Munkavállaló díjazása munkavégzés hiányában

Szerző: Dr. Tóth Bence
Dátum: 2019. szeptember 3.
Címkék: , , ,
Rovat:
A munkavállalók egyik legfőbb kötelezettsége a munkáltatójuk felé a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség, amiért a munkáltató a munkavállaló részére munkabért fizet. Előfordulhatnak azonban olyan esetek, amikor a munkavállalók valamilyen okból kifolyólag (pl. betegség) nem tudnak munkát végezni, azonban ugyanúgy jogosultak a törvényben meghatározott díjazásra.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 146-147. §-a rendelkezik arról az esetekről, hogy a munkavállaló milyen díjazásra jogosult munkavégzés hiányában.

Az első esetkör az állásidő kérdésével foglalkozik. Az Mt. 146. § (1) bekezdése alapján a munkavállalót megilleti az alapbére abban az esetben, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben – az elháríthatatlan külső okot kivéve – nem tesz eleget. Mindez azt jelenti, hogy amennyiben például a munkahelyen éppen elfogy a tennivaló, a munkáltató nem mondhatja azt a munkavállalójának, hogy egyben a munkaideje is véget ért.

Természetesen arra lehetőség van, hogy a munkáltató hazaküldje ilyen esetben a munkavállalóját, azonban a munkavállaló ekkor is jogosult lesz az alapbérére. Amennyiben egy elháríthatatlan külső ok miatt nem lehetséges a munkavállaló foglalkoztatása, abban az esetben a munkavállalónak viszont nem jár bér. Ilyen eset lehet például egy természeti katasztrófa bekövetkezése, amely miatt nem lehetséges a munkavégzés. Fontos megemlíteni, hogy amennyiben a munkavállaló a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult, úgy az állásidő esetén meghatározott alapbéren felül további bérpótlékra is jogosult lesz (Mt. 147. §). Például, ha egy üzemzavar miatt leáll az éjszakai műszak, a kiesett időre az alapbéren felül éjszakai pótlék vagy műszakpótlék is jár.

Az Mt. 146. § (2) bekezdése rendelkezik a munkavállaló munkavégzési kötelezettség alóli mentesüléséről. A munkavállalót a kiesett munkaidőre díjazás illeti meg abban az esetben, ha a munkáltató hozzájárul ehhez a mentesüléshez. A díjazás mértékében a feleknek kell megállapodniuk.

Az Mt. nevesít egyes olyan eseteket is, amelyek esetében a munkavállaló számára távolléti díj jár, ezek azonban nem a felek megállapodásától függenek. A munkavállalót az Mt. 146. § (3) bekezdése alapján távolléti díj illeti meg egyrészt a szabadság időtartamára. Másrészt megillető őt az Mt. 55. § c)-g) pontjában meghatározott esetekben, így például a kötelező orvosi vizsgálat tartamára, a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra a tanúként való kihallgatás esetén stb.

Amennyiben a munkavállaló kötelezettségszegése miatt a munkáltató úgy határoz, hogy a kötelezettségszegés kivizsgálásának időtartamáig – de legfeljebb harminc napig – mentesíti a munkavállalót a munkavégzési kötelezettsége alól, úgy a munkavállaló szintén jogosult a távolléti díjára. A betegszabadság tartamára a távolléti díj 70%-a jár.

Ha egy munkaviszonyra vonatkozó szabály (így például egy kollektív szerződés) akként rendelkezik, hogy díjazás jár munkavégzés hiányában, azonban annak mértékét nem határozza meg, úgy a távolléti díj mértéke lesz irányadó. Természetesen nem célszerű erre a háttérszabályra hagyatkozni, és ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály a munkavállaló mentesüléséről rendelkezik, akkor célszerű világosan tisztázni a díjazás kérdését is.

A fentieken túl azonban a törvény más helyen is tartalmaz olyan esetköröket, amelyek esetében kötelező a távoléti díj megfizetése munkavégzés hiányában. Így például, ha a munkáltató felmondását követően felmenti a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól (ami a felmondási idő fele vonatkozásában kötelező), akkor ugyanúgy távolléti díj jár a munkavállaló számára (Mt. 70. §). Továbbá az Mt. az üzemi tanács elnökének (Mt. 260. §) és a szakszervezet által megjelölt munkavállaló számára (Mt. 274. §) munkaidő-kedvezményt biztosít, amelynek tartamára szintén távolléti díj jár.


Kapcsolódó cikkek:


Kétszáz új munkahely Pécsen
2019. szeptember 17.

Átadták a német tulajdonú Honsa Kft. közel kétmilliárd forintos beruházással megépült új gyártó- és raktárcsarnokát kedden Pécsett. A csarnok a vállalat összesen 3,2 milliárd forintos, 766 millió forintos kormányzati támogatást élvező kapacitásbővítési beruházásának részét képezi.

Szakszervezeti tag az állományban
2019. szeptember 17.

A szakszervezeti tag munkavállalók foglalkoztatása együtt jár néhány, egyébként nem irányadó munkáltatói kötelezettséggel.

Munkakör megosztása: két munkavállaló egy munkakörben
2019. szeptember 10.

Munkakör megosztása: két munkavállaló egy munkakörben

A leggyakoribb munkaviszony típus az, amikor egy adott munkaszerződést egy munkáltató és egy munkavállaló köt meg. Előfordulhat azonban az, hogy akár munkavállalói, akár munkáltatói oldalon több személy van jelen. Előbbi esetében munkakör megosztásról, utóbbi esetben pedig több munkáltató által létesített munkaviszonyról beszélhetünk. Jelen írásunkban a munkakör megosztására fókuszálunk.

Kollektív szerződés a munkajogban
2019. szeptember 6.

Kollektív szerződés a munkajogban

A kollektív szerződés kizárólag a munkáltató és a munkavállalói szakszervezet egyetértésével köthető meg és eltérést enged az Mt-től mind a munkáltatók mind a munkavállalók javára.