Munkaerő kölcsönzésről, kicsit másképp

Szerző: Bardócz Iván
Dátum: 2018. április 4.
Rovat:

A Nemzeti Adó és Vámhatóság (NAV) kiemelt ellenőrzési területe évek óta a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzése. Ide tartozik a munkaerő-kölcsönzés területe is. Jelen cikkünkben a témát illető érdekességeket, jogszabály-változásokat mutatjuk be.


A munkaerő-kölcsönzési és a magán-közvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2011. (VI. 30) Korm. rendelet szerint a kölcsönbeadói tevékenység folytatását a kölcsönbeadó székhelye szerint illetékes kormányhivatal nyilvántartásba vétel útján akkor engedélyezi, ha cégjegyzékbe vagy előírt nyilvántartásba bejegyezték és létesítő okirat is tartalmazza a tevékenység folytatását. 2017. december 01-től hatályos szabályok szerint a nyilvántartás a munkaerő-kölcsönző (kölcsönbeadó) adószámát is tartalmazza.

Feltétel az is, hogy az általa – legalább heti húsz órában munkaviszony keretében – foglalkoztatott legalább egy személy a Korm. rendelet mellékletében meghatározott végzettséggel vagy szakmai képesítéssel, gyakorlattal, a tevékenység gyakorlásához megfelelő irodahelyiséggel rendelkezzen, valamint a rendelet által előírt vagyoni biztosíték letétbe helyezését igazolja.  2017. december 01-től az is a bejegyzés feltétele, hogy a kérelmező szerepeljen az állami adóhatóság által vezetett, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint köztartozásmentes adózói adatbázisban (a 2018.01.01-ől hatályos adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 260 §). A nyilvántartásba vétel tehát alapvető működési feltétel, ennek a következménye az a szabály is, hogy a munkáltató nyilvántartásba vételi számát a vele munkaviszonyban álló munkavállalók munkaszerződésében is ajánlatos feltüntetni.

A magán-munkaközvetítői tevékenység és a kölcsönzési tevékenység kizárólag vagyoni biztosíték letétbe helyezése esetén folytatható. A vagyoni biztosíték mértéke magán-munkaközvetítői tevékenység folytatása esetén, amennyiben a közvetítés belföldre vagy az Európai Gazdasági Térség többi tagállamának területére irányul 500 e Ft, az EGT megállapodásban nem részes állam területére irányul 1 millió Ft, kölcsönzési tevékenység folytatása esetén pedig 5 millió Ft. A kölcsönzési tevékenységre vonatkozó vagyoni biztosíték mértéke 2017.12.01. napjával 10 millió Ft-ra emelkedett, melyet a letéti szerződés módosításával, három hónapon belül kell igazolni. Az érintett vállalkozást a nyilvántartásból törölni kell, amennyiben az állami adóhatóság köztartozásmentes adózói nyilvántartásból is törölték.

A módosítások 2017. december 01. napjával léptek hatályba. Ez azt jelenti, hogy decembertől kölcsönbeadóként akkor vehető nyilvántartásba vállalkozás, amennyiben a módosult szabályoknak már megfelel. A már működő kölcsönbeadóknak pedig a megfelelést 3 hónapon belül kell a kormányhivatal felé igazolniuk. Az igazolást elmulasztó munkaerő-kölcsönzőt a kormányhivatal törli a nyilvántartásból.

Évről évre szigorodnak és változnak a szabályok. A munkaerő kölcsönzésre vonatkozó szabályokat a fentiek mellett a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. tartalmazza (XVI. fejezet). A munkaerő- kölcsönzés az a tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi (kölcsönzés). Kikölcsönzés: munkavállaló által a kölcsönvevő részére történő munkavégzés. Szükségszerű a munkajogviszony fennállása a kölcsönbeadó munkáltató és a munkavállaló között. Ez tulajdonképpen elhatároló ismérv a munkaerő-közvetítéstől, ugyanis utóbbi esetben a szerződést megkötő felek a munkavállalót foglalkoztató munkáltató és a munkát végző, a közvetítő és a munkavállaló között nem jön létre munkajogviszony (a két jogviszony Áfa v. szerinti kezelése is elérő).  A munkajogviszony egyedül nem elég, szükséges az is, hogy az kölcsönzés céljából jöjjön létre. Fontos az is, hogy ellenérték fejében történjen a kölcsönbeadás, mely magába foglalja a kölcsönzött munkavállaló munkabérét, annak közterheit, a kölcsönzéssel járó költségeket (utazás, szállás) és a kölcsönzés díját. A kölcsönvevő tulajdonképpen az a munkáltató, melynek irányítása alatt a munkavállaló ideiglenesen munkát végez. A kölcsönzött munkavállaló a kölcsönbeadóval kölcsönzés céljából munkajogviszonyban álló munkavállaló, akivel szemben a kikölcsönzés alatt a munkáltatói jogokat a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megosztva gyakorolja. A kikölcsönzés időtartama maximum 5 év lehet (feltételekkel).

