Nyugdíj 40 év után: egyenlő bánásmód


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elve indokolja a népszavazást, hangzott el egy konferencián.


A férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód alkotmányos alapelvének érvényesülését nem írhatják felül költségvetési szempontok – jelentette ki Lehoczkyné Kolonnai Csilla egyetemi tanár csütörtökön Budapesten a férfiak 40 év utáni nyugdíjba vonulási lehetőségéről és a Munka törvénykönyvéről tartott, „Férfi 40” női szemmel elnevezésű konferencián.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) női tagozata által rendezett eseményen a szakértő hozzátette: egyenlőségi kérdésről van szó elsősorban, ami abból is látszik, hogy  a „Férfi 40” kapcsán beadott népszavazási kérdésben nem szerepel évszám. Nem a pénzről, hanem az egyenlő feltételek biztosításáról van szó – fogalmazott Lehoczkyné Kolonnai Csilla.     

Munkajogi szabályok bérszámfejtőknek

* Munkabér fogalma
* Munkabér elemei (alapbér, bérpótlék, teljesítménybér, ösztönzés) 
* Díjazás munkavégzés hiányában (állásidő, a távolléti díj számítása) 
* Rendkívüli munkaidő díjazása 
* Munkaszüneti nap és díjazás 
* A munka védelme

Előadó: dr. Pál Lajos

Részletek és jelentkezés >>

Kordás László, a MaSzSz elnöke elmondta: a népszavazási kezdeményezés kapcsán előjöttek a nyugdíjrendszer alapvető problémái, amelyekről eddig nem esett szó. Ennek része az egyenlő bánásmód kérdése – jelentette ki. A szakszervezeti vezető elmondta: augusztus végére tárgyalást kezdeményezett a munkáltatók képviselőivel egy közös álláspont kialakítására egy igazságosabb, fenntarthatóbb nyugdíjrendszerről. Ezt követően szeptemberben a kormány képviselőivel is folytatnák a megbeszéléseket a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében – tette hozzá.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.