Munkaalapú állam jön

Szerző: Ado Online
Dátum: 2012. június 5.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jóléti állam helyett munkaalapú állam jöhet létre a Munka törvénykönyvének elfogadásával – mondta Czomba Sándor foglalkoztatottságért felelős államtitkár. Rugalmas és biztonságos lesz a munkapiac a kormánypártok szerint, míg az ellenzék a leszakadó térségeket és rétegeket féltette. Hétfő este befejeződött az új Mt átmeneti rendelkezéseinek általános vitája.


Jóléti állam helyett munkaalapú állam jöhet létre a Munka törvénykönyvének elfogadásával, amelynek része a hatálybalépéssel összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló javaslat elfogadása is – mondta expozéjában Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára.

Többet akar tudni? Rodin-konferenciák az új Munka Törvénykönyvéről a közeljövőben:
Június 13: Munkabér és kártérítési felelősség
Július 5: Hatályban az Új Munka Törvénykönyve!
Október 9-11: IX. Magyar Munkajogi Konferencia Visegrád – előjelentkezés június 30-ig!
Az összes Rodin-konferenciát itt találja.
Munkajogi Szakirányú továbbképzések – Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar
Munkajogi e-kommentár Online kommentár az új Munka Törvénykönyvéhez – már előrendelhető!

Czomba: nem lesz kevesebb joga a munkavállalóknak

A javaslatnak két érdemi része van, az egyik az átmeneti szabályokat, a másik pedig 66 kapcsolódó törvény egy-egy részét módosítja. A zavartalan átmenet érdekében átmeneti rendelkezéseket hoztak, kiküszöbölve a törvényjavaslat visszamenőleges hatályát, míg a módosuló törvények hivatkoznak a törvény egy-egy szakszára, ezért ezeket a hivatkozásokat hozzá kell igazítani az új szabályokhoz – mondta a politikus.

Az érdemi változtatásokat az államtitkár úgy összegezte, hogy azok segítségével a magyar munkaerőpiac az egyik legrugalmasabb lehet Európában. Úgy vélte, megalapozatlan az az állítás, hogy kevesebb joga lenne a munkavállalóknak, hiszen eddig nem létező jogokat biztosítanak majd a törvény elfogadásával. Ezek között említette a mindkét szülőnek adható gyermek után járó pótszabadságot, illetve a gyerek 3 éves koráig adható részmunkaidős foglalkoztatást. Pontosítják a műszakpótlékra vonatkozó jogosultság feltételeit is, és a keresetek csökkenésének megelőzése érdekében előírták a bérpótlék alapbérbe történő beépítésének szabályait is.

Az államtitkár kitért arra is, hogy lehetővé akarják tenni a vendéglátó-ipari vállalkozásoknak, hogy nyitva tarthassanak vasárnap, de ezért 50 százalékos pótlékot, és havonta egy vasárnap pihenőidőt kell biztosítani.

A szegényeket féltette az ellenzék

A kódex által létrejönnek azok a feltételek, amelyek a biztonságot és a rugalmas munkaerőpiacot egyaránt értéknek tekintik – mondta Kara Ákos, a Fidesz vezérszónoka. A politikus fontosnak tartotta azt is, hogy a munkavállalók pótszabadsága ügyében csak a munkavállalók javára lehet eltérni a munkaszerződésben.

A szocialista Gúr Nándor szerint nem lehetnek egyszerre biztonságosak és rugalmasak is a foglalkoztatás szabályai. Kifogásolta, hogy a kormányzati elképzelések szerint ugyanazért a munkáért a hátrányosabb helyzetű térségekben alacsonyabb fizetés is adható. Azt mondta: a foglalkoztatást nem így kell növelni, hanem támogatással. A politikus nehezményezte, hogy a vaskos jogszabályt a képviselők az általános vita kezdette előtt egy nappal kaptánk meg.

A jobbikos Bertha Szilvia kifogásolta, hogy egy hosszú ideje fennálló jogintézmény felszámolását jelenti a rendkívüli felmondás egyszerűsítése, amely visszaélésekre adhat okot. Úgy vélte, a mezőgazdasági idénymunkások számára növekvő adminisztrációs- és közterheket jelenthet a változás, a bérpótlék rendezésével kapcsolatban pedig közölte: az új rendszer arra ösztönzi a munkaadókat, hogy meglévő dolgozóikat cseréljék le.

Szél Bernadett, az LMP képviselője szerint az előterjesztés totális káoszt teremt a munka világában: nemcsak az új munka törvénykönyvére történő átállást segíti, hanem érdemben változtat a már elfogadott kódexen és más jelentős szabályokon. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány másodrendű polgárokká teszi a közfoglalkoztatottakat, akiket például nem illet majd meg az életkor alapján járó szabadság. Károsnak nevezte, hogy közhasznú kölcsönzés keretében is foglalkoztathatók lennének a közmunkások. A képviselő bírálta, hogy a fegyelmi eljárás intézményét megszünteti a javaslat, helyette a rendkívüli felmondást ajánlja a munkavállaló figyelmébe, folyamatos félelemben tartva ezzel a munkavállalókat.


Kapcsolódó cikkek:


Még mindig a munkaerő-problémák miatt álmatlanok a vezérigazgatók
2019. július 16.

Még mindig a munkaerő-problémák miatt álmatlanok a vezérigazgatók

Hogyan hidalnák át a vezérigazgatók világszerte a munkavállalóik szakképzettségi hiányosságait? Miként segítheti a technológia a munkahelyi produktivitást? Ki a felelős az automatizálás miatt elbocsátott munkavállalókért? Ezekre a kérdésekre is választ ad a PwC Talent Trends 2019: Upskilling for a Digital World tanulmánya, amely 3200 első számú vezető válaszai alapján készült.

A megváltozott munkaképességűek több mint harmadának van állása
2019. július 16.

A megváltozott munkaképességűek több mint harmadának van állása

A megváltozott munkaképességűek elhelyezkedési lehetőségeinek folyamatos javítását célzó intézkedések, valamint a munkaerőhiány együttes hatására a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rátája a 2011-ben mért 18 százalékról mára 35 százalék körüli szintre emelkedett a Trenkwalder becslése szerint.

Hurrá nyaralunk! – céges kalandok szerte a világban
2019. július 16.

Végre itt a nyár és ez mindenkit jó érzéssel tölt el, különösen, ha a munkahelyi fáradalmakat kis pihenés követheti - akár céges költségen. Még ennél is üdítőbb talán, ha valamilyen munka jutalmaként, ösztönzőjeként vehetünk részt egy-egy kiruccanáson…