A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti jogviszony tekintetében megállapodást kell kötni, melyben részletezni kell a kölcsönzés lényeges feltételeit, a munkáltatói jogkör gyakorlása megosztását. A munkaviszony megszüntetésének jogát kizárólag a kölcsönbeadó gyakorolhatja. A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megállapodhatnak, hogy a munkabéren kívüli juttatást a munkavállaló közvetlenül a kölcsönvevőtől kapja. A munkaerő-kölcsönzés fogalmi eleme, hogy a munkavállaló munkabérét és az azzal járó közterheket a kölcsönbeadó viseli (ezt általában a kölcsönzési díj magába foglalja). Eshetőlegesen a Felek azt is rögzíthetik, hogy a kölcsönvevő viseli a munkavállaló utazási költségeit vagy egészségügyi alkalmasságának vizsgálatának díját vagy a szállásköltségét. Amennyiben erre vonatkozó megállapodás nincs a Felek között, akkor ezeket a költségeket a kölcsönbeadó viseli. Mindezek mellett a kölcsönbeadót és a kölcsönvevőt kölcsönös együttműködési, tájékoztatási kötelezettség is terheli.

[htmlbox mt_kommentar]

 

A munkaerő-kölcsönzési tevékenység során is számos új adóelkerülési módozat került előtérbe. Van úgy, hogy a társaságok megbízási, vállalkozási szerződést kötnek. Ezek a szerződések tkp. azt jelentik, hogy az egyik cég, azaz a Vállalkozó a Megrendelő részére munkaerőt biztosít, ugyanakkor a Felek nem alkalmazzák a munkaerő-kölcsönzés szabályait. Áfa tekintetében ki kell emelni, hogy a munkaerő-kölcsönzés tekintetében az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés c) pontja szerinti fordított adózás érvényesül, azaz ilyen szolgáltatás igénybe vétele során a Megrendelő köteles az általános forgalmi adó megfizetésére, 2015.01.01-től. Ebben különbözik a vállalkozási szerződéstől, ugyanis utóbbi esetben egyenes adózással kibocsátott számlát kap a Megrendelő, amellett, hogy adólevonási jogot is gyakorolhat, a költséget el is számolja. Mindezek mellett a Megrendelő nem minősül foglalkoztatónak, nincs járulékfizetési, sem bejelentési kötelezettsége sem a foglalkoztatottak után. Sok esetben előfordul azonban, hogy a Vállalkozó a vele általános munkaszerződést kötő alkalmazottak esetében nem teljesíti a járulékfizetési és bevallás teljesítési kötelezettségét. Olyan is előfordul, hogy a Vállalkozó cég eladásra kerül, többnyire külföldieknek. Az is lehet, hogy felszámolás, kényszertörlés alá kerül, a cég ügyvezetői elérhetetlenné válnak, ellenőrzésük kudarcba fullad. Azt, hogy egy jogviszony minek minősül, megbízási, vállalkozási vagy munkaviszonynak bizonyos elsődleges és másodlagos ismertetőjegyek, jellemző tulajdonságok segítségével dönthető el. Bár a 7001/2005. (MK 170) FMM-PM együttes irányelv már nem hatályos, de alapelvi szintű rendelkezéseit célszerű figyelembe venni az elhatárolás szempontjait a jogviszonyok minősítésénél.

Más jogkövetkezmények kerülhetnek megállapításra egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során a különböző jogviszonyok minősítésénél (áfa-adólevonási jog elvitatása; társasági adó-vállalkozási költség elismertsége vagy el nem ismertsége; helyi iparűzési adó-árbevétel csökkenő tétel vagy sem).

