Mit kell tudni a fizetés nélküli szabadságról?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A fizetés nélküli szabadságra vonatkozóan is változást hozott az új Mt. Többek között csökkent azon esetek száma, amelyekben a munkavállalónak alanyi jogon jár fizetés nélküli szabadság – olvasható az RSM DTM blogbejegyzésében.

Milyen lehetősége van a munkavállalónak, ha fizetés nélküli szabadságot szeretne igénybe venni? Mikor köteles a munkáltató azt engedélyezni és mikor dönthet róla mérlegelési jogkörében? Ezek és az ezekhez hasonló kérdések merülhetnek fel a munkavállaló és a munkáltató fejében, amikor a munkavállaló jelzi igényét egy esetleges fizetés nélküli szabadságra.

Azért is lehet ez a probléma napirenden mostanában, mert a fizetés nélküli szabadságra vonatkozóan is változást hozott az új Mt. Többek között csökkent azon esetek száma, amelyek a munkavállalót alanyi jogon jogosítják a fizetés nélküli szabadságra.

Jelen bejegyzésemben a fizetés nélküli szabadsággal kapcsolatos munkajogi szabályozáson kívül a fontosabb társadalombiztosítási (tb) tudnivalókra is kitérek.

Számviteli változások, felkészülés a beszámolókészítésre és a tao-bevallásra Szakmai fórum és képzés: 2014. március 25. Könyvvizsgálóknak: 2 kreditpont Adótanácsadóknak, adószakértőknek, okleveles adószakértőknek: 4 kreditpont Jelentkezzen most!

Fizetés nélküli szabadság

Fizetés nélküli szabadság az alábbi esetekben illeti meg alanyi jogon a munkavállalót:

• a gyermek gondozása céljából a gyermek harmadik életéve betöltéséig (klasszikusan a GYES jogosultság alatt), továbbá a gyermek tizedik életévének betöltéséig, amennyiben ezen időtartamra is fennáll a gyermekgondozási segélyre való jogosultság;
• a munkavállalót a hozzátartozója tartós ápolása céljából az ápolás időtartamára, de maximum 2 évre (az ápolás indokoltságáról orvosi igazolás szükséges);
• a tényleges önkéntes-tartalékos katonaiszolgálat-teljesítés időtartamára.

A munkavállalónak a fizetés nélküli szabadság igénybevételét – az önkéntes katonaiszolgálat-teljesítés kivételével – 15 nappal korábban kell bejelenteni, a megszüntetésre vonatkozó igényét 30 nappal korábban kell közölnie a munkáltatóval.

A munkavállaló az alanyi jogon járó fizetés nélküli szabadságot bármikor – a fenti időtartamok betartásával – megszüntetheti, a munkáltató azonban nem. Amennyiben a fizetés nélküli szabadság nem a munkavállaló nyilatkozata, hanem a törvény alapján szűnik meg, úgy a megszűnés bejelentésére vonatkozó előzetes határidőt nem kell alkalmazni.

A munkavállaló a fentiektől eltérő esetben is igényelhet a munkáltatótól fizetés nélküli szabadságot, azonban ebben az esetben a munkáltató mérlegelési jogkörében jogosult eldönteni, hogy azt engedélyezi-e, illetve ha igen, milyen feltételekkel.

Társadalombiztosítási szempontból fontos megjegyezni, hogy amennyiben a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van, a biztosítása szünetel, így az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultsága érdekében egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége keletkezik.
Nem szünetel azonban a biztosítás és ezáltal nem keletkezik egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség sem, amennyiben a munkavállaló a törvényben biztosított, fentebb felsorolt okok miatt igényelte a fizetés nélküli szabadságot.

Amennyiben tehát a fentiektől eltérő indokkal kerül sor a fizetés nélküli szabadság igénybevételére, úgy fennáll az egészségbiztosítási járulék fizetésének kötelezettsége, aminek összege 2014-ben havi 6 810 forint (napi 227 forint). Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére irányuló kötelezettséget annak keletkezésétől számított 15 napon belül a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) kell bejelenteni.

Az új Ptk.: amit egy munkajogásznak tudnia kell – szakmai előadássorozat

2014. 04. 02.:  A szerződés létrejötte és tartalma, a piaci középár– prof. dr. Kiss György 2014. 04. 09.:  A munka- és pihenőidő szabályai – dr. Pál Lajos 2014. 04. 23.:  A munkaviszony megszüntetése, atipikus munkaviszony – dr. Bankó Zoltán, dr. Lőrincz György Az egyes előadásokra külön-külön is jelentkezhet! A teljes előadássorozat ára magában foglalja az áprilisban megjelenő új Kommentár a Munka törvénykönyvéhez című kiadványt. Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. Bővebb információk és a teljes előadássorozatra jelentkezés itt

A NAV a bejelentési kötelezettség teljesítésére a 14T1011 számú adatlapot rendszeresítette. Az adatlap papíralapon két példányban, postai úton vagy elektronikus úton is benyújtható, leadható személyesen is.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési-kötelezettség keletkezését és megszűnését, azaz a fizetés nélküli szabadság kezdetét és végét is szükséges bejelenteni.

A járulékot az adatlapon megjelölt járulékfizetési-kötelezettség kezdetének időpontjától havonta, a tárgyhót követő hónap 12-éig (munkaszüneti nap esetén az azt követő első munkanapon) kell megfizetni.

A járulékfizetést a kötelezett helyett más személy vagy szerv, tehát akár a munkáltató is átvállalhatja, erről azonban 15 napon belül bejelentést kell tennie a NAV felé, akinek azt jóvá kell hagynia. Fontos, hogy amennyiben az átvállaló személy vagy szerv mégsem teljesíti a befizetést, úgy a járulék megfizetésére a fizetés nélküli szabadságon lévő kötelezhető.

A biztosítási jogviszony szünetelésével járó fizetés nélküli szabadság tekintetében a munkáltatónak is van a NAV felé adatszolgáltatási kötelezettsége, ugyanis a T1041-es nyomtatványon be kell jelentenie a biztosítás szünetelésének kezdetét és végét.

Következő bérszámfejtési-blogbejegyzésemben ezen témához kapcsolódóan azt járom majd körbe, hogy ki az, aki járulékfizetés nélkül is jogosult teljeskörű egészségügyi szolgáltatásra és kinek mely esetekben kell járulékot fizetni a jogosultságért.

A bejegyzés szerzője Pentz Edina, az RSM DTM Hungary Zrt. bérszámfejtési vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.

---