A joggal való visszaélés tilalma a munkajog egyik fontos alapelve, amely megsértése jelentős érdeksérelmet okozhat a munkaviszony alanyai számára. Az Mt. 2023. január 1-jei módosítása pontosította a bizonyítási teher kérdéskörét, ami így jóval egyértelműbbé vált.
A kollektív autonómia alkotmányos keretei, az abból folyó jogosultságok értelmezése, valamint a jogrendszerbe történő „implementálása” tekintetében jelentős különbségek lelhetők fel a nemzeti sajátosságoknak megfelelően is, de a gazdasági munkajog és a „közszféra munkajoga” tekintetében is. A tanulmány e tekintetben az állami szférára fókuszál: a közszférában dolgozók ugyanis minden jogállamban bizonyos fokú korlátozásokkal gyakorolhatják a kollektív jogokat a gazdasági versenyszféra munkajogához képest.
Miközben a vállalatok hosszú távú eredményességének kulcsa a digitalizáció és a fenntartható működés, addig a döntéshozásért felelős igazgatósági tagoknak alig töredéke rendelkezik ilyen irányú tapasztalattal – mutat rá az EY európai pénzügyi szolgáltató cégeket elemző nemzetközi kutatása. A bankoknak, vagyonkezelőknek és biztosítóknak mihamarabb meg kell emelniük a női vezetők arányát is, hogy megfeleljenek az uniós elvárásoknak.
A növekedési adatok kedvezőtlen alakulása ellenére 2023 utolsó negyedévében a hazai munkáltatók 31 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerő-keretét, miközben csökkentést 19 százalékuk tervez. Átlag feletti mértékben várható munkaerőfelvétel az alapanyag- és feldolgozóiparban, a pénzügyi és ingatlanpiaci cégeknél, az energetika és közmű, valamint az IT szegmenesekben is. – derül ki a Manpower Magyarország ma közzétett Munkaerőpiaci Előrejelzéséből.
A munkaviszony létrejötte, fennállása, megszűnése és megszüntetése során a munkáltatónak és a munkavállalónak a Munka Törvénykönyve szabályaira tekintettel kell eljárniuk. Bár a munkaviszony létrejötte és fennállása során is számos vitás helyzet merülhet fel a felek között, a legtöbb konfliktus mégis a munkaviszony megszüntetése körül adódik. Éppen ezért, ha úgy dönt a munkáltató, hogy felmond dolgozójának, akkor azt oly módon kell megtennie, hogy maradéktalanul betartsa a jogszabályi rendelkezéseket, ellenkező esetben ugyanis jogellenessé válhat a munkaviszony megszüntetése és szankciókkal kell szembe néznie.
A szerző álláspontja szerint a munkáltatói kártérítési felelősség intézményét tulajdonképpen pusztán a „peres” logikában, izoláltan szemlélni elhibázott, szűk megközelítés. Ehelyett a rendszer átfogó reformjára van szükség. Az alábbiakban prof. dr. Kun Attilának[1] a Munkáltatói kárfelelősségről „másképpen” – a biztosítási logika lehetőségei?[2] című, a XIX. Magyar Munkajogi Konferencián elhangzott előadásának szerkesztett változatát olvashatják.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény hiányosságait eddig a szokásjog helyettesítette, de a közelmúltban változások léptek életbe. A TB-kifizetőhelyek létesítése, megszűntetése és nyilvántartása témakörében a változásokat az RSM blog szakértője gyűjtötte csokorba.
A munkáltató alapvető kötelezettsége, hogy a munkavállalót foglalkoztassa a munkaszerződésnek megfelelően. Előfordulnak azonban olyan helyzetek, amikor ennek nem tud eleget tenni a munkáltató. Ezt az időszakot állásidőnek hívjuk. Az állásidőre vonatkozó szabályok az év elején némiképp módosultak, így az alábbiakban ezt tekintjük át.
Áttekintjük a legfontosabb szabályokat, és elmondjuk, mi a nyugellátás számítási alapja.
