Mozgósít a BKV-s szakszervezet a túlóratörvény ellen

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A BKV-s Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke szerint a törvény végszavazását követő tömegtüntetésen kiderült: a fiatalok is felismerték, a szégyenletes törvénnyel éppen most nyomorítja meg a kormány a jelenlegi munkavállalók élete mellett az ő jövőjüket is – olvasható a szakszervezet újságunkhoz eljuttatott közleményében.

A szakszervezetek erős háttér nélkül nem sokra mennek, különösen nem egy olyan kormány ellen, amelyik nyolc éve nem hallgat meg senkit – idézi a közlemény Naszályi Gábort, az EKSZ elnökét, aki több szakszervezeti vezetővel maga is részt vett a december 12-ei, hajnalig tartó tüntetésen. A tömegdemonstráción feltűnően sok diák tiltakozott a 250-ről 400 órára emelt, kötelezően elrendelhető túlórát és a 3 éves munkaidőkeret – a túlórákat ráér akár háromévente kifizetni a munkáltató – ellen, ami azt is jelentheti, hogy a fiatalokkal közösen még nagyobb erővel követelhetik: vonja vissza a kormány a munkavállalók kizsákmányolását legalizáló törvényt – írja közleményében a szakszervezet. A szakszervezetek ugyanis, akárcsak az EKSZ hetek óta pontosan ezt követelik. Az elnök szerint a munkavállalók elvárják, hogy a szakszervezeti konföderációk – politikai nézeteiktől függetlenül – együtt és határozottan lépjenek fel a törvény bevezetése vagy annak alkalmazása ellen, s akaratukat – ha már nincs más lehetőség – akár az utcán próbálják meg érvényesíteni. Nincs már idő a hosszas fontolgatásra, mert ez a hatalom, amelyet ebben a törvénymódosításban a külföldi nagytőke mozgat, nem kíváncsi ellenvéleményre.

Naszályi leszögezi: amennyiben a kormány nem hívja vissza ezt a javaslatát – pontosabban Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf egyéni indítványát – a szakszervezetek akár a diákokkal is megerősödve a túlmunka megtagadására fog buzdítani minden munkavállalót.  Az EKSZ önállóan és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) tagjaként is folytatja a törvény bevezetése elleni küzdelmet. Amennyiben mégsem járnak sikerrel, a szakszervezet országos mozgósításba kezd a közlekedésiek körében is: felszólít minden munkavállalót, tagadja meg a megszokottnál több túlórát. Ezt ugyanis bárki megteheti – hívta fel a figyelmet az elnök. A szakszervezeteknek most kiemelt feladatuk elhitetni a dolgozókkal, hogy az ellenállás egyszerű és jogszerű: semmilyen egyéni megállapodásra nem kötelezhetik a dolgozókat. Az ellenállásnak ez a formája törvényes – hangsúlyozza az elnök hozzátéve: a hatalom gyakorlóinak többsége még csak nem is látott közelről munkát, így aztán a túlóráról sincs sok fogalmuk, de tapasztalatuk biztosan nem.

Ez a kormány nyolc éve nem tárgyal senkivel, nem fogad el ellenvéleményt, saját akaratát mindenkire ráerőltetve diktatórikus módszerrel irányít. Az EKSZ elnöke szerint egyértelmű, hogy a munkavállalók a hatalom képviselői részéről nem számíthatnak semmilyen együttérzésre, a gyengéket eltapossák, ha a gazdasági és politikai érdekük úgy kívánja. Csak az erő szavából értenek, ezért most meg kell mutatnunk, együtt vagyunk, erősek vagyunk – szögezte le Naszályi. A szakszervezet ellenállási mozgalmat indít, s nem áll meg addig, amíg a döntéshozók meg nem értik, ennek a folyamatnak véget kell vetni.  Vegyék már észre, hogy a munkavállalók nem akarnak még többet dolgozni, joguk van a megélhetéshez szükséges jövedelmet nyolcórás munkaidőben megkeresni – hangsúlyozta.

Az elmúlt hétvégén, december 8-án a rabszolgatörvény bevezetése elleni tüntetést követően elfoglaltuk a Kossuth teret, s tegnap egy jelentős tömegben megmutattuk: elég volt abból döntéshozói gyakorlatból, amely figyelmen kívül hagyja a dolgozó többség akaratát. Ha mindannyian elhisszük, hogy jogunk van szabad emberként, s nem rabszolgaként élni, akkor nincs az a hatalom, nincs az a rendőrsereg, ami az elégedetleneket megállíthatja. Rajtunk a sor – zárul a szakszervezet közleménye.

---