Munkavállalás gyes mellett egyéni vállalkozóként

Szerző: Bardócz Iván
Dátum: 2018. május 8.
Rovat:

A gyermekvállalás a szülők életében nem csupán egy különleges esemény, hanem a gazdaságban kifejtett tevékenységüket – így az egyéni vállalkozói tevékenységüket is – képes alapjaiban befolyásolni. A gyermekvállalás és az egyéni vállalkozás közötti választás kérdésében a jogalkotó a szülőket több intézkedéssel igyekszik segíteni.


A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) két, biztosítási jogviszonyhoz, mint feltételhez kötött ellátási formát nevesít. Az Ebtv. alapján csecsemőgondozási díjra jogosult többek között az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke a biztosítás tartama alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül születik. A csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napja a szülés várható időpontját megelőző négy hét bármelyik napja lehet, de legkésőbb a szülés napja, és legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár, kivéve ha a gyermek koraszülött.

Gyermekgondozási díjra (gyed) jogosult továbbá az a szülő, aki a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt és a gyermeket saját háztartásában neveli. Gyermekgondozási díjra jogosult továbbá az az anya, aki csecsemőgondozási díjra volt jogosult, de a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultságának az időtartama alatt megszűnt és a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt. A gyermekgondozási díj a csecsemőgondozási díj illetve az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének a betöltéséig – ikergyermekek esetén a gyermekek 3. életévének a betöltéséig – jár.

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) a gyermeknevelési támogatások közé a gyermekgondozást segítő ellátást (gyes) illetve a gyermeknevelési támogatást sorolja.

Gyesre az a szülő jogosult, aki a gyermekét a saját háztartásában neveli a gyermek 3. életévének a betöltéséig, ikergyermekek esetében a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén pedig a gyermek 10. életévének a betöltéséig.

A Cst. alapján gyermeknevelési támogatásra az a szülő jogosult, aki a saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel. A gyermeknevelési támogatásra való jogosultság a legfiatalabb gyermek 3. életévének a betöltésétől a 8. életévének a betöltéséig áll fenn.

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evt.) alapján az egyéni vállalkozó a tevékenység folytatásában személyesen köteles közreműködni. Tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység az egyéni vállalkozótól szükségszerűen személyes közreműködést igényel, felmerül a kérdés, hogy ez a körülmény ezeket az ellátásokat és támogatásokat milyen módon befolyásolja.

Az Ebtv. alapján az egyéni vállalkozási tevékenység folytatása a csecsemőgondozási díjra való jogosultságot kizárja, vagyis egyéni vállalkozói tevékenység folytatása esetén az egyéni vállalkozó csecsemőgondozási díjra nem jogosult. Gyermekgondozási díj (gyed) igénybevétele esetén azonban egyéni vállalkozói tevékenység korlátlanul folytatható.

A Cst. alapján a gyesben részesülő személy a gyermek féléves koráig egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytathat, csak abban az esetben, ha a munkavégzés az otthonában történik, illetve ha a munkavégzés időtartam a heti 30 órát nem haladja meg.

A fentiek alapján tehát célszerű, ha a csecsemőgondozási díjra vagy a gyesre jogosult az egyéni vállalkozói tevékenységét a csecsemőgondozási díjra való jogosultság időtartamára illetve a gyermekgondozást segítő ellátásra jogosultság első félévében szünetelteti. Ennek hiányában ugyanis se csecsemőgondozási díjra, se gyermekgondozást segítő ellátásra nem lesz jogosult. A csecsemőgondozási díj igénybevétele ugyanakkor a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságot szintén kizárja.

A gyermeknevelési támogatásra való jogosultságot az egyéni vállalkozói tevékenység folytatása kizárólag abban az esetben zárja ki, ha a szülő a munkáját nem otthon végzi és annak időtartama a heti 30 órát meghaladja.

A hatályos szabályozás tükrében tehát egyértelműen megállapítható, hogy a jogalkotó az egyéni vállalkozói tevékenység végzését a születést követő első félévben még a támogatásra való jogosultság megvonásával szankcionálja, elsősorban a gyermek megfelelő gondozásának a biztosítása érdekében. A gyermek féléves korát követően azonban biztosítja az egyéni vállalkozó részére azt, hogy a gyermek gondozása mellett az egyéni vállalkozói tevékenységét – szinte korlátlanul – tovább folytathassa.

[htmlbox Opus_Simplex]

 

 


Kapcsolódó cikkek:


Lemaradt a munkabér – Érvényes-e a munkaszerződés?
2018. augusztus 16.

Megtörténhet, hogy az írásba foglalt munkaszerződésben még az a kevés kötelező kellék sem szerepel, amely a munkaviszony létesítéséhez szükséges. Különösen akkor szokott előfordulni ilyen helyzet, ha a felek internetről letöltött szerződésmintával dolgoznak. Mit kell tenni, ha a munkavállaló felfedezi, hogy az írott munkaszerződésében semmi nem szerepel a munkabérről?

A megszakítás nélküli tevékenység
2018. augusztus 15.

Számos munkáltató van, akinek a tevékenységéből eredően folyamatosan működnie kell. Ennek meg vannak a sajátos munkajogi szabályai, számos speciális előírással a munkaidő tekintetében. Alább azt is megvizsgáljuk, hogy a bérpótlékok oldaláról milyen sajátosságokkal jár a megszakítás nélküli munkarend.

Merre tovább, szakképzés?
2018. augusztus 14.

Cikkünkben a szakképzés szabályozásának hazai történetét, a hatályos jogszabályi környezetét és a jövőbeni kihívásait ismertetjük.