A kérdés az, hogy vajon a munkáltató tudja-e a munkaviszony fenntartásában meglévő és a károkozással összefüggő kockázatokat minimalizálni, vagy lehetősége nyílik-e arra, hogy a kockázatokért fennálló helytállást másra telepítse. Az alábbiakban a XIX. Magyar Munkajogi Konferencián elhangzott előadás szerkesztett változatát olvashatják.
A munkavédelmi hatóság hatékony szakmai tevékenységének, a veszélyes üzemekben elrendelt több és szigorúbb ellenőrzésnek, valamint a munkáltatók és a munkavállalók szabálykövető magatartásának köszönhetően 2023 első félévének adatai az elmúlt öt év legalacsonyabb munkabaleseti esetszámát mutatják – ismetette csütörtöki közleményében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).
Nem kell tartani elbocsátási hullámtól a kkv-szektorban. 10-ből 7 vállalkozás a jelenlegi dolgozói létszámmal tervez a következő egy évben, emellett kismértékben erősödött a cégek létszámbővítési szándéka is. A K&H bizalmi index legutóbbi eredményeiből az is kiderül, hogy az egyszámjegyű fizetésemelés mellett a cégek közel felénél cafeteriára is számíthatnak a dolgozók.
Álláskeresésnél döntő szempont is lehet a munka- és a lakóhely közötti távolság, a magyar dolgozók jellemzően elkerülik az ingázást – derül ki a Profession.hu reprezentatív felmérésből
A munkanélküliek száma júliusban 194 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,9 százalékos volt; a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 745 ezerre emelkedett.
Mind a munkáltatók, mind a nyugdíj mellett munkát végzők számára fontos, hogy immár egy éve meghatározott területeken történő foglalkoztatás esetén nem kell szüneteltetni a nyugdíj folyósítását közszférában történő munkavégzés esetén. Elmondjuk, miben változott a szabályozás és miben nem.
A bruttó átlagkereset 566 800 forint volt júniusban, ami 16,0 százalékos éves növekedést jelent.
Idén a szabályozás a minimálbérhez kötötte az alakalmi munkát vállalók után fizetendő közterheket. A részletekről dr. Kovács Ferenc okleveles adószakértő, az Adó szaklap főszerkesztője beszél.
Cikkünkben áttekintjük, hogy milyen speciális kondíciókról kell tájékoztatnia a munkáltatónak a külföldön munkát végző alkalmazottait az év elején megújult szabályozás alapján.
Angol kifejezéssel „garden leave”-nek vagy „gardening leave”-nek (vagyis magyarra fordítva: „kertészkedési távollétnek”) nevezzük, ha a munkáltató a felmondási idő teljes idejére bérfizetés mellett felmenti a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól a munkavállalót. A kedélyes megnevezés mögött az a gondolat húzódik, hogy a munkavállaló számára ez egy igen kényelmes időszak: olyan, mintha szabadságát töltené, tehát teljes fizetés mellett szabadidős elfoglaltságokat végezhet (pl. kedvére kertészkedhet). Ennek a látszólag igen egyszerű munkajogi konstrukciónak a szabályszerű és célszerű gyakorlati megvalósítása azonban valójában körültekintést igényel mindkét fél részéről. Mi vihet rá egy munkáltatót arra, hogy díjazás mellett teljes mértékben mentesítsen valakit a munkavégzés alól, akit még hasznosíthatna? A fizetett kertészkedési idő örömei mellett vannak-e munkajogi kötelezettségei ebben a periódusban a munkavállalónak is? És a munkáltatónak (a díjazáson kívül)? Cikkünkben e kérdéseket járjuk körül.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) és a régió legnagyobb repülőgép-karbantartó vállalata, az Aeroplex repülőgép-fényező és felületkarbantartó, valamint karbantartó mechanikus felnőttképzést indít október 7-én Ferihegyen – közölte a két szervezet csütörtökön közös közleményben.
