Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
2013. január 1-jével új tartalmi és formai követelményei lehetnek a munkabaleseti jegyzőkönyvnek, amire nem árt előre felkészülniük a cégeknek. A változásokról, a munkavédelmi ellenőrzések tapasztalatairól, a legkirívóbb szabálysértésekről beszélgettünk dr. Bakos Józseffel, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának főigazgató-helyettesével.
-Az új munkabaleseti jegyzőkönyv 2013. január 1-jén hatályba léphet. Attól kezdve elektronikusan kell majd beadni a jegyzőkönyveket, a jelenlegi sokpéldányos, kézzel írott helyett?
– A jogszabályi alapja adott ugyan a bevezetésnek, az adatfeldolgozáshoz az informatikai háttér biztosítása folyamatban van. A munkabaleseti jegyzőkönyvnek 2013. január elsejétől csak a tartalma és a formátuma változik, a beküldési módja a hagyományos marad. A területileg illetékes kormányhivatalok továbbra is csak papíralapon tudják fogadni a jegyzőkönyveket. Az új formátum azonban már megteremti a lehetőségét egy későbbi elektronikus (ügyfélkapus) beküldésre.
Az új adattartalom bevezetésére uniós szabály kötelezi Magyarországot 2013-tól. A cél az, hogy az Európai Unióban a munkavédelem helyzete és a munkavédelem javítására életbe léptetett szabályozások hatékonysága felmérhető legyen. Ennek érdekében az Európai Tanács úgy határozott, hogy európai szinten a munkabalesetekre vonatkozóan egységes adatsorokat kell összeállítani. Ennek nyomán az európai statisztikák felelőse az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala (Eurostat), a Foglalkoztatási és Szociálpolitikai Főigazgatósággal közös módszertant dolgozott ki a munkahelyi balesetek európai statisztikájának (European Statistics on Accident at Work = ESAW) harmonizálására, az Európai Unió számára összehasonlítható adatok gyűjtésére.
Az új munkabaleseti jegyzőkönyv már teljes egészében meg fog felelni az ESAW módszertan elvárásainak, de megtartja korábbi nemzeti adattartalmat is. Formátuma áttekinthető, blokkokra bontott, egy A/4-es lap két oldalára elfér. Ugyanaz a jegyzőkönyv formátum szolgál az új munkabaleset, és annak bármilyen módosításának, törlésének jelentésére is. Megalkotói figyelembe vették az Európai Unióban meglévő jegyzőkönyv formátumokat, emellett megtartották a korábbi nemzeti adattartalmat is.
– A munkavédelmi ellenőrzések tapasztalataiból kirajzolódik-e világosan, hogy milyen előírásokra, kötelezettségekre figyelnek jobban, illetve kevésbé a munkaadók?
– A munkáltatók munkavédelmi helyzetét, a munkakörülmények alakulását sok esetben a gazdasági helyzetük határozza meg, az alacsony jövedelmezőségű vállalkozások munkavédelmi színvonala, hozzáállása gyakran ezzel arányos.
Az ellenőrző hatóság tapasztalatai szerint elmondható, hogy egyformán megtalálható a vállalkozásoknál a korszerű berendezés és technológia mellett a több évtizede használt védelem nélküli berendezés és elavult technológia. A tőkeerős vállalkozások munkavédelmi helyzete kedvezőbben alakult az elmúlt években, ezzel szemben a kényszervállalkozások, a piacképtelen termékeket előállító gazdálkodóknál munkavédelmi problémák vannak.
Nagy kihívását jelent – és ezzel a magyar munkavédelmi helyzetre is jelentős hatással bír – a kirobbant pénzügyi és gazdasági világválság, mely a magyar gazdaságban már 2008 második felében kezdte éreztetni a hatását. A recesszióra a munkáltatók a költségek csökkentésével és elbocsátásokkal reagáltak. A termelés jelentős visszaesése, a költségtakarékossággal járt sajnos a munkavédelmi tudatosság leértékelődése, ezért 2009-től nagy erőpróbát jelent a munkavédelmi hatóság számára a munkavédelmi célok háttérbe szorulásának megakadályozása.
