Nagyot nőttek a munkaerőköltségek az EU-ban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tovább emelkedtek a munkaerőköltségek az Európai Unióban és az euróövezetben a második negyedévben. Az euróövezetben több mint hatéves csúcsra gyorsult a növekedés üteme.

Az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) pénteken közölt adatai szerint éves összevetésben az euróövezetben 2,2 százalékkal, az EU-ban pedig 2,6 százalékkal nőtt az óránkénti munkaerőköltség április-júniusban. Elemzők 1,7 százalékot vártak az euróövezetre.

Az első negyedévben az eurózónában 2,1, az unióban pedig 2,8 százalékos emelkedést mértek.

A második negyedévinél utoljára 2012 harmadik negyedévében emelkedtek gyorsabban a munkaerőköltségek az euróövezetben. A vártnál gyorsabb emelkedés újabb érvet szolgáltat a gazdasági növekedést ösztönző intézkedések kivezetésére készülő Európai Központi Banknak, amely várhatóan az év végén leállítja eszközvásárlási programját, és jövő ősszel megkezdi a kamatemelési ciklust.

A munkaerőköltség két fő alkotóeleme közül a bérek és keresetek a 19 tagú euróövezetben 1,9 százalékkal, a 28 országot számláló unióban pedig 2,6 százalékkal emelkedtek a második negyedévben. A másik összetevő, a nem bérjellegű költségek – köztük a munkáltatói társadalombiztosítási hozzájárulás – 2,9 százalékkal, illetve 2,6 százalékkal kúsztak feljebb.

Az első negyedévben az euróövezetben a bérek és keresetek 1,8 százalékkal, a nem bérjellegű költségek pedig 2,8 százalékkal nőttek, míg az EU-ban 2,7 százalékos, illetve 3,1 százalékos emelkedést mértek.

Éves összehasonlításban Romániában emelkedett legnagyobb mértékben, 15,6 százalékkal az óránkénti munkaerőköltség április-júniusban, a második helyezett Lettországban 11,7 százalékkal, majd Magyarország következik 10,2 százalékkal. A legkisebb növekedést Luxemburg (0,6 százalék), Spanyolország (0,7 százalék) és Hollandia (0,9 százalék) könyvelhette el.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 11.

Gyorsan javítana a magyar bérszínvonalon a kormány

A jövő évtől 3-6 százalék között alakulhat a GDP növekedési üteme, ehhez társul a gazdasági növekedésen alapuló gyors bérkonvergencia, ami a kormány egyik új gazdaságpolitikai célkitűzése – mondta a nemzetgazdasági miniszter pénteken az Év Felelős Foglalkoztatója díjátadón Budapesten.

2024. október 8.

MASZSZ: csak úgy jön ki a matek, ha 2027-re 500 forint lesz az euró

Ez a matek nem jön ki, legfeljebb csak akkor, ha 2027-re 500 forint lesz az euró – reagált a Magyar Szakszervezeti Szövetség a miniszterelnök elképzelésére, miszerint 2-3 éven belül ezer euróra nő a hazai minimálbér és 1 millió forintra az átlagbér. Így viszont már egyáltalán nem olyan biztató ez a vízió. Amennyiben a terv mégis megvalósul, a MASZSZ elvárja, hogy ennek nyertesei a kis- és középkeresetűek legyenek. A szövetség ehhez minden szakmai segítséget megadna – olvasható az Adó Online közleményben.