Munka kisgyermekkel: száz szülő kaphat állást


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Új Széchenyi Tervből nyert 187 millió forintos támogatással májusban indult és két évig tart a kisgyermekes szülők munkába állítására eszközöket kidolgozó Munka kisgyermekkel program. A program keretében száz szülőnek biztosítanak legalább félévi időtartamra részmunkaidős, vagy távmunkában végezhető munkát.


A programot megvalósító konzorcium gesztora az Iparfejlesztési Közalapítvány, tagjai a Victum Képzési Központ és az Artima Kft.

A Közép-Magyarország területére korlátozódó projekt keretében legalább 100 kisgyermekes szülő – a többségük anya – kaphat legalább féléves munkát. A kisgyermekes nők munkából való távolmaradására három okot sorolt fel Kálmán Edina, az Iparfejlesztési Közalapítvány projektmenedzsere.

Ezek a foglalkoztatásukra alkalmas rugalmas eszköztár hiánya, a hagyományos egykeresős családmodell és a családtámogatási rendszer. A hagyományos családmodell alapján még mindig általában a férfi dolgozik, és a nő van otthon a gyerekekkel, a családtámogatási rendszer pedig az egyre későbbi munkahelyi visszatérésre ösztönöz.

A rugalmas eszköztár fő tételét az atipikus – részmunkaidős, illetve távmunkában végzett – foglalkoztatási formák jelentik. Ezek elterjedtsége Magyarországon elhanyagolható, miközben Hollandiában a teljes munkaadói kínálat kétharmadát, uniós átlagban egyharmadát adják ezek a formák – mondta a szakember.

Nagy Andrea, a Magyar Telekom HR kompetencia központjának vezetője ezzel kapcsolatban elmondta: a kisgyermekes anyák 20 százalékát veszik vissza munkaadóik országos átlagban, míg náluk ez az aránynál 74 százalék, amely annak tudható be, hogy a munkahelyek 22 százaléka atipikus.

A projektre itt regisztrálhatnak a közép-magyarországi érdeklődők a hónap végéig. Ezután kiválasztanak 200 olyan szülőt, akiknek képzéseit a program első felében támogatják. Közülük kerül ki a program második részében az a száz szülő, akiket minimum féléves időtartammal olyan munkáltatóknál helyeznek el, amelyek fontosnak tartják az atipikus munkavégzési formák alkalmazását.

Többet szeretne tudni az új Munka Törvénykönyvéről, a családtámogatásokról?

Az összes Rodin-konferenciát itt találja.

Munkajogi e-kommentár – Online kommentár az új Munka Törvénykönyvéhez – aki most rendeli meg a Munkajogi E-kommentárt, 50 százalékos kedvezménnyel jelentkezhet a Rodin vidéki képzéseire.

A programhoz eddig nagy multinacionális cégek – energetikai és távközlési szolgáltatók, elektronikai cégek, illetve bankok – csatlakoztak, például az IBM, a Magyar Telekom vagy a GE Hungária.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.

2024. szeptember 27.

Előkerült egy OECD jelentés a tervezett nyugdíj-változtatásról

Meglepte a nyugdíjas szervezeteket az OECD számára szinte titokban, de mindenképpen társadalmi egyeztetés nélkül összeállított nyugdíjreform tervezet, amiből kiderül egyebek között, hogy a kormány jelentősen szigorítaná, sőt akár meg is szüntetné a „nők 40” rendszerét. A napokban napvilágot látott írásban a nyugdíjkorhatár megemelése is reális célként szerepel. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) érdemi szakmai párbeszédet követel.

2024. szeptember 27.

KSH: egyszerre nőtt a foglalkoztatottak és munkanélküliek száma

2024 augusztusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 39 ezerrel, 4 millió 748 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).