A munkaerő-kölcsönzés egyik alapvető jellemzője világszerte, hogy a munkavállaló csak egy bizonyos időtartamot dolgozhat ugyanannál a kölcsönvevőnél. Ez a korlát azt kívánja megakadályozni, hogy a munkáltatók a tartós foglalkoztatást is kölcsönzéssel váltsák ki. De mi oka lehet egyáltalán a kölcsönvevőknek évekig kölcsönözni egy munkavállalót?
Bizony előfordulhat, hogy munkavállalóként a nyolcórás munkánk nem biztosít elegendő bevételt a család kiadásainak fedezésére, vagy éppen egy nagyszabású távlati terv megvalósításához lenne szükségünk plusz jövedelemre. No és vajon akkor mi a helyzet, ha a saját üzleti vállalkozásunk zseniális ötletét szeretnénk megvalósítani? Hatályos munkajogunk alapján van-e lehetőség arra, hogy munkaviszonyunk mellett más munkavégzésre irányuló tevékenységet végezzünk? Mire kell figyelnünk és melyek azok a korlátozások, amelyekhez igazodnunk kell? E kérdésekre keresi a választ az alábbi rövid összeállítás.
A tanulmányi szerződés a munkaviszonyhoz kapcsolódó olyan polgári jogi megállapodás, amely mindkét fél számára hasznos lehet: a munkavállaló támogatással bővítheti tudását, a munkáltató pedig garanciát kap arra, hogy az általa támogatott tanulmányok elvégzésének hozadékát legalább egy meghatározott ideig kamatoztassa. A HR&Munkajog legfrissebb számában járja körül a témát.
A munkavédelmi hatóság a 2015. I. negyedévben is végzett ellenőrző tevékenységet. Az alábbiakban az ellenőrzések munkavédelmi, munkabiztonsági és munkaegészségügyi tapasztalatait és a leggyakoribb hiányosságokat ismertetjük.
Habár a köznyelvben sokszor csak táppénzként emlegetik, valójában a munkavállaló betegsége miatti távolléte esetén először betegszabadságról beszélünk.
Nem célszerű összekeverni a munkáltatói kölcsönt a munkáltatói lakáscélú támogatással, mivel az előbbit vissza kell fizetnie a dolgozónak a munkáltató részére, a támogatás viszont vissza nem térítendő összeg, ha az előírt feltételeknek megfelel.
A szolgálati járandóság mellett 2012. január 1. után végzett kereső tevékenységgel az érintettek – mivel nem nyugdíjasok – nem nyugdíjnövelésére jogosultak, hanem szolgálati időt szereznek.
A kormány következetesen kitart a vasárnapi foglalkoztatás tilalma mellett – mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában.
A Munka Törvénykönyve (Mt.) meghatározza mind a munkáltatót mind pedig a munkavállalót terhelő alapvető kötelezettségeket. A felsorolás nem taxatív jellegű, a törvény általános magatartási szabályokat tartalmaz, a különböző élethelyzetekre, munkakörökre sajátos szabályokat nem ír elő, azok részletes szabályozásának lehetőségét a munkáltatóra bízza.
A pénzbeli ellátások számításában 2015. júliustól és 2016. januártól újabb változások lépnek hatályba. Ezek főként a csecsemőgondozási díjat (CSED) és a gyermekgondozási díjat (GYED) érintik, de pontosítják a jövedelem fogalmi meghatározását is – olvasható az RSM DTM blogbejegyzésében.
Tükrözte a megélhetés költségeit, így a béralkuban nagy szerepet játszott – állítják a szakszervezetek.
Tükrözte a megélhetés költségeit, így a béralkuban nagy szerepet játszott – állítják a szakszervezetek.
Nem célszerű összekeverni a munkáltatói kölcsönt a munkáltatói lakáscélú támogatással, mivel az előbbit vissza kell fizetnie a dolgozónak a munkáltató részére, a támogatás viszont vissza nem térítendő összeg, ha az előírt feltételeknek megfelel.
Közeleg a nyár, és a munkavállalók többsége szeretné ekkor kivenni a Munka Törvénykönyvének főszabálya szerint egybefüggően járó, legalább 14 nap szabadságát. Sokan a munkáltatóval már jó előre egyeztetett időpontra drága külföldi nyaralást szerveznek, de legalábbis mindenképpen úgy tervezik ezt a 14 napot, hogy céges mobiltelefonjukat, laptopjukat, főnökük utasításait elfelejthetik erre az időre. Alappal tesznek így a munkavállalók, hiszen akármilyen kulcsfontosságú pozíciót is töltenek be, a munkáltató köteles a munkát úgy megszervezni, hogy a munkahelyen ez idő alatt se álljon meg az élet, és a munka távollétükben, a szabadság alatti folyamatos kapcsolattartás nélkül is gördülékenyen folyjon.
Az Mt. 2013. január 1-től hatályos szabályai – összefoglaló néven – munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás cím alatt tárgyalják azokat az eseteket, amikor a munkavállaló munkaszerződésétől eltérő munkakörben, munkahelyen, illetve munkáltatónál kerül foglalkoztatásra. Jelen írásunkban e három esetből az utóbbi kettő munkajogi és adózási szabályaival foglalkozunk.
Számos állami vezető fizetését ezután a kormány határozhatja meg.
Feladatalapú lenne a bérezés, először a legrosszabbul keresők számíthatnak fizetésemelésre.
Maximálták a Magyarországon foglalkoztatható nem uniós állampolgárok számát.
Az iskolaszövetkezet jogilag biztonságos munkavégzési lehetőséget nyújt a diákoknak. Az a diák lehet az iskolaszövetkezet tagja, aki tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll az adott nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézménnyel. Most amikor kezdődik a nyári diákmunka szezonja, fokozottan előtérbe kerül, hogy valamelyik iskolaszövetkezet tagjaként végezzen munkát a tanuló.
A lépcsőzetes egészségügyi béremelés a rezidensprogramban kezdődik – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egészségügyi koordinációért és EU-ügyekért felelős helyettes államtitkára a TV2 Mokka című műsorában csütörtök reggel.
