Munkáltatói nehézségek koronavírus idején – kérdések és válaszok 2. rész Koronavírus

Szerző: Szörényi Marianna
Dátum: 2020. május 6.
Címkék: , , ,
Rovat:
Lehet-e új munkaszerződést kötni home office-ban a munkavállalóval? Mi lesz a kényszerből, más megoldás hiányában fizetés nélküli szabadságra “küldött” dolgozókkal? Kiveheti-e az éves szabadságát, akit fizetés nélküli szabadságra küldtek? Fontos kérdések, fontos válaszok.

1. A munkaszerződések most járnak le, hogyan lehet home officeban megkötni távolból az újat a dolgozókkal?

A jelenlegi helyzet mindkét fél részéről rugalmasságot és kreativitást kíván. Mivel az egészség megőrzése az első, álláspontom szerint a munkavállalónak – amennyiben van nyomtatója otthon, a szerződést nyomtassa ki, írja alá, és küldje vissza (akár fotózva). Ha a nyomtatás nem megoldott, akkor az oda-vissza postázás lehet járható út, vagy átmenetileg az elektronikus út.

Például a munkavállaló e-mailben válaszoljon a munkáltató által küldött, szerződést tartalmazó levélre, hogy a munkaszerződésben foglaltakat elolvasta, értelmezte és mindenben egyetért, a szerződéskötést ezúton igazolja vissza. Az e-mail mindkét félnél legyen elmentve, a munkáltató kinyomtatva csatolja a munkaszerződés nála lévő példányhoz. A munkaszerződésbe belefoglalható akár mindkét fél e-mail címe és telefonszáma is. Még inkább beazonosítható mindkét fél, ha például még a szerződés elküldése előtt a munkavállaló sms-ben elküldi a nevét, e-mail címét a munkáltatónak, amire természetesen válaszol a munkáltató, beazonosítva magát. Azt gondolom, hogy az aktuális helyzetre szabottan kell megtalálni a megoldásokat, az ne gátolja a munkavégzést, hogy nem tudnak személyesen találkozni a felek. Természetesen, ha vége lesz a járványhelyzetnek, a dokumentumokat az előírások szerint rendezzék.

2. Van-e valami hír arról, hogy mi lesz a kényszerből, más megoldás hiányában fizetés nélküli szabadságra “küldött” dolgozókkal?

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 8. §-a alapján a fizetés nélküli szabadság ideje alatt szünetel a biztosítás, kivéve, ha a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe.

Tehát aki nem kap fizetett szabadságot, home office lehetőséget, továbbá a munkavégzés alóli mentesítés idejére nem kap díjazást, annak nem marad más, csak a fizetés nélküli szabadság.

A fizetés nélküli szabadság idejére – a felsorolt kivételektől eltekintve – szünetel a munkavállaló biztosítása, tehát egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett, aminek fizetését a munkáltató átvállalhatja.

A veszélyhelyzetre tekintettel ugyanakkor Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az operatív törzs 04.07-ei, keddi sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a fizetés nélküli szabadságra küldött dolgozóknak is jár a társadalombiztosítás. Ez a bejelentés a 140/2020 (04.21.) Korm. rendeletben kihirdetésre került, tehát a veszélyhelyzet fennállásának időszakában a  veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra jogosult azzal, hogy 2020. május 1-jétől a  munkáltató fizeti meg a munkavállaló után az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Az  állami adó- és vámhatóság a  munkáltató kérelmére engedélyezi, hogy az  egészségügyi szolgáltatási járulék összegét a  munkáltató a  veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig fizethesse meg.

3. Eléggé megdöbbenve állok ama tény előtt, hogy ez eddig senkinek nem jutott eszébe a jogalkotóknál? Egy világjárvány esetén százezreket ingyenes orvosi ellátás joga nélkül hagyni azért eléggé ijesztő dolog számomra… nem várható, hogy ideiglenesen a vonatkozó törvények adott paragarfusát módosítják? A munkáltatók sem figyelmeztetik erről a fizetés nélkülire küldött dolgozókat…

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 142. §-a kimondja, hogy az igénybevétel alapjául szolgáló jogviszony előzetes igazolása nélkül – az alapcsomag részeként – kell biztosítani a Magyarország területén tartózkodó személy részére a járványügyi ellátások közül

• a kötelező védőoltást,
• a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatot,
• a kötelező orvosi vizsgálatot,
• a járványügyi elkülönítést,
• a fertőző betegek szállítását.