Gyakori szabálytalanság, hogy a munkáltatók nem biztosítanak a kockázatokkal szemben teljes körű védelmet nyújtó, megfelelő védelmi képességgel bíró egyéni védőeszközöket. Az elhasználódott, nem megfelelő védelmi képességgel rendelkező egyéni védőeszközök felülvizsgálatára, cseréjére nem fordítanak elegendő figyelmet, így a hamis biztonságérzetet nyújtó eszközökkel még akár növelhetik is a sérülések kockázatát.
A munkáltatói mulasztások további tárgyköre a kockázatértékeléshez, – kezeléshez kapcsolódik. Előfordulnak olyan, a munkavállalót veszélyeztető kockázatok, amelyek megelőzhetőek lennének, például a villamos berendezések biztonságtechnikai követelményeinek figyelmen kívül hagyása; a veszélyes tér lezáratlansága; képzetlen munkavállalók, feketén dolgozók; az adekvát egyéni védőeszköz viselésének hiánya; védőoltás nélküli, illetve az orvosi alkalmassági vizsgálat nélkül történő foglalkoztatás.
A munkavédelmi oktatás színvonala a gazdálkodó szervezetek nagyobb részénél alacsony. Sok esetben az oktatások formálisak, az oktatók nem azt tartják fontosnak, hogy a munkavállalók megismerjék a munkahelyen lévő konkrét veszélyforrásokat és azok elleni védekezés módját, a technológiák veszélyes részeit, hanem azt, hogy a munkavállalók aláírják az oktatási naplót. Mindez legtöbbször munkabalesetek vizsgálatánál derül ki.
A munkavállalók előzetes és időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatának elmulasztása miatt jelentős számban kerül sor felügyelői intézkedésre, különösen az építőipar, a mezőgazdaság területén, valamint a kisvállalkozóknál. A vizsgálat elvégzésért felelős foglalkozás-egészségügyi orvos tevékenységének hiánya elsősorban a kis létszámú vállalkozásoknál mutatkozott meg. A 2011. évben az összes intézkedés mintegy tizede kapcsolódott orvosi vizsgálathoz (előzetes, időszakos, soron kívüli vizsgálatok elmulasztása illetve írásos szabályozás hiánya).
A munkáltatók – a munkavédelmi ellenőrzések hatására – általában biztosítják munkavállalóik számára a foglalkozás-egészségügyi ellátást. Ugyanakkor továbbra is gondot jelent, hogy főként a kkv-szektorba tartozó munkáltatók nem kérik fel a foglalkozás-egészségügyi orvost az egészséges munkakörnyezet kialakításához, az egészségkárosodások megelőzéséhez kapcsolódó feladatok ellátásában való közreműködésre, mivel nincsenek tisztában a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás keretében végzendő (megkövetelhető) feladatokkal. Ide tartozik például: a közreműködés a kockázatértékelésben, a munkahelyi veszélyforrások feltárásában; a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatainak rendjét szabályozó dokumentum elkészítésében; a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeinek biztosításában.
Gyakran tapasztaljuk, hogy az egyes veszélyes vegyi anyagok/keverékek expozíciója miatt indokolt, jogszabályban előírt biológiai monitor vizsgálatok szükségességével nincsenek tisztában a munkáltatók, illetve a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók, ezért ezek elvégzését gyakran elmulasztják.
A mikro- és kisvállalkozások továbbra is elavult munkaeszközöket használnak, ami gyakran együtt jár több, súlyos munkavédelmi szabálytalansággal (pl.: az erőgépeknél a védőburkolatok hiánya, a veszélyes gépek üzembe helyezésének és időszakos biztonsági felülvizsgálatának elmaradása).
– Extrém időjárási viszonyokban betartják az előírásokat a munkáltatók? Gondolok itt elsősorban a hőségben vagy hidegben, szabadban dolgozók munkavállalók védelmére.
A munkavédelmi felügyelőségek jelentései szerint összességében megállapítható, hogy az ellenőrzött munkáltatók nagyobb része felkészült a klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzését szolgáló intézkedésekre. Például, rendkívüli hideg időben az építési munkahelyeken a kivitelezési munkákat általában szüneteltették. Azokon a szabadtéri munkahelyeken, ahol szüneteltetésre nem volt lehetőség (pl.: útkarbantartás, közműjavítás, építőanyag-kereskedelem), voltak olyan munkáltatók, akik nem tettek eleget a jogszabályi előírásoknak: a foglalkoztatottaknak nem biztosítottak hideg elleni védőöltözetet, meleg teát, fűthető pihenő-, melegedő-, illetve szociális helyiséget. Ezek a szabálytalanságok döntően az alvállalkozói láncolat végén található – néhány fő munkavállalót foglalkoztató – munkáltatóknál fordultak elő.
