Nem nő a közmunkások bére

Szerző: Ado Online
Dátum: 2018. január 11.
Rovat:

Ebben az évben nem emelkedik a közmunkások bére, miközben a minimálbér 8 százalékkal növekszik – írja elemzésében a Policy Agenda. A közmunkások bére annak ellenére nem emelkedett, hogy jelentős összegek benne maradtak a rendszerben.


2017 eleje óta változatlan a közmunkások bére, miközben a minimálbér idén 8 százalékkal növekedett. Ennek hatására 2018-ban a közmunkások a minimálbérnek 59 százalékát keresik meg, pedig ugyanúgy 8 órában foglalkoztatják őket. 2011-ben – amikor a második Orbán-kormány szétválasztotta egymástól a minimálbért és a közfoglalkoztatotti bért – ez az arány kb. 78 százalék volt, és már akkor is hatalmas felzúdulás volt az új bérrendszer ellen – áll a Polcy Agenda elemzésében.

A közmunkások bére annak ellenére nem emelkedett, hogy jelentős összegek benne maradtak a rendszerben – hívja fela figyelmet az elemzés. Az Országgyűlés 2017-re 325 milliárd forintot hagyott jóvá erre a programra, de ezzel szemben az első tizenegy hónap tényadatai alapján csak mintegy 240 milliárd forintot használtak fel. A kormány nyilvánvalóan tudta, hogy ezt a pénzt nem fogja elkölteni, ezért már márciusban arról döntöttek, hogy 40 milliárd forintot átcsoportosítanak aktív munkaerőpiaci programokra.

 

Ez a lépés szakmailag korrekt volt, hiszen ennek a pénzügyi forrásnak a szűkösségét jelzi, hogy ezen a jogcímen eredetileg csupán 16 milliárd forintot terveztek. Azaz a közmunkáról „átpakolt” pénzekkel három és félszeresére nőtt az elkölthető összeg. Ugyanakkor a november végi adatok alapján a pluszban átvitt 40 milliárd forintból csak 3 (!) milliárdot költöttek el.

Ennél érdekesebb azonban, és talán társadalompolitikai szempontból nehezebben vállalható döntés volt, hogy szintén a közfoglalkoztatotti kasszából év végén 27,5 milliárd forintot átcsoportosítottak tizenkét programra. Ezeknek  százaléka a Népligeti rekonstrukciós programot, és sporttámogatásokat jelentett. Nagyságrendileg megmaradt még 50 milliárd forint a közmunkarendszerben, és ez az el nem költött összeg pedig mérsékelte a költségvetési hiányt.

Könnyű belátni, ha a kormány a közmunka-kasszát nem megkurtítja, hanem béreket emel belőle, akkor annak milyen jótékony hatása lehetett volna a legnehezebb helyzetű családokra.

Az eltelt években a minimálbéresek és a közfoglalkoztatotti bért kapók közötti olló folyamatosan nyílt. Ez egyértelműen növelte a társadalmi egyenlőtlenséget. Mindenképpen kedvező, hogy a társadalom legalsó tizedébe tartozók között a 2011-es 14 százalékról 2017-re 34,5 százalékra nőtt az aktív keresők aránya. Az is igaz, hogy ennek egyik oka, hogy csökkent a gyermekek száma a legszegényebb családokban (sőt leginkább itt). Vitathatatlan, hogy többen dolgoznak a társadalomnak ebben a szegmensében, mint hat évvel ezelőtt.

Nyilvánvaló, hogy főként a közmunkások alkotják a társadalom alsó tíz százalékát, és az is tény, hogy az aktív keresők számának a növekedése az ő foglalkoztatásuk eredménye. Azáltal azonban, hogy a közfoglalkoztatotti bér kisebb mértékében emelkedett, mint a minimálbér, ennek a társadalmi rétegnek a felzárkózása nem következhetett be – állapítja meg az elemzés.


Kapcsolódó cikkek:


Foglalkoztatás egyéb jogviszonyban a Kjt. hatálya alatt
2018. október 13.

A közalkalmazotti törvény hatálya alá tartozó munkáltatók az alárendeltségben történő munkavégzésre csak közalkalmazotti jogviszonyt létesíthetnek, munkaviszonyt vagy más munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem. Ez alól azonban van néhány fontos kivétel.