszony nem akadályozhatja.


Kapcsolódó cikkek:


Itt a munkahelyteremtő bértámogatás
2020. május 26.

A kormány a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében újabb, ezúttal a munkahelyteremtést elősegítő bértámogatási programot indított.

400 munkást vesz föl a Suzuki
2020. május 22.

A leállás idején megváltak a kölcsönzött dolgozói létszámtól, most viszont úje embereket vesznek fel, hogy június 29-én újraindíthassa a második műszakot is a termelésben

Nagy leépítés jön a Nemaknál
2020. május 21.

Működési sajátosságai miatt a vállalat a kormány által bevezetett gazdaságvédelmi programok egyikét sem tudja jelenlegi formájában alkalmazni.