Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Mind az Európai Unió egészében, mind az euróövezetben nőtt a betöltetlen munkahelyek aránya a múlt év negyedik negyedében – mutatják az Eurostat adatai.
Az unió statisztikai hivatalának hétfőn közzétett jelentése szerint az euróövezetben a negyedik negyedévben 2,3 százalék volt a betöltetlen állások aránya, szemben az előző negyedévi 2,1 százalékkal és a 2017. negyedik negyedévi 2,0 százalékkal. Az EU 28 tagállamában a betöltetlen állások aránya 2,3 százalék volt az előző negyedévi 2,2 százalékkal és az egy évvel korábbi 2,0 százalékkal szemben.
Az euróövezetben az iparban és az építőiparban a munkahelyek 2,0 százaléka a szolgáltató szektorban pedig 2,6 százaléka volt betöltetlen. Az EU egészében ugyanez az arány 2,1 százalék, illetve 2,6 százalék volt.
A betöltetlen munkahelyek aránya 2018 utolsó negyedében az unió 20 tagállamában nőtt, négyben nem változott, négyben pedig csökkent.
Bár a foglalkoztatás elősegítéséről, az álláskeresési támogatások folyósításának feltételeiről, a munka szabad megválasztásáról szóló jogszabályanyag mind a közszféra, mind a versenyszféra működése vonatkozásában tartalmaz nélkülözhetetlen, releváns ismereteket, a jogalkalmazók dolgát kétségtelenül megnehezíti, hogy a szabályozás e területen meglehetősen komplex és szerteágazó. A szerzők éppen ezért a kommentár írása során azt a cél tűzték ki maguk elé, hogy egy olyan átfogó, szabatos és jól áttekinthető szakmai anyagot készítsenek elő, amelyet bátran ajánlhatnak minden foglalkoztatáspolitikával foglalkozó szakember íróasztalára.
A betöltetlen állások aránya 2018 utolsó negyedében Csehországban volt a legmagasabb (6,0 százalék), majd Belgium és Németország következett (3,4 százalék).
Az Eurostat adatai szerint Magyarországon a gazdaság egészében a múlt év utolsó három hónapjában 2,7 százalék volt a betöltetlen munkahelyek aránya az előző negyedévi 2,8 százalékkal, illetve az egy évvel korábbi 2,4 százalékkal szemben.
Az iparban és az építőiparban ez az arány 2,9 százalékról 3,0 százalékra, a szolgáltatásokban 2,4 százalékról 2,6 százalékra emelkedett 2017. utolsó negyedéhez képest.
(MTI)
Bizonyos esetekben előfordul, hogy a munkavállaló munkavégzés hiányában is díjazásban részesül. Az ilyen jellegű kifizetést nevezzük távolléti díjnak. A távolléti díj kiszámítása a munkavállaló számára fizetett bér pontos megállapítása szempontjából kiemelt jelentőséggel bír, de a végkielégítés és a kártérítés maximális összegének mértéke is ennek ismeretében határozható meg.
Magyarországon egy évben több mint 130 ezer tartózkodási engedélyt ad ki az idegenrendészeti hatóság. Ennek körülbelül a kétharmadát a munkavállalási célú tartózkodási engedélyek teszik ki. (kb. 85 ezer). Könnyen belátható, hogy ez az engedély típus nem csak a munkavállaló harmadik országbeliek és az őket foglalkoztató cégek életét befolyásolja közvetlenül, de hatalmas nemzetgazdasági jelentősége is van.
Áttekintjük, hogy a december 1-től hatályos 2024-es minimálbér és garantált bérminimum milyen jövedelmeket, kedvezményeket és közterheket pontosan melyik időponttól és miként érint.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
