Hétfőn is lesz bértárgyalás
A kormány ismét összehívta a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát (VKF) hétfőre, hogy a szociális partnerekkel közösen sikerüljön meghatározni a jövő évi minimálbért és a garantált bérminimumot.
Munkaügyek
A munkaviszony megszüntetéséről megegyezni egyszerű, de hogyan jogszerű?
Az Mt. szűkszavúan rendelkezik a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről, mellyel számos kérdést megválaszolatlanul hagy. A közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat foglalja össze a bírói gyakorlat alapján az MKVKOK írása.
Korrupt vagy hálás?
Hollán Miklóssal, a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársával arról beszélgetünk, vesztegetés-e a hálapénz elfogadása.
Így változnak a munkát terhelő közterhek
A személyi jövedelemadó 16%-ról 15%-ra csökken, a kétgyermekesek nagyobb családi kedvezményre számíthatnak, nem bírságolható a bevallás késedelmes benyújtása, s sok más kisebb-nagyobb változásra számíthatunk – derül ki a PwC háttéranyagából.
Szabadság átvitele esedékesség évét követő évre
Az év végének közeledtével – sok egyéb adminisztratív feladat mellett – számos munkáltató életében felmerül az évben még ki nem adott („ki nem vett”) szabadságok kérdése. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a szabadság következő évre történő átvitelének lehetőségét és korlátait.
Ha az ügyvezető munkaviszonyban áll
A munkaviszonyban történő ügyvezetésnél nem kell alkalmazni a tulajdonos-ügyvezetőre a társas vállalkozóra vonatkozó minimum járulékfizetési szabályokat. A munkabére alapján kell fizetni a közterheket.
Átszervezik az államigazgatást
2016. júliusától létrejön az állami tisztviselői kar; tagjai 30 százalékos béremelést kapnak – jelentette be Lázár János. A kancelláriaminiszter által bejelentett program ezen túl megerősíti a járási hivatalokat és 91 központi államigazgatási szerv hatáskörét kormányhivataloknak adja.
Jövőre 110 775 forint lehet a minimálbér
A kormány dönt majd a minimálbér összegéről, mivel a konzultációs fórumon nem született egyezség.
MaSzSz: jövőre 110 775 forint lehet a minimálbér
A kormány dönt majd a minimálbér összegéről, mivel a konzultációs fórumon nem született egyezség.
Biztosítás külföldi munkavégzés esetén
Egy adott társadalombiztosítási rendszer célja általában, hogy egy társadalmi szintű, kötelező kockázatközösséget hozzon létre, amelynek alapja a szolidaritás és „generációs szerződés”. [1a] Jellemzően akkor vezetnek be ilyen rendszert, ha a társadalom eljut egy adott fejlettségi szintre és emellett a társadalmi javak újraelosztásában prioritásként tud megjelenni egy általános jellegű szociális védelmi háló működtetése (látható az Egyesült Államokban zajló folyamatokból, hogy egy ilyen rendszer átfogó bevezetéséről csak a világ elenyésző számú országában van konszenzus). Éppen az érzékeny elosztási aspektus miatt fontos, hogy egy állam mennyiben kívánja kiterjeszteni szociális védelmi rendszerét azokra a személyekre, akik nem az állampolgárai.
Nincs bérmegállapodás
Nem született megállapodás a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) a 2016-os minimálbér és garantált bérminimum emelésének mértékéről.
Így emelkedik a nyugdíj 2016-ban
A nyugdíjemelés mértéke a Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló törvény szerint 1,6 százalék. Az alábbiakban összegyűjtöttük, pontosan mely ellátások összege emelkedik.
Lehet diszkriminatív a közös megegyezés?
A Kúria egy közelmúltbeli esete rávilágít, hogy a diszkrimináció tilalma nem „jolly joker”, amelyet bármely munkaviszony megszüntetéssel szemben be lehetne dobni. Közös megegyezésnél már maga a felvetés is fogalmilag kizárt.
Minimálbér: bruttó 110 vagy 112 ezer?
Bruttó 110 ezer vagy 112 ezer forint legyen a jövő évi minimálbér, ezen vitáznak az érdekvédők.
A céges karácsonyi buli nem kívánt következményei
Nem árt tudni, hogy a céges karácsonyi partikon nem magánemberként, hanem munkavállalóként veszünk részt. A túlzott alkoholfogyasztásnak és a pletykáknak is lehetnek munkajogi következményei.
A prémium jogi természetének kérdései – 2. rész
Jelen tanulmány első részében áttekintettük a magyar munkajogi szabályozás azon alapvető sajátosságait, amelyek a munka díjazásával, konkrétabban a munkabér fogalmával függnek össze, ennek keretei között pedig elméleti és gyakorlati problémák egyaránt kimutatásra kerültek. Jogi minőségének megítélése szempontjából a prémium az egyik olyan bérelem, amelynek gyakorlati megjelenése sokféle lehet, ebből adódóan olyan fogalmi összetevőket is vizsgálni kell, amelyek segítségével a prémium elhatárolhatóvá válik a többi bérelemtől, különösen a jutalomtól. Az alábbiakban e jogi problémák kerülnek tárgyalásra a vonatkozó joggyakorlaton keresztül, kiegészítve az egyenlő munkáért egyenlő bér alapelv alkalmazhatóságának problematikájával.
Mikor lehet adómentes az utalvány?
Az utalvány akkor minősül nem pénzben adott juttatásnak, ha a felhasználási köre tételesen meghatározható, csak abban a körben használható fel és kizárt a céltól eltérő felhasználás lehetősége – a Kúria eseti döntése.
Mikortól lehet nyugdíjas a közalkalmazott?
Mivel a nyugdíjba vonulás egyik kötelező előfeltétele a biztosítási jogviszony hiánya, azaz a keresőtevékenység befejezése a nyugdíj megállapítás időpontjára nem meglepő az az olvasói igény, hogy ezzel a kérdéssel egy kicsit bővebben foglalkozzunk a lehető legjobb felkészülés, előkészület érdekében.
A VOSZ 4,76 százalékkal emelné a minimálbért
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) a munkáltatói oldalról a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és az Áfeosz-Coop Szövetség a bruttó minimálbér 4,76, a bruttó garantált bérminimum esetében pedig 4,91 százalékos emelésre tett javaslatot – mondta a VOSZ főtitkára a szerdai VKF-tárgyalásról.
Nem nőtt a felvételi kedv
Nem változott érdemben a magyarországi munkaadók munkaerő-felvételi kedve a Manpower legfrissebb előrejelzése szerint.