Munkaügyek

Hogyan alkalmazzuk a bérpótlék szabályait?

Szerző: dr. Dudás Katalin
Dátum: 2013. május 31.
Rovat:

A bérpótlék a szokásos feltételektől eltérő és az alapbér megállapításánál figyelmen kívül hagyott munkakörülményeknek és munkafeltételeknek megfelelő különbér. A kialakult szabályozási (jogszabályi és kollektív szerződéses) gyakorlat szerint általában akkor szükséges pótlékot adni, amikor valamely munkakör olyan sajátos és szokatlan jellegzetességeket mutat, melyeket nehéz belefoglalni az időhöz vagy eredményhez kötött bérezési rendszerbe, mivel ezek a tipikus munkakörülmények figyelembevételén alapulnak. Ezért külön díjazási fajtára van szükség annak érdekében, hogy e sajátosságokat figyelembe vegyék.

A cégek harmada munkahelyeket teremtene

Szerző: Ado Online
Dátum: 2013. május 31.
Rovat:

A hazai vállalatok harmada már a gazdasági növekedésre és a munkahelyteremtésre koncentrál az Ernst & Young nemzetközi tőkebizalmi barométere szerint: a megkérdezettek 32 százaléka bízik a magyar gazdaság 1 és 3 százalék közötti növekedésében, s 28 százalékuk tervezi bővíteni munkahelyeinek számát.

Mikor tagadható meg a munkáltatói utasítás?

Szerző: dr. Kártyás Gábor
Dátum: 2013. május 30.
Rovat:

Az új Munka Törvénykönyve nem alapelveket, hanem általános magatartási követelményeket tartalmaz. Az eltérő megfogalmazás ellenére e szabályok jelentősége változatlan. Olyan elvi jelentőségű előírásokról van szó, amelyeket a törvény egésze szempontjából figyelembe kell venni, és amelyek útmutatásul szolgálnak minden részletszabály értelmezéséhez. A bírói gyakorlat akkor is az alapelvekhez, általános követelményekhez nyúlik vissza, amikor egy adott kérdésre nincs külön tételes rendelkezés. Ezért a joggyakorlatban az alapelvek igen fontos szerepet töltenek be. Nézzünk erre egy konkrét példát!

A cégek hetven százaléka szabálysértő

Szerző: Ado Online
Dátum: 2013. május 30.
Rovat:

Az elmúlt évben 16 761 munkáltatónál tartottak ellenőrzést a munkavédelmi felügyelőségek és 79,3 százalékuknál állapítottak meg különböző szabálytalanságokat. Bár elfogadhatatlanul magas ez az arány, mégis jobb a megelőző esztendő 82,8 százalékához képest. Munkaügyi ellenőrzésre 19 080 munkaadónál került sor, és 69 százalékuknál találtak jogsértést. Ezen a területen szembetűnően romlott a morál, hiszen 2011-ben ez az arány még 57 százalékon állt – tájékoztat Iklódi András, a feketelista.hu portál főszerkesztője.
 

Rémálom a munkaügyi ellenőrzés?

Szerző: Pentz Edina
Dátum: 2013. május 30.
Rovat:

A munkáltatók többsége egyfajta Damoklész kardjaként tekintenek a munkaügyi ellenőrzésekre. A munkaügyi felügyelők bejelentés nélkül, váratlanul is érkezhetnek, és a legkisebb kihágásért is büntethetnek. Néhány jó tanács betartásával azonban megelőzhető a baj. Szerencsésnek mondhatja magát az a cég, amelyik még nem esett át munkaügyi ellenőrzésen. Az egyre szigorodó szabályok közepette ugyan embert próbáló feladat naprakészen […]

Mit tehet a segítő családtag?

Szerző: Bardócz Iván
Dátum: 2013. május 30.
Rovat:

Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvényeknek a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCXVI. törvény célja a lakossági ügyfelekre háruló adminisztratív terhek csökkentésére irányuló Magyary Egyszerűsítési Program végrehajtása. A program keretében felülvizsgálat tárgyát képezte a „segítő családtag” kategóriában történő munkavégzés értelmezése a hatályos jogszabályok alapján.

A munkajog alapelveiről

Szerző: dr. Kártyás Gábor
Dátum: 2013. május 29.
Rovat:

Az új Munka Törvénykönyve nem alapelveket, hanem általános magatartási követelményeket tartalmaz. Az eltérő megfogalmazás ellenére e szabályok jelentősége változatlan. Olyan elvi jelentőségű előírásokról van szó, amelyeket a törvény egésze szempontjából figyelembe kell venni, és amelyek útmutatásul szolgálnak minden részletszabály értelmezéséhez. A bírói gyakorlat akkor is az alapelvekhez, általános követelményekhez nyúlik vissza, amikor egy adott kérdésre nincs külön tételes rendelkezés. Ezért a joggyakorlatban az alapelvek igen fontos szerepet töltenek be. Nézzünk erre egy konkrét példát!