Egyre több munkáltató ismeri fel azt is, hogy hőhullámok idején (hőségriasztással, illetve hőségriadóval járó időszakban) a szükséges munkavédelmi megelőző intézkedések elmulasztása (különösen a védőital biztosításának hiánya) a jelentős közérzet- és teljesítőképesség-romlás mellett ájulást, hőgutát okozhat a munkavállalóknak. Ez a kedvező változás feltételezhetően a korábbi következetes munkavédelmi ellenőrzéseknek, az egyre szélesebb körű tájékoztató munkának, a munkáltatók javuló kockázat-felismerési és kockázatkezelési gyakorlatának, valamint az aktív médiakommunikációnak köszönhető.
– Gyakran hangoztatott előírások a magasban dolgozóknál a védőkorlát, vagy az egyéni védőeszközök viselése, a rendezett munkaterületek. Ezek hiányossága számos halálos munkabeleset eredményezett, főként az építőiparban. Tanulnak a munkáltatók saját hibáikból?
– Az építőipari munkáltatók a szűkös anyagi lehetőségek miatt a költségeik minimalizálására kényszerültek, így még kevesebb figyelmet fordítottak a munkabiztonságra, a kollektív védelem kiépítésére, az egyéni védőeszközök biztosítására, a gépek és berendezések karbantartására, a szakképzett munkavállalók alkalmazására.
A vállalkozások munkavédelmi tudatosságának csökkenését mutatja, hogy egyre több cég egyáltalán nem foglalkoztat munkavédelmi szakembert.
Az építési területeken függetlenül a kivitelezés volumenétől továbbra is a leggyakrabban tapasztalható szabálytalanság a le- és beesés veszély, az ebből eredő balesetekről többször hallunk a televízió híradásaiban is. A kollektív védelem tekintetében a födémáttöréseknél, szabadba nyíló felületeknél sokszor nem építik ki a védőkorlátokat – vagy azok nem megfelelőek (pl.: egysorosak) – a födémeken, lapos tetőkön a 2 m-es határvonalat jelzőkorláttal sem jelölik.
|
Többet szeretne tudni az új Munka Törvénykönyvéről? Október 2: Országos Szakmai Konferencia – Székesfehérvár Az összes Rodin-konferenciát itt találja. A CompLex Kiadó munkajogi kiadványai: Munkajogi e-kommentár – Online kommentár az új Munka Törvénykönyvéhez |
Kollektív védelem hiányában a le- és beesés elleni védelmet egyéni védőeszközök használatával kell biztosítani. Ezen a területen némi javulás tapasztalható, vagyis a munkáltatók általában biztosítják az egyéni védőeszközöket, de már arra nem mindig fordítanak kellő figyelmet, hogy meg is követeljék ezek használatát, de előfordulnak olyan esetek is, ahol nem is biztosított a védőeszköz kikötésének lehetősége.
A munkaterület rendezettségével kapcsolatban a legjellemzőbbek a közlekedési utakon történő botlásveszély, vagy szabálytalan villamos vezeték elhelyezés, valamint az anyagtárolási hiányosságok voltak.
– Növekedett-e a halálos munkabalesetek száma az elmúlt évekhez képest?
– 2008-tól folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott a halálos kimenetelű munkabalesetek száma. A baleseti helyzet kedvező alakulását a munkáltatók munkavédelmi tevékenysége, a munkavédelmi hatóság tanácsadó tevékenysége, a hatósági ellenőrzések visszatartó ereje mellett a gazdasági válság hatásaként a különösen veszélyes ágazatokban (pl.: építőipar, feldolgozóipar) foglalkoztatottak létszámcsökkenése is eredményezte.
A súlyos munkabalesetek azonnali bejelentései alapján viszont a 2012. év I. félévben már kedvezőtlen változások tapasztalhatók a súlyos és a halálos munkabalesetekre vonatkozóan, a csökkenő tendencia megtorpanni látszik.
