Munkaügyi törvénymódosítások kerültek a parlament elé


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A foglalkoztatás elősegítését és a munkaügyi ellenőrzésének hatékonyabb tételét szolgálja a foglalkoztatást segítő támogatásokról szóló változtatás – mondta expozéjában Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

A két érintett jogszabály majdnem harminc éve hatályos, azóta számos változás zajlott a munka világában. A járvány nyomán kialakult gazdasági helyzet is rávilágított a munkahelyek védelmének fontosságára, ezért hatékonyabban reagáló szabályozásra van szükség.

A javaslat kizárólag keretszabályokat határoz meg, a részletszabályok kormányrendeletben születnek majd meg, amelynek kidolgozásába az érdekképviseleteket is bevonják. A változtatás célja az is, hogy mind a foglalkoztatást segítő szabályok, mind a felügyeleti előírások egységes szerkezetet kapjanak.

Háromszintű a támogatás

A támogatások fő újdonsága, hogy átalakul a támogatások rendszere, az háromszintűvé válik. Mindez egyszerűsíti a szabályokat. A támogatások első szintjén a foglalkoztatási szerv a súlyosan hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatása érdekében mérlegelés nélkül nyújt támogatást, vagyis azok esetében, akiknek legalább két éve nincs munkája.

Azok is ide sorolandók, akiknek legalább egy éve nincs munkája, de más szempontból, például a koruk miatt is hátrányban vannak. Ugyancsak gyors támogatás nyújtható a csoportos létszámleépítés elkerülése érdekében is.

A második szinten mérlegelve a hátrányos helyzetű foglalkoztatottak alkalmazását segíti a hivatal, míg a harmadik szinten a miniszter munkaerőpiaci program keretében nyújthat segítséget, amelynek célcsoportját az adott pályázat határozza meg.

A támogatott munkaadó foglalkoztatása fokozottabban ellenőrizhetővé válik. A cél, hogy a támogatások után gyors döntéshozatal valósulhasson meg.

Visszamenőleg állapítják meg a munkaviszonyt

A felügyelettel kapcsolatos szabályokban is garanciális keretszabályokat állapítanak meg.

Új alapokra kerül a bejelentés nélküli foglalkoztatás jogkövetkezménye is – mondta. Az eddigi szankciók fenntartása mellett az egy hónapon belüli be nem jelentett foglalkoztatás esetében a hatóság állapítja meg visszamenőleg a munkaviszony létrejöttét. Ez mind az alkalmazott számára kedvező, mind az állam számára adó- és járulékbevételt hoz – mondta az államtitkár.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.

2024. szeptember 27.

Előkerült egy OECD jelentés a tervezett nyugdíj-változtatásról

Meglepte a nyugdíjas szervezeteket az OECD számára szinte titokban, de mindenképpen társadalmi egyeztetés nélkül összeállított nyugdíjreform tervezet, amiből kiderül egyebek között, hogy a kormány jelentősen szigorítaná, sőt akár meg is szüntetné a „nők 40” rendszerét. A napokban napvilágot látott írásban a nyugdíjkorhatár megemelése is reális célként szerepel. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) érdemi szakmai párbeszédet követel.

2024. szeptember 27.

KSH: egyszerre nőtt a foglalkoztatottak és munkanélküliek száma

2024 augusztusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 39 ezerrel, 4 millió 748 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).