Világelsők vagyunk a közösségi álláskeresésben
A világon leginkább a magyarok használják álláskeresésre a közösségi oldalakat – írja közleményében a Randstad.
A világon leginkább a magyarok használják álláskeresésre a közösségi oldalakat – írja közleményében a Randstad.
A munkavállaló egészségi állapotával kapcsolatban két jogi fogalmat említhetünk, amelyek nem azonos jelentésűek. Lehetséges-e, hogy egy keresőképes munkavállaló alkalmatlan a munkakörére? És a fordítottja?
Beköszöntött a nyár, a dolgozók elkezdik tervezni az éves nyaralásukat, lázasan számolgatják hány nap szabadság jár nekik, hogy biztosítani tudják pihenésüket. Ugyanilyen elánnal készítik a nyári beosztásokat a munkáltatók is, hogy üzleti menetük ne érezze meg a nyári szabadságolásokat valamint azért, hogy üzletvitelük éves szinten a lehető legoptimálisabb legyen. De mik is pontosan a szabadság kiadásának a szabályai? Az alábbiakban részletezzük.
Az általános munkarend mellett az Mt. számos munkarendet, munkaidő-beosztási metódust ismer és szabályoz. Ezen túl a gyakorlat is életre hívott köztes megoldásokat, atipikus munkaidő-beosztási modelleket. A munkaidő-keret, mint egyenlőtlen munkaidő-beosztási mód nagyfokú rugalmasságot ad a munkáltató számára és a bérköltségek felől is kedvező megoldás. A kollektív szerződésben kiköthető tizenkét havi kereten belül pedig a szezonalitásból fakadó nehézségek is kezelhetők. Milyen munkaidő-szervezési módszereket ismernek és alkalmaznak a környező országokban? Vajon szigorúbb a szabályozás Nyugat-Európában, mint hazánkban? Jelen írásunkban ezeknek a kérdéseknek eredünk a nyomába.
A versenytilalmi megállapodás alapján járó juttatás nem minősül munkabérnek – derül ki a Kúria döntéséből. Ezért amikor e megállapodás szerinti ellenértéket a személyi alapbér összegének figyelembevételével határozzák meg, annak elkülönülten kell megjelennie, a személyi alapbér ugyanis más jogcímen járó juttatást nem foglalhat magában.
Kerüljük-e, hogy újra azzal kössünk munkaszerződést, akivel egyszer már együtt dolgoztunk? Vagy a munkaviszonynak – ahogy a töltött káposztának – csak jót tesz, ha felmelegítik?
A Goldman Sachs úgy döntött, hogy gyakornokaik nem dolgozhatnak többet naponta 17 óránál.
A vagyonvédelmi szektorban élnek vissza leginkább a munkaerő-kölcsönzés intézményével.
A rugalmas munkarend népszerű munkaidő-szervezési módszer a gyakorlatban, noha a Munka Törvénykönyve nem is ismeri ezt a fogalmat. Ez azt jelenti, hogy nem is létezik? Hogyan használható szabályosan?
A környező országokhoz képest sok ember áll állami alkalmazásban, viszont fizetésükre meglehetősen keveset költ a kormány – ez az OECD összehasonlító elemzésének egyik fontos tanulsága.
A munkaviszony tartalma szempontjából döntő jelentősége van a munkavégzési kötelezettség időbeli meghatározásának, azaz a munkaidőnek. A munkajog számos törvényi korlátot állít arra, hogy a munkavállaló mikor és mennyit köteles dolgozni. A jogszabályi keretek között azonban – főszabály szerint – a munkáltató jogosultsága marad, hogy eldöntse, mikor kötelezi munkavégzésre a munkavállalót. Ezt a jogát a kollektív szerződés vagy a munkaszerződés korlátozhatja, de ilyen megkötések hiányában a munkáltató egyoldalúan jogosult dönteni, hogy a munkavállalónak mikor és mennyi munkát kell végeznie [lásd a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 97. § (1) bekezdés].
Lassan vége a tanévnek, tanulók és hallgatók ezrei kezdi meg a jól megérdemelt nyári szünetet. Vannak azonban olyanok, akiknek nem csak a strandpart és a fesztiválok lesz a program, mivel kötelező szakmai gyakorlaton kell részt venniük. Lássuk hát milyen adó és társadalombiztosítási vonzata van egy ilyen szakmai gyakorlat keretein belül történő foglalkoztatásnak.
Sok bérszámfejtő „rémálma” a távolléti díj növekményeinek megállapítása: ha a munkavállaló részére vasárnapi pótlékot, műszakpótlékot, éjszakai bérpótlékot, készenléti pótlékot vagy ügyeleti pótlékot állapítanak meg, akkor a távolléti díjat ezekkel növelni kell. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának írása ehhez nyújt segítséget.
Miniszteri biztossá nevezték ki Szekér Juditot a családi csődvédelem területére.
Munkavállalói oldalról gyakran hallható olyasfajta érvelés, hogy a magyar munkavállaló rengeteget dolgozik, többet, mint az uniós társai. Vajon van-e jogszabályban rejlő alapja ennek a vélekedésnek? Ennek kísérelünk meg jelen cikkünkben utánajárni.
A hatályos törvényi szabályozás ugyan nem nevesíti a mozgóbért, mint juttatási formát, de ettől függetlenül – kiegészülve a bírói gyakorlattal – tartalmaz az arra való jogosultsággal és kifizetéssel kapcsolatos szabályokat.
Lehet egy bonyolult munkajogi folyamat áttekinthető? Hogyan ismerhetők fel a fontos döntési helyzetek a jogszabályszöveg sűrűjében? A válasz az új Munkajog Navigátor, amely 200 folyamatábrával segít kiigazodni a munkaügyi teendők között.
A magyar nyelv szépségei a munkajogban is felismerhetők, a Munka Törvénykönyve ugyanis állásidőnek nevezi azt az időtartamot, amikor a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget, azaz a munkáltatónál „megáll a munkavégzés”. Az állásidőre a munkavállalót alapbére, és ha munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra jogosult lett volna, bérpótlék is megilleti, kivéve, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének elháríthatatlan külső ok miatt nem tud eleget tenni.
Az állami vezetőknek járó juttatások rendszerének átalakításáról, jellemzően a csökkentésükről beszélt szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján Lázár János, aki arról is beszámolt: áttekintik, kell-e változtatni az állami cégvezetőkre vonatkozó bérplafonon.
Mik a munkáltató feladatai a munkabérből történő letiltások esetén?