Mt.: finomhangolás még jöhet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új munka törvénykönyve (Mt.) gyakorlati működéséről szóló visszajelzések szinte kivétel nélkül megerősítették az új törvény megalkotásának szükségességét, és bár a törvény „finomhangolására” még szükség lehet, a gyakorlati tapasztalatok átfogó összegzését legalább egyéves alkalmazás után célszerű elvégezni – mondta Kardkovács Kolos, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára.


Az Mt.-ről szóló törvényt – amely 1992-es elődjét váltja fel – 2011 decemberében fogadta el a parlament, és a legtöbb rendelkezése már 2012 júliusában hatályba lépett. Ugyanakkor csak 2013. január elsejétől hatályosak a többi között a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra, a szabadságra, annak kiadására, valamint a távolléti díj számítására vonatkozó rendelkezések.

Kardkovács Kolos kiemelte: az új Mt. a korábbi évek szabályozásával ellentétben koherens és konzisztens, a gyakorlati igényekhez igazodó jelentős egyszerűsítéseket, új foglalkoztatási formákat vezetett be, ezáltal rugalmas kereteket biztosít a foglalkoztatáshoz.

Az NGM természetesen tisztában van azzal, hogy a törvény „finomhangolására” még szükség lehet, hiszen nem volt ez másképp a korábbi kódexek esetében sem – jelezte a helyettes államtitkár, hozzátéve, hogy felkérték a munkaadók és a munkavállalók képviselőit is, hogy kövessék nyomon az új törvény alkalmazását, és jelezzék a tapasztalataikat.

Van olyan terület, amelynek módosítását a munkavállalói érdekképviseletek erőteljesebben szorgalmazzák, mert úgy vélik, hogy indokolatlanul korlátozza szerződéskötési autonómiájukat. Ilyenek például azok a rendelkezések, amelyek a köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonyra vonatkoznak, és nem engednek eltérést a törvényi rendelkezésektől sem munkaszerződésben, sem pedig kollektív szerződésben – mondta Kardkovács Kolos. A helyettes államtitkár szerint ugyanakkor az egyes állami és önkormányzati tulajdonban álló munkáltatók kapcsán megismert gyakorlatra tekintettel indokolt volt eltérést nem engedő módon a törvényben rögzíteni a felmondási idő vagy a végkielégítés maximális mértékét.

Az új munka törvénykönyve kapcsán Kardkovács Kolos pozitívumként említette, hogy „megszűnt a munkaadói érdekképviseletek és a szakszervezetek aktuális érdekérvényesítő képességétől függő – koncepció nélküli, sokszor egymásnak is ellentmondó – jogalkotás, és átlátható, letisztult, koherens kódex áll a jogalkalmazók rendelkezésére”.

Az atipikus foglalkoztatási formák elterjedtsége kapcsán kifejtette: a részmunkaidőben dolgozók és a határozott idejű munkaszerződéssel alkalmazásban állók aránya nemzetközi összehasonlításban alacsonynak számít Magyarországon. A részmunkaidőben dolgozók aránya 6,8 százalék, ez mintegy harmada a 19,5 százalékos európai átlagnak. A határozott idejű szerződéssel dolgozók aránya 8,9 százalék Magyarországon, itt valamivel kisebb az elmaradás az európai átlagtól, amely 14,1 százalék. Ugyanakkor a tendenciákat tekintve Magyarországon mindkét foglalkoztatási forma növekedést mutat, míg az európai adatok csak a részmunkaidős foglalkoztatásnál jeleznek növekedést – emelte ki Kardkovács Kolos.

Elmondta, hogy a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatottak száma a globális válság kitöréséig dinamikusan nőtt, és azóta sem csökken. Így a munkaerő-kölcsönzők ma megközelítően 130 ezer embert foglalkoztatnak Magyarországon. Ugyanígy az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozók száma is 2011 és 2012 között kiugró módon, rendkívüli dinamikával növekedett – jelezte a helyettes államtitkár.

Szólt arról is, hogy a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapján valamennyi jogalkalmazónak lehetőséget biztosít az NGM arra, hogy az új munka törvénykönyve gyakorlati alkalmazásával kapcsolatosan kérdéseket tegyen fel. Emellett azzal is segítik a jogalkalmazói munkát, hogy a honlapon közzéteszik a leggyakoribb kérdésekre adott válaszokat, és figyelik a munkaügyi bíróságok és az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatát, valamint a tárca a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében konzultációt folytat a szociális partnerekkel is.

„Mindezek alapján folyamatos visszajelzéseink vannak az új Mt. gyakorlati alkalmazásáról. Szerencsére az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy nincs sürgető jogalkotási kényszer, mert az új kódex teljes körűen és aggálytanul alkalmazható” – emelte ki Kardkovács Kolos.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Bekerülhet-e a hétköznapi életünkbe a robotika?

Idén is kitárta kapuit a HVG Állásbörze, ahol több mint száz munkaadóval személyesen és hibrid formában is találkozhattak azok az álláskeresők, akik ellátogattak április 17-19-e között a Papp László Budapest Sportarénába. Mindenki kedvence, a Bastion Group robotkutyája is jelen volt az eseményen, ahol hatalmas volt az érdeklődés a robotika iránt.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. április 23.

Új szabályok a munkavédelmi oktatás területén: ezekre kell figyelnie a munkáltatóknak

Az idei év februárja jelentősnek mondható változást hozott magával a munkavédelmi oktatás terén. Bizonyos munkahelyeken ugyanis a munkavédelmi oktatás akár egy e-mail üzenetben elküldött írásbeli dokumentummal is teljesíthető. Mivel a módosítás sok munkavállalót és munkáltatót érint, jelen cikkben az ezzel kapcsolatos legfontosabb gyakorlati tudnivalókat szedjük össze.