TÁRGYALÓTEREM

Egyszeri vagy többszöri szabályszegés

A felperest (társaság) a kérelmére indult eljárás eredményeként 2012. április 18-án kelt határozatával az elsőfokú hatóság, mint munkaerő- kölcsönzőt nyilvántartásba vette. A fenti időpontban a társaság székhelye Győr, X utca y szám alatt volt, tevékenységi helyként a Győrben lévő iroda került bejegyzésre. A 2012. évre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségének a felperes hatósági felhívás ellenére nem tett eleget, ezért határozatával az elsőfokú hatóság a céget törölte a nyilvántartásból. Ezt követően a felperes igazolási kérelmet terjesztett elő és teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét. Az igazolási kérelmének az elsőfokú hatóság helyt adott.  A 2013. évre irányadó adatszolgáltatási kötelezettségét a felperes határidőben nem teljesítette, az elsőfokú hatóság a társaságot felhívta ennek teljesítésére. Az iratot a Győrben megnevezett tevékenységi helyen a felperes meghatalmazottja átvette, ezután a cég teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét. A felperes a 2014. évre szóló adatszolgáltatási kötelezettségének határidőben nem tett eleget, az elsőfokú hatóság által a Győr, X szám alatti címre kézbesített felhívást tartalmazó postai küldemény „a címzett ismeretlen” jelzéssel érkezett vissza a feladóhoz. Az adatszolgáltatást a felperes könyvelője elektronikus úton küldte meg a hatóságnak, a fedlapon a cég székhelyeként a Fehértó, z szám alatti cím került feltüntetésre. Az elsőfokú hatóság 2015. február 18-án helyszíni ellenőrzést tartott a Győr, x szám alatti címen, az erről készült feljegyzés szerint a helyszínen lévő portás az ellenőröket tájékoztatta arról, hogy a felperes több éve nem működik a telephelyen, onnan elköltözött. Az elsőfokú hatóság a 2015. február 24-én kelt határozatában a felperesi munkaerő- kölcsönzőt a nyilvántartásból a jogerőre emelkedés napjával törölte. Az indokolás szerint megállapítást nyert, hogy a felperes nyilvántartásba vett tevékenységi helyen a 118/2001. (VI.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételekkel nem rendelkezik, a nyilvántartásban bejelentett és bejegyzett címen nem volt fellelhető, a személyi feltétel megléte pedig az érdemi ellenőrzés foganatosíthatóságának hiányában nem ellenőrizhető. A társaság huzamos ideig úgy működött, hogy sem a székhelyében, sem a tevékenységi helyében bekövetkezett változást nem jelentette be a hatóságnak, e mellett 2014. évre vonatkozó adatszolgáltatást a jogszabály által előírt időpontig nem teljesítette, a felszólítás tevékenységi helyén nem volt kézbesíthető. A hatóság a törlés jogalapjaként a Rendelet 16. § (1) bekezdését hívta fel annak megjelölésével, miszerint a felperes a 4. § (1) bekezdésében foglalt feltételekkel nem rendelkezik, illetve tevékenységét a Rendelet szabályainak többszöri megszegésével folytatja.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

A felperes keresettel támadta az alperes határozatát kérve annak bírósági felülvizsgálatát. Kiemelte, rendelkezik az összes, a munkaerő- kölcsönzésre meghatározott körülménnyel és feltétellel, így a törlés jogi alapja hiányzik, az első- és másodfokú határozat több okból jogellenes. A kereseti kérelemben írtakkal egyezően hangsúlyozta, rendelkezik az összes, a Rendeletben meghatározott körülménnyel és feltétellel, a nyilvántartásból való törlésének jogalapja hiányzik, ezért jogellenes a támadott ítélet. Nem vitatta, hogy a székhely és tevékenységi hely változását adminisztratív tévedés miatt nem jelentette be határidőn belül, ez azonban nem egyenlő azzal, miszerint nem rendelkezik a szükséges feltételekkel. Érvelése szerint a közigazgatási határozatok nem nevezik meg, hogy mely jogszabályi feltétel nem áll fenn a munkaerő- kölcsönzés folytathatóságára, ezzel sérült a Ket. 72. § (1) bekezdés ef) pontja ( a korábbi ellenőrzések során a KET. szabályaira még tekintettel kell lenni).  A bírósági érveléssel szemben ez súlyos eljárási jogszabálysértés, mely a határozatok hatályon kívül helyezéséhez kell, hogy vezessen. Egy másik határozatból tudta meg azt, a törlés oka a Rendelet 16. § (1) bekezdés ad) pontja, vagyis a Rendelet szabályainak többszöri megszegése volt. A többszöri szabályszegés azonban nem valósult meg- elmondása szerint-, a korábbi évekre vonatkozó eljárások ebben a körben nem értékelhetők. A székhelyváltozást a cégbíróságnak a társaság bejelentette, így a hatóságoknak hivatalos tudomása állt fenn erről. Az elsőfokú hatóság annak ellenére rendelte el a Győr, x szám alatti ingatlanon helyszíni ellenőrzést, hogy pontosan tudta, a székhely már Fehértón van, ezzel sérült a Ket. 1. § (2) bekezdése.