A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltatónak és a munkavállalónak folyamatos tájékoztatási kötelezettségük van egymás irányába. Tehát kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, fenntartása, azzal kapcsolatos jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége ez esetben is fennáll. Elképzelhető, hogy a munkáltatók egy része sincs tisztában azzal, hogy fizetés nélküli szabadság idejére szünetel a munkavállaló biztosítása. Ugyanakkor a szabályok nem ismerete nem mentesít azok betartása alól. Tehát ha például a munkavállaló igényel fizetés nélküli szabadságot, neki is tudnia kell, hogy egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre lesz kötelezett ez idő alatt. Ezért mindkét félnek fontos tisztában lennie a szabályokkal, és kölcsönösen tájékoztatni egymást, minden, munkaviszonyt érintő tényről, adatról, körülményről, változásról.

Ugyanakkor a veszélyhelyzet fennállásának időszakában a  veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra jogosult azzal, hogy 2020. május 1-jétől a  munkáltató fizeti meg utána az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

4. Munkavállalói oldalról mi a teendő abban az esetben ha “elküldik” fizetés nélküli szabadságra úgy, hogy az éves szabadságát természetesen nem vette még ki. Munkavállaló tehet valamit?

Fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló kérhet, vagy – a 47/2020 (III.18.) Kormányrendelet szerint, a veszélyhelyzet ideje alatt a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek – közösen megegyezhetnek róla a felek. Ennek hiányában fizetés nélküli szabadság a munkáltató oldaláról, egyoldalúan nem rendelhető el.

5. Amennyiben a munkavállaló közeli hozzátartozója 14 napon belül Olaszországban volt, úgy kötelezhető-e a 15 nap figyelmen kívül hagyása mellett az Mt alapelveire (biztonságos munkavégzés) tekintettel szabadságra küldéssel, illetve lehet-e felmondási ok, amennyiben ezt megtagadva a munkavállaló mégis bemegy a munkahelyre, arra hivatkozással, hogy nem jogosult a munkáltató szabadságot elrendelni 15 napon belül?

A munkáltató felelőssége és kötelezettsége biztosítani az egészséges és biztonságos munkavégzés körülményeit – a munkaidőt is ennek figyelembevételével köteles beosztani. A 47/2020 (III.18.) Kormányrendelet szerint a munkáltató a veszélyhelyzet lejártát követő 30 napig a munkaidő beosztást az eddigi szabályoktól eltérően is módosíthatja. Vagyis szabadság kiadását valóban 15 nappal hamarabb köteles közölni (kivéve ha közösen megegyeznek a felek), ugyanakkor a munkaidő-beosztást a munkáltató akár a munkavégzés kezdete előtt 1-2 nappal korábban is módosíthatja.

Mivel a munkáltató minden munkavállalója irányában felelősséggel tartozik, a veszélyeztett helyről haza érkező, közeli hozzátartozóval érintkező munkavállalót, ha lehetősége van, olyan munkakörben, munkahelyen foglalkoztassa átmenetileg, ahol nem érintkezik a többi munkavállalóval.

A jelenlegi helyzet fokozottabb biztonsági előírások betartását követeli meg (pl. fertőtlenítés, szellőztetés, távolságtartás), amelyek betartásával minimálisra csökkenthetik a fertőzés kockázatát – sajnos nem lehet tudni, ki hordozza a vírust. Amennyiben kérdésben szereplő munkavállaló nem tartja be az előírásokat, veszélyezteti az egészséges munkavégzés feltételeinek biztosítását, ami munkáltatói szankciót vonhat maga után.


Kapcsolódó cikkek:


400 munkást vesz föl a Suzuki
2020. május 22.

A leállás idején megváltak a kölcsönzött dolgozói létszámtól, most viszont úje embereket vesznek fel, hogy június 29-én újraindíthassa a második műszakot is a termelésben

Nagy leépítés jön a Nemaknál
2020. május 21.

Működési sajátosságai miatt a vállalat a kormány által bevezetett gazdaságvédelmi programok egyikét sem tudja jelenlegi formájában alkalmazni.

Áprilisban negyedével nőtt az álláskeresők száma
2020. május 20.

Az álláskeresők száma áprilisban 26,5 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, így a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában az áprilisi zárónapon 330 700 álláskereső szerepelt.