– Felméréseik szerint a munkáltatók megtesznek-e minden szükséges megelőző intézkedést, törődnek-e a kockázatértékelés elvégzésével?
– Jóllehet az elmúlt 2 évben ellenőrzött munkáltatók túlnyomó többsége (mintegy 90%-a) rendelkezett kockázatértékelési dokumentummal, de a célvizsgálatok, akcióellenőrzések során vizsgált kockázatértékelések közel 1/3-a hiányos volt, nem terjedt ki valamennyi veszélyforrásra és munkahelyi kóroki tényezőre. Ezek a munkáltatók jó esetben a baleseti kockázatokat figyelembe vették, de a hosszú távú, például a vegyi anyagok, zaj, stb. által előidézett egészségkárosító hatásokat általában figyelmen kívül hagyták.
A felügyelők által kifogásolt (hiányos) kockázatértékeléseknél a legnagyobb arányban pont a legfontosabb elemek hiányoztak: veszélyek azonosítása, veszélyeztetettek azonosítása, kockázatot súlyosbító tényezők megállapítása. Ezek nélkül pedig, a kockázatértékelést nem lehet megfelelően elvégezni, és így nem alakítható ki a szükséges megelőzési gyakorlat sem a munkahelyen.
– Mit mutatnak a munkaügyi ellenőrzések, hogyan alakul idén a feketén foglalkoztatottak száma az előző évek hasonló időszakához képest?
– Csökkenő mértékű, de még mindig kiemelkedő szabálytalanság a feketefoglalkoztatás. A főbb munkaügyi jogsértéssel érintett munkavállalók 9-10 %-át tette ki a munkaszerződés és bejelentés nélküli munkavégzéssel érintettek száma az idei év első felében, amely a tavalyi év hasonló időszakához képest csökkenést jelent.
– Mit mutatnak a számok az ágazatokat illetően? Változott-e a feketefoglalkoztatás ágazati megoszlása, vagy még mindig az építőiparból kerül ki a feketemunkások negyede?
– A 2011. év azonos időszakához képest 2012-re némileg átrendeződött a feketefoglalkoztatás ágazati megoszlása. A tavalyi év azonos időszakához hasonlóan 2012. első félévében a feketemunkások 19 %-a esett az építőipari vállalkozásokra, ezzel együtt a feldolgozóiparban tevékenykedő munkáltatók „bejelentési kedve” sem változott számottevően (8 % volt a feketefoglalkoztatás aránya). A kereskedelmi vállalkozások esetében azonban kedvezőtlen változás tapasztalható a munkaszerződés és bejelentés nélküli munkavállalók arányát tekintve. 2011. első félévére ez az ágazat „termelte ki” a feketemunkások 7 %-át, míg az idei év hasonló időszakában ez az arány 11 % volt. A vendéglátásban a korábbi évekhez képest szintén nagyobb arányú volt a bejelentés nélküli foglalkoztatás (11 %). A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet ellátó munkáltatók foglalkoztatták 2012. I. félévében a feketemunkások 20 %-át, ezzel a munkaszerződés és bejelentés nélküli munkavégzés itt öltötte a legnagyobb méreteket (megelőzve az építőipart).
– A kiszabott bírság nagysága mennyire jelent visszatartó erőt?
– A bejelentés nélküli foglalkoztatás (feketefoglalkoztatás) miatti munkaügyi bírság esetén további jogkövetkezményként a munkáltatók nem részesülhetnek az állami támogatásokból, illetve a közbeszerzési eljárásokban való részvételtől is elesnek 2 évre, amiről külön hatósági nyilvántartást vezet az NMH. Ez valamelyest növeli a szankcionálás visszatartó erejét.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 82. § (3) bekezdése meghatározza, hogy a munkavédelmi bírság összege 50.000 forinttól 10.000.000 forintig terjedhet, továbbá a 2012. január 1-jétől hatályos, a munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról szóló 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendeletben foglaltak alapján a munkáltatók számára ismeretes, hogy egyes munkavédelmi jogsértések elkövetése következményeként milyen mértékű szankcióra számíthatnak. A munkavédelmi bírság visszatartó erejével kapcsolatban nem áll rendelkezése konkrét információ, a tapasztalatok alapján azonban elmondható, hogy a munkáltatónként változó hatással bír a szankció lehetséges mértéke. A legtöbb munkáltatót jogkövető magatartásra bírja a bírság lehetséges összege, azonban egy részük nem törődik az ilyen jellegű „kockázatokkal”.