A Kúria álláspontja szerint a törlés oka – a felperes előadásával szemben – a határozatokban konkrétan megjelölésre került. Mindkét határozat hivatkozott a Rendelet 16. § (1) bekezdésére, mint a törlés jogalapjára. Az aa) pontra és ad) pontra történő utalás elmaradt, ez azonban nem minősül lényeges eljárási jogszabálysértésnek, mivel a felperes a szöveges indokolásból pontosan tudta a szankció alkalmazásának indokait. A Kúria rámutatott arra, a Ket. nem a közigazgatási bíróság, hanem a közigazgatási hatóság eljárására tartalmaz rendelkezéseket, így az abban foglaltakat az elsőfokú bíróság nem sérthette meg, az erre történő hivatkozás az ítélet jogszabálysértő voltának megállapításához nem vezethet. A felperes a Rendelet szabályait többszörösen megszegte, amikor egyrészt a tevékenység gyakorlásához megfelelő – bejelentett – irodahelyiséggel nem rendelkezett, másrészt a változások bejelentésére vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget, harmadrészt adatszolgáltatási kötelezettségét elmulasztotta. (Rendelet 4. § (1) bekezdés c) pont, 8. § (3) bekezdés, 9. § (3) bekezdés) A többszöri kötelezettségszegés Rendelet által előírt kógens következménye a nyilvántartásból való törlés, mely szankció alkalmazása körében méltányosságnak nincs helye. A felperes helyesen mutatott rá arra, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása tekintetében a korábbi évekre vonatkozó eljárások a törlés jogszerűsége körében nem értékelhetők, azonban ez nem befolyásolja az alperesi határozat jogszerűségét. A Kúria a fentiekre tekintettel a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Az döntés elvi tartalma: a felperesnek a munkaerő-kölcsönzési tevékenység nyilvántartásából való törlése jogszerű, ha a vonatkozó rendelet szabályait többszörösen megszegi.
(Kúria, Kfv.III.37.108/2016/4.)

Cikkünket folytatjuk.

A cikk szerzője dr. Veress Júlia, a VGD Hungary Kft. adószakértője.   

A VGD Hungary Kft. az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek:


Csökkent az álláskeresők száma augusztusban
2018. szeptember 25.

A nyilvántartott álláskeresők száma 6,7 százalékkal csökkent Magyarországon egy év alatt, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint az augusztusi zárónapon 251 300 álláskereső volt, több mint 18 ezerrel kevesebb, mint egy éve.

Már nem csak sakkban győzik le a robotok az embert
2018. szeptember 25.

Már nem csak sakkban győzik le a robotok az embert

Az augmented mesterséges intelligencia egyelőre még inkább a nagyvállalatok üzleti folyamatait érinti, azonban a kormánynak is az a célja, hogy ezeket a cégeket összekapcsolja a hazai kis- és középvállalatokkal - hangzott el a Joint Venture Szövetség (JVSZ) mesterséges intelligencia üzleti alkalmazásáról, és gazdasági hatásairól szóló konferenciáján.

A vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályokról dióhéjban
2018. szeptember 25.

A jogalkotó – értékelve a vezető állású munkavállalók jogviszonyának sajátosságait – igen széles körű eltérési lehetőséget biztosít a felek számára a munka törvénykönyvének (Mt.) munkaviszonyra vonatkozó szabályaitól. A vezető fogalmának pontos meghatározása után e szabályokat, illetve eltérési lehetőségeket mutatjuk be vázlatosan.

Visszállítanák 18 évre a tankötelezettséget a gyáriparosok
2018. szeptember 24.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége nem engedné középiskolába, akinek az általánosban nem sikerül elsajátítania az alapvető szövegértési és számolási készségeket, a tankötelezettséget pedig 16-ról 18 évre emelnék vissza.