Cafeteria: ennyit költenek a vállalkozások

Szerző: SZ. K.
Dátum: 2013. május 28.
Rovat:

Az Erzsébet utalványt adják a leggyakrabban a munkáltatók fix béren kívüli juttatásként a dolgozóiknak, a legnépszerűbb elem pedig a SZÉP-kártya. Bár idén a tavalyinál több, átlagosan 284 750 forint az éves cafeteria-keret, ez nem jelenti a munkavállalók nettó juttatásainak emelkedését – derül ki egy friss kutatásból, melynek eredményeit a múlt heti Cafeteria Trend 2013 konferencián ismertették.

Mire jó a munkaügyi compliance audit?

Szerző: Horváth Balázs
Dátum: 2013. május 28.
Rovat:

A munkaügyi compliance audittal a közepes és nagyméretű cégek vezetői nemcsak arról kaphatnak képet, hogy vállalatuk megfelel-e a munkajogi követelményeknek, de arról is, hogy kihasználják-e a törvény adta lehetőségeket, az emberi erőforrásokat, és megfelelnek-e a piac diktálta soft law igényeinek – derült ki a Rodin Felnőttképzési Üzletágának rendezvényén.

Kevesebb a regisztrált álláskereső

Szerző: Ado Online
Dátum: 2013. május 24.
Rovat:

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében áprilisban 552 ezer álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz képest 11, az előző év azonos hónapjához képest pedig 0,5 százalékos csökkenést jelent – derül ki a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) honlapján közzétett legfrissebb munkaerő-piaci adatokból.

Nőtt a kisgyermekes anyák foglalkoztatása

Szerző: Ado Online
Dátum: 2013. május 24.
Rovat:

A nők és a kisgyermekes anyák növekvő foglalkoztatási adatairól beszélt Szalai Piroska, a területért felelős miniszteri biztos az Európai Parlament magyar néppárti képviselőcsoportjának pénteki konferenciáján, amelyen a kormány nőkért, családokért és gyermekekért tett intézkedéseiről volt szó.

A hét kérdése: ügyvezető kismama tagi jogviszonyban

Szerző: Munkajog.hu
Dátum: 2013. május 24.
Rovat:

Egy kft-nek két tagja van. Az ügyvezetést az egyik tag tagi jogviszonyban látja el. A másik tag nem ügyvezető.
Az ügyvezető hölgy várandós. Hogyan tud működni a cég, ha a terhessége alatt táppénzben részesül, illetve a szülés utáni időszak alatt (a gyermek 1 éves koráig)? Fenti időszak alatt elláthatja-e a mostani ügyvezető díjazás nélkül a működéshez szükséges minimális teendőket, melyeket otthonról is tud intézni?

Vezetők munkaviszonyban

Szerző: dr. Kártyás Gábor
Dátum: 2013. május 23.
Rovat:

A munkavállaló a munkáltató utasításai szerint, annak ellenőrzése mellett dolgozik. De azok az emberek is munkavállalói a munkáltatónak, akik ezeket az utasításokat adják. E kétarcúságra tekintettel tartalmaz speciális szabályokat a vezető állású munkavállalókra a munka törvénykönyve (Mt.). Mivel a szervezeti hierarchia csúcsán dolgozók munkaerő-piaci helyzete általában jóval kedvezőbb, számukra a törvény kevesebb védelmet biztosít, és az általános szabályokhoz képest is nagyobb tere van a felek megállapodásának a munkaviszony tartama kialakításában.

Speciális szabályok a vezetők munkaviszonyában

Szerző: dr. Kártyás Gábor
Dátum: 2013. május 23.
Rovat:

A munkavállaló a munkáltató utasításai szerint, annak ellenőrzése mellett dolgozik. De azok az emberek is munkavállalói a munkáltatónak, akik ezeket az utasításokat adják. E kétarcúságra tekintettel tartalmaz speciális szabályokat a vezető állású munkavállalókra a munka törvénykönyve (Mt.). Mivel a szervezeti hierarchia csúcsán dolgozók munkaerő-piaci helyzete általában jóval kedvezőbb, számukra a törvény kevesebb védelmet biztosít, és az általános szabályokhoz képest is nagyobb tere van a felek megállapodásának a munkaviszony tartama kialakításában.

Kit illet garantált bérminimum?

Szerző: dr. Kártyás Gábor
Dátum: 2013. május 22.
Rovat:

Mintegy 10 éve magasabb minimálbér, ún. garantált bérminimum illeti meg a legalább középfokú végzettséghez kötött munkakört betöltő munkavállalókat. De vajon mi vagy ki határozza meg, hogy kell-e középfokú végzettség a munkához? A válasz nem is olyan egyszerű, pedig nem mindegy, hogy havi 98 000 Ft, vagy 113 000 Ft a munkavállaló bruttó bére.

Késik a szakképzési integráció

Szerző: Ado Online
Dátum: 2013. május 22.
Rovat:

Az állami fenntartású szakképző iskolák integrációjáról szóló fenntartói döntéseket idén május vége helyett csak egy évvel később, 2014. május 31-ig kell meghozni – így döntött kedden az Országgyűlés.