Munkavégzés behívás alapján

Szerző: Molnárné dr. Balogh Márta
Dátum: 2014. április 8.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Legfeljebb napi hat órás részmunkaidőben foglalkoztatható a munkavállaló ebben a fokozott rugalmasságot követelő foglalkoztatási formában. A munkaviszony teljes időtartama alatt, az egyes behívások között is fennáll a társadalombiztosítási jogviszony.


A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban Mt.) a változó gazdasági igényekhez igazodóan többféle lehetőséget kínál a piaci körülmények miatt rugalmas foglalkoztatást kereső munkáltatók számára, amely módozatok sok esetben találkoznak a speciális helyzetben lévő (pl. kisgyermekes, vagy mozgáskorlátozott) munkavállalók kívánságaival is.

Az Mt. XV. fejezetében a munkaviszony egyes típusaira vonatkozó különös szabályok e körben a határozott idejű munkaviszony, a munkavégzés behívás alapján, a munkakör megosztás, a távmunkavégzés és a bedolgozói munkaviszony lehetőségét kínálják fel a feleknek, de adott esetben a több munkáltató által létesített munkaviszony is ehhez a kategóriához tartozhat az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszonnyal együtt.

Fenti foglalkoztatási formák, melyeket atipikus foglalkoztatásnak is nevez a szaknyelv, hidat képeznek az állandó, teljes munkaidőt nehezen, vagy egyáltalán nem vállaló munkavállalók és hullámzó nagyságrendű megrendelésekkel működő munkáltatók között.

Ennek a rugalmas, de mégiscsak viszonylag ritkaságszámba menő helyzetnek vannak speciális munkajogi és társadalombiztosítási hatásai is. Ez az írás a behívás alapján történő foglalkoztatást mutatja be.

A behívás alapján végzett munka egyébként több ország  munkajogában ismert, gyakorlata már kialakult.

Az Mt. 193. §-a szerint a legfeljebb napi hat óra tartamú részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló munkaszerződés alapján a munkakörébe tartozó feladatok esedékességéhez igazodva teljesíti munkavégzési kötelezettségét. Ebben az esetben a munkaidőkeret tartama a négy hónapot nem haladhatja meg.

A munkáltatónak a munkavégzési kötelezettség időpontját legalább három nappal előre közölnie kell a munkavállalóval.

2014 május 14-15.: XI. Magyar Munkaerő-kölcsönési Konferencia

A konferencia tematikáját úgy állítottuk össze, hogy a hazai kölcsönzési piac résztvevői (kölcsönbe adók és kölcsönbe vevők egyaránt) választ kaphassanak az éppen aktuális kérdéseikre. Kiemelten kezeljük a hamarosan aktuálissá váló áfa-előfinanszírozás megoldási lehetőségeit.

Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak, Simon Balázsnak (Humánia HRS Group Zrt) és Dr. Berke Gyulának (egyetemi docens, tanszékvezető PTE ÁJK) Jöjjön el kétnapos szakmai konferenciánkra!

Ízelítő a programból:

2014. május 14.

  • 10:10-12:15  Bevezető plenáris előadás: Likviditás – Van megoldás az ÁFA előfinanszírozására?
  • 13:30-15:15 Magyar munkavállalók külföldi munkavállalása

2014. május 15.

  • 10:00-10:40 Másodlagos piac
  • 11:00-12:30 Az iparág  jövője: regionális fúzió

Helyszín: Balatonkenese, Marina Port Hotel

Bővebb információk és jelentkezés itt

Ez a foglalkoztatási forma a munkáltató számára akkor javasolható, ha költséget szeretne megtakarítani arra az időre, amikor nincs feladat: a megtakarítás az egyébként a kieső időre fizetendő állásidőre járó díjazás összegében jelentkezik.

A foglalkoztatás kizárólag részmunkaidőben történhet, legfeljebb napi hat órában, alsó időhatár azonban nincs, a munkaidőt munkaidőkeret alkalmazásának lehetővé tételével rendezi az Mt.

Ez a foglalkoztatás nagy rugalmasságot igényel a munkavállalótól, mivel a munkavégzési kötelezettségről csak három nappal előbb értesül, egyébként csak “készenlétben van.”

A munkavállalók érdekeit védi, hogy az Mt. 213. §-a alapján a behívás alapján történő munkavégzés Mt-ben meghatározott szabályaitól a munkaszerződésben a munkavállaló javára el lehet térni. Kollektív szerződésben még nagyobb a mozgástér, mert itt a munkavállaló javára történő eltérő rendelkezés mellett hátrányára is rögzíthető szabály, amely a munkáltató igényének felelhet meg.

A konstrukció munkajogi sajátosságai mellett kérdéseket vet fel társadalombiztosítási oldalon is: a behívással nem érintett időszakban vajon mi történik a biztosítási jogviszonnyal?

Emlékeztetőül: általános szabályként a társadalombiztosítási jogviszony az alapjául szolgáló jogviszonnyal együtt jön létre és annak megszűnéséig áll fenn. Szünetel a biztosítás a jogszabályban meghatározott esetekben, amelyeket úgy lehetne összefoglalni, hogy adott ideig nincs munkavégzés, így a járulékfizetés alapjául szolgáló kereset sem képződik.

Néhány példa a biztosítási jogviszony szünetelése köréből: a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje, a fizetés nélküli szabadság ideje, és olyan esetek, amikor külön jogszabály alapján a biztosítási jogviszony alapjául szolgáló jogviszony szünetel. (A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 2. § (5) bekezdése, 7. §, 8. §)

                Munkajogi kiskönyvtár 3. rész: A munka díjazása
     

Közérthető példákon keresztül ismertetjük a munkabér elszámolásának, kifizetésének szabályait és részletesen bemutatjuk a távolléti díj számítását. Nem hiányozhat egyetlen számfejtéssel foglalkozó, vagy személyügyi szakember polcáról sem!

Bővebb információk és megrendelés

 Lapozzon bele a kiadványba >>>

           

A rendelkezés szerint, mivel a biztosítási jogviszony az alapjául szolgáló jogviszonnyal együtt jön létre, a behívás alapján létrejött munkaviszony esetén is a munkaviszony létrejötte magával vonja a biztosítási jogviszony létrejöttét és fennállását is, a kapcsolódó bejelentési kötelezettséggel együtt.

A biztosítási jogviszony szünetelése pedig a behívás alapján foglalkoztatást tartalmazó munkaviszony alatt nem következik be amiatt, hogy adott napokra nem történik behívás, nincs munkavégzés. A munkaviszony teljes időtartama alatt, az egyes behívások között is fennáll a biztosítási jogviszony.


Kapcsolódó cikkek:


A nők továbbra is 16 százalékkal kevesebbet keresnek
2021. március 8.

A nők továbbra is 16 százalékkal kevesebbet keresnek

Tavaly 2 millió 103 ezer aktív korú nő állt alkalmazásban, ami közel 13 százalékkal haladta meg a tíz évvel korábbi létszámot, miközben a teljes munkaidőben foglalkoztatott nők átlagos bruttó bére 370 ezer forint volt, ami 16 százalékkal marad el a férfiakétól.