– Összehasonlítva az előző években tapasztaltakkal javult-e a helyzet idén, tudatosabbak-e a munkáltatók?
– Az előző évek tapasztalataival összehasonlítva egyes munkahelyeken a munkáltatók munkakörülményeiben szembetűnő előrelépés a tárgyi feltételek biztosításánál – elsősorban a pályázati lehetőségek kihasználásával – mezőgazdasági, feldolgozó-ipari (különös tekintettel a gyógyszeriparra) egységekben mutatkozott.
A korszerűbb munkaeszközök, fejlettebb technológiák, a műszaki megelőzési lehetőségek előtérbe helyezése a munkavédelmi feltételek javulását eredményezte.
A nem telepített munkahelyeken a minimális munka-egészségügyi feltételek biztosítása terén kismértékű javulást tapasztalunk.
– Mit tett, tesz, illetve tehet a hivatal (akciók, események, rendezvények, programok) a foglalkoztatás biztonságáért?
– A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága (NMH MMI) a munkavédelmi felügyelők mindennapi ellenőrző tevékenysége mellett fontosnak tartja a különböző célvizsgálatok és akcióellenőrzések megszervezését és lebonyolítását. Ezek keretében a munkavédelmi felügyelőségek az egész országban egységes szempontok szerint vizsgálták az ellenőrzésre kijelölt tevékenységeket, ágazatokat.
A célvizsgálatokról és akcióellenőrzésekről összefoglaló jelentések készülnek, és ezek legfontosabb megállapításai alapján történik a közvélemény tájékoztatása és a jövőbeni főbb feladatok meghatározása.
A hatóság a 2009-2011. években a társhatósági együttműködés keretében 5 országos célvizsgálatot, továbbá egy-egy kiemelt területre, illetve tevékenységre irányulóan 9 országos, vagy csak egy-két régióra/megyére kiterjedő célellenőrzést folytatott le.
Az elrendelt célvizsgálatok és akcióellenőrzések a hatósági tapasztalatok, illetve a munkakörülményeket érintő változások (például kánikula) alapján kerülnek elrendelésre. Ezeknek az ellenőrzési formáknak a célja a munkáltatóknak az ilyen esetekre történő figyelemfelhívása, és a kedvezőtlen kimenetelű munkahelyi események megelőzése, vagy mértékének csökkentése.
Megállapítható, hogy ezeknek az ellenőrzési módoknak az alkalmazása elérte a célját, a szerzett tapasztalatok jelentős mértékben hozzájárultak a meghatározott ágazatok, tevékenységek aktuális munkavédelmi helyzetének megismeréséhez, és a szükséges intézkedések megtételével a megelőzés növeléséhez.
|
Dr. Bakos József első diplomáját a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán kapta, mint okleveles üzemmérnök, majd egy felsőfokú számítógép programozói képzést követően az Államigazgatási Főiskola igazgatásszervező szakán tanult tovább. 2003-ban a Pécsi Tudományegyetemen szerzett jogi végzettséget. Munkatapasztalatait számítástechnikai osztályvezetőként kezdte gyűjteni a nyolcvanas években, az Erdőtelki-Tenki Agrárszövetkezetben, majd 1997-ben a munkaügy területére váltott, amikor is a Heves Megyei Munkaügyi Központ Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőségén kezdett el dolgozni, mint felügyelő. Két év után kinevezték az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) Heves Megyei Felügyelőségének helyettes vezetőjévé. 2006 januárjától már az OMMF Észak Magyarországi Munkaügyi Felügyelőségét vezette, majd ezt követően, 2010 októberében kapta meg elnöki kinevezését az OMMF élére annak 2011 végén bekövetkezett megszűnéséig. A több szervezeti átalakulást és névváltoztatást megélő szervezet jelenleg a jogutód Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságaként működik az ő vezetésével. |
Októbertől megújul a Lex HR!Bővebb tartalommal, 48 színes oldallal, változatlanul magas szakmai színvonalon! |
 |
