Nem csökkent tovább a munkanélküliség az euróövezetben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A várakozásokkal ellentétben nem csökkent tovább októberben az euróövezetben a munkanélküliségi ráta az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken kiadott kimutatása szerint.

Az euróövezet 19 tagállamában októberben szezonális kiigazítással a szeptemberivel megegyező 8,1 százalékos munkanélküliségi rátát mértek, ami a legalacsonyabb ugyan 2008 novembere óta, de a várakozásokkal ellentétben nem csökkent tovább. A piac 8,0 százalékos munkanélküliségi rátát várt októberre.

Egy évvel ezelőtt 2017 októberében 8,8 százalékos volt a munkanélküliség az euróövezetben.

Az Európai Unió 28 tagállamában szezonális kiigazítással 6,7 százalékos, szintén az előző havival megegyező munkanélküliségi rátát mutattak ki októberben, a statisztikák 2000 januári kezdete óta a legalacsonyabbat.

Tavaly októberben 7,4 százalék volt a munkanélküliségi ráta az Európai Unióban.

Októberben 16,626 millióan voltak munka nélkül az Európai Unióban, ebből 13,172 millióan az euróövezetben. Az előző havihoz képest a munkanélküliek száma 4 ezerrel csökkent az Európai Unióban és 12 ezerrel nőtt az euróövezetben. A tavaly októberihez képest az Európai Unióban 1,523 millióval, az euróövezetben 1,121 millióval csökkent a munkanélküliek száma.

A legkisebb munkanélküliségi rátát októberben a Cseh Köztársaságban regisztrálták, 2,2 százalékosat. A második legkisebb munkanélküliségi rátával Németország büszkélkedhet, 3,3 százalékossal, a harmadik-negyedik legkisebbel, 3,7 százalékkal pedig Magyarország (szeptemberi adat) és Málta.

A legmagasabb munkanélküliségi rátát Görögország produkálta, 18,9 százalékosat (augusztusi adat), valamint Spanyolország 14,8 százalékosat.

Az egy évvel korábbival összevetve minden egyes uniós tagállamban csökkent a munkanélküliségi ráta. A legnagyobb mértékben, 10,2 százalékról 8,1 százalékra Horvátországban. Görögországban (augusztusra vonatkozóan) 20,8 százalékról 18,9 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta, Spanyolországban 16,6 százalékról 14,8 százalékra, Portugáliában 8,4 százalékról 6,7 százalékra.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.

2024. szeptember 27.

Előkerült egy OECD jelentés a tervezett nyugdíj-változtatásról

Meglepte a nyugdíjas szervezeteket az OECD számára szinte titokban, de mindenképpen társadalmi egyeztetés nélkül összeállított nyugdíjreform tervezet, amiből kiderül egyebek között, hogy a kormány jelentősen szigorítaná, sőt akár meg is szüntetné a „nők 40” rendszerét. A napokban napvilágot látott írásban a nyugdíjkorhatár megemelése is reális célként szerepel. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) érdemi szakmai párbeszédet követel.

2024. szeptember 27.

KSH: egyszerre nőtt a foglalkoztatottak és munkanélküliek száma

2024 augusztusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 39 ezerrel, 4 millió 748 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).