Munkaidő: változást akarnak a német bölcsek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kormány mellett működő független gazdaságpolitikai tanácsadó testület szerint át kell alakítani a munkaidő szabályozását. 


A német gazdaság versenyképességének érdekében rugalmasabbá kell tenni a munkaidőről szóló szabályokat – sürgeti a német kormány mellett működő független gazdaságpolitikai tanácsadó testület, az úgynevezett gazdasági bölcsek tanácsa.

A munkaidő rugalmas beosztása fontos feltétele a versenyképességnek az „új, digitalizált világban” – mondta a Welt am Sonntag című vasárnapi lapnak Christoph Schmidt, a testület vezetője, aki szerint „elavult elképzelés, hogy a munkaidő akkor kezdődik, amikor az alkalmazott megérkezik az irodába, és véget ér, amikor távozik”.

A munkavállalók védelmét szolgáló szabályok jól beváltak Németországban, de egy részük a digitalizáció miatt már nem alkalmazható, ezért változtatni kell. Így például a vállalkozásoknak biztosítékokra van szükségük arról, hogy nem történik jogsértés, ha „egy alkalmazott este még részt vesz egy telefonkonferencián, másnap pedig reggeli közben elolvassa az e-mailjeit”.

A munkaidőről a kilencvenes években elfogadott törvény szerint egy munkanap legfeljebb nyolc órából állhat, egy hét pedig legfeljebb hat munkanapból, és két munkanap között legkevesebb 11 óra pihenőidőt kell biztosítani.

[htmlbox mt_kommentar]

 

A munkaadói oldal régóta sürgeti a szabályozás átalakítását. Az egyik legnagyobb német cégnél, a Boschnál például azóta okoz gondot a jogszabály, amióta a munkatársak laptoppal dolgoznak. Amikor 2014-ben bevezették, hogy a nagyjából 100 ezer németországi alkalmazott otthon vagy út közben is dolgozhat, világossá vált, hogy a munkaadó a legalitás határán mozog – mondta a Welt am Sonntagnak Birgit Isenmann jogtanácsos, rámutatva, hogy ha egy munkatárs este még megír egy hivatalos e-mailt, akkor a törvény alapján a következő 11 órában nem dolgozhatna.

A munkaadói szövetségek országos szervezete (BDA) szerint nem napi, hanem heti szinten kell meghatározni a munkaidő maximumát, meg kell szüntetni, hogy a napi munkaidő legfeljebb nyolc óra lehet, és be kell vezetni helyette azt, hogy a heti munkaidő legfeljebb 48 óra lehet. Így rugalmasabban időbeosztással lehetne dolgozni. Továbbá a két munkanap közötti pihenőidőt 11 óráról 9-re kellene csökkenteni – sürgeti a BDA, kiemelve, hogy az EU-s szintű szabályozás sem 11, hanem 9 órás pihenőidőről rendelkezik. 

A szakszervezetek ellenzik a követeléseket, mert attól tartanak, hogy a munkaadói oldal valójában a munkaidő meghosszabbítására törekszik. A gazdasági bölcsek tanácsa szerint a rugalmasság növelése nem jelentheti a  munkaidő meghosszabbítását, a reformnak kizárólag a jelenlegi mennyiségű munkaidő ésszerűbb  beosztására kellene irányulnia.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A bruttó átlagkereset 605 100 forint volt januárban, 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,6, a nettó átlagkereset 14,5, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak  3,8 százalékos növekedése mellett – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. március 26.

Búcsúpénzek a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésekor

A munkaviszony többféle módon megszüntethető. Ezek közül a közös megegyezés által nyílik leginkább lehetőség arra, hogy a felek figyelembe vegyék a másik érdekeit, és közben a saját igényeiket is érvényesíteni tudják. Ehhez persze szükség van arra, hogy a felek egymás között megállapodásra jussanak. Az alábbiakban az anyagi szempontokra fókuszálva ismertetjük a közös megegyezést érintő legfontosabb tudnivalókat.