Munkaügyek

2015. szeptember 23.

Hogyan változtatott az ítélkezésen az új Mt.?

A munkáltató aláírása nélkül is lehet érvényes a felmondás. A felmondás napja az a nap, amikor a munkavállaló bizonyíthatóan nem vette át a felmondást. Az előző két példát kiragadtuk a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának érdekfeszítő dolgozatából, amely a régi és az új Mt. alapján született bírósági ítéleteket elemezte.

2015. szeptember 22.

Nincs még új egészségügyi államtitkár

Lépésről lépésre halad az Ágazati Kollektív Szerződés tárgyalása – közölte az EMMI egészségügyért felelős államtitkársága kedden, kiemelve egy olyan megállapodási elemet, amely még június végén született meg. Zombor Gábor egészségügyi államtitkár augusztus 31-i hatállyal mondott le, s nincs még hír utódja kinevezéséről.

2015. szeptember 22.

Maximális munkaidő, minimális pihenőidővel?

Munkavállalói oldalról gyakran hallható olyasfajta érvelés, hogy a magyar munkavállaló rengeteget dolgozik, többet, mint az uniós társai. Vajon van-e jogszabályban rejlő alapja ennek a vélekedésnek? Ennek kísérelünk meg jelen cikkünkben utánajárni.
 

2015. szeptember 21.

Ha a biztosítás szünetel

Ebben a cikkben azt a kérdést kívánom feldolgozni, hogy a biztosítás szünetelésének milyen joghatásai vannak a munkavállaló társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultsága szempontjából. A biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre [a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 2. § (5) bekezdés]. A biztosítás – amennyiben a Tbj. eltérően nem rendelkezik – az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn [Tbj. 7. § (1) bekezdés]. A biztosítás szünetelése esetén tehát az alapjogviszony, ami alapján a biztosítási kötelezettség létrejött, fennáll, a biztosított azonban mégsem lesz jogosult társadalombiztosítási ellátásokra. Ezen időtartam alatt nem lehet olyan biztosítási időt szerezni, ami társadalombiztosítási ellátások jogosultsági feltételként figyelembe vehető lehetne – írja a HR&Munkajog.

2015. szeptember 21.

Tervezze meg a nyugdíjba menetelt!

A nyugdíjbavonulás kiemelkedő jelentőségű és fontosságú valamennyiünk életében. Jól érzékelhető ez a tény abból is, hogy az érintett személyek a nyugdíjigény benyújtásakor, de már ennek előkészülete során is nagy számban keresik fel a nyugdíj ügyfélszolgálatokat személyes konzultációra.

2015. szeptember 18.

Nőttek a reálbérek júliusban

Júliusban 3,1 százalékkal nőttek a bruttó és a nettó keresetek az egy évvel korábbiakhoz képest, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 3,8 százalékos volt a növekedés – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2015. szeptember 18.

KSH: júliusban 3,1 százalékkal nőttek a keresetek

Júliusban 3,1 százalékkal nőttek a bruttó és a nettó keresetek az egy évvel korábbiakhoz képest, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 3,8 százalékos volt a növekedés – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2015. szeptember 18.

Baleseti táppénz üzemi baleset után

Cikkünkben a munkavállalót ért üzemi baleset esetén járó baleseti táppénzt mutatjuk be. A munkavállalónak az üzemi baleset esetén a megélhetése veszélybe kerül, hiszen munkavégző képességét elveszti, és ebből kifolyólag a kieső időtartamra társadalombiztosítási ellátás igénybevétele válik szükségessé részéről. A baleseti táppénz szabályait a kötelező egészségbiztosítási ellátásokról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) baleseti ellátásokról rendelkező VI. fejezete tartalmazza. Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár.

2015. szeptember 17.

Nőhetnek a fizetések a felsőoktatásban

Átalakítják a felsőoktatási bértáblát, első lépésként emelkedhetnek az adjunktusi és a tanársegédi bérek, valamint növekedhet az intézmények vállalkozási szabadsága a tervek szerint ősszel az Országgyűlés elé kerülő felsőoktatásitörvény-módosító csomag részeként – mondta Palkovics László felsőoktatási államtitkár.

2015. szeptember 17.

Az utasítás megtagadása

Az utasítás teljesítésétének megtagadásáról csupán egyetlen paragrafus szól a Munka Törvénykönyvében, amely azonban számos kérdést felvet. Következő kétrészes bejegyzésünkben az erre vonatkozó szabályokat elemezzük.

2015. szeptember 17.

Így változott a csed

A 2015 júnus 30. után kezdődő jogosultságnál kedvezőbbek a szabályok a korábbinál, érdemes részletesen megismerni őket.

2015. szeptember 16.

Munkavégzés egyetemi, főiskolai hallgatóként hagyományos munkaviszonyban

Az iskolaszövetkezet és tagja közötti atipikus munkaviszony sajátosságait egy korábbi írásunkban részleteztük. Ugyanakkor elsősorban a kötetlenebb szorgalmi időszakkal együtt járó felsőoktatási tanulmányok folytatása esetén merül fel joggal a kérdés a hallgatóban, hogy tanulmányai, valamint megélhetése költségeinek (pl. tandíj, könyv-és jegyzetköltség, albérleti díj) forrását nem biztosíthatja-e az egyetem, főiskola mellett hagyományos munkaviszonyban, akár általános teljes napi munkaidőben, azaz napi 8 órában történő munkavégzéssel.

2015. szeptember 15.

A rendkívüli munkaidő

Rendkívüli munkaidőnek, köznapi szóhasználattal túlórának számít, ha a munkáltató munkavégzést rendel el a munkavállalója számára a rendes munkaidő beosztásától eltérően. 

2015. szeptember 15.

Részmunkaidő itthon és a régióban

A munka és a magánélet összeegyeztethetősége napjainkban mind gyakrabban és számos fórumon előkerülő témakör. Ennek egyik lényeges eleme a részmunkaidőben való munkavégzés lehetősége, amely különösen a gyermeket nevelő munkavállalók esetében tűnik kedvező megoldásnak, az atipikus foglalkoztatási formák, illetve rugalmas munkaidő-beosztás mellett. A gyakorlatban azonban a részmunkaidős foglalkoztatás még mindig nem számottevő hazánkban, jóllehet az Mt. egyes szabályai ezt a célt is hivatottak lettek volna elősegíteni. Mit tapasztalhatunk ehhez képest a környező országokban? Nyugat-Európában többen választhatják ez a foglalkoztatási formát?
 

2015. szeptember 15.

Beleszámít-e a nyugdíjba a rehabilitációs ellátás?

A nagymértékben megromlott egészségi állapot miatt huzamos ideig, akár évtizedekig is szükség lehet egészségromlás miatti pénzbeli ellátások igénybevételére. Ilyenkor fontos lehet annak ismerete, hogy ez az időszak majdani nyugdíjunkhoz szolgálati időnek minősül-e.

2015. szeptember 14.

Változtak a munkába járás költségtérítésének szabályai

A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés szabályait a 39/2010. (II. 26.) kormányrendelet tartalmazza, amely többek között meghatározza a munkába járás fogalmát, és a munkáltató által kötelezően fizetendő utazási költségtérítés eseteit valamint mértékét. A személyi jövedelemadóról szóló törvényben az adómentesen adható utazási költségtérítésre vonatkozó előírásokat is ezen kormányrendeletben foglalt szabályok figyelembevételével kell értelmezni. A cikk a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés 2015. augusztus 1-jétől érvényes változásait mutatja be.