Munkaügyek

2015. május 15.

Munkajogi kárfelelősség a gyakorlatban

Az új Mt. és Ptk. a munkajogi kárfelelősség terén szemléletváltást és számos alapvető változást hozott. Dr. Hanyu Henritta A Munkajogi kárfelelősség a gyakorlatban című könyve segít eligazodni a  változások között, ebből közlünk részletet.

2015. május 13.

Munkaügyi ellenőrzés: íme a változások

Cikkünk apropóját az adja, hogy 2015. április 1-jével változott a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.). Ekkor lépett ugyanis hatályba a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VIII. törvény, valamint az azzal összefüggő, egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi VI. törvény.

2015. május 13.

Hogyan kell elrendelni a rendkívüli munkaidőt?

Kell-e írásos utasítás a rendkívüli munkavégzés elrendeléséhez? Van-e valamilyen közlési határidő? Ki és mikor tagadhatja meg a rendkívüli munkavégzést? Néhány fontos szabály a munkaidő mértékére vonatkozó korlátokon túl.

2015. május 12.

Az átlagos magyar sokat dolgozik

Az OECD adatai szerint 2013-ban egy átlagos magyar foglalkoztatott 1883 órát töltött munkával – írja a Napi.hu.

2015. május 12.

Tüntetések lesznek a fővárosban

Két gigatüntetés készül Budapesten május 12-én, az egészségügy tarthatatlan helyzete ellen demonstrálnak a résztvevők – írja a holtuntetunkma.hu.

2015. május 12.

Mégsem lett nyugdíjas a bíró

A felperes bírói szolgálati jogviszonya visszamenőleges hatállyal történt helyreállításával – a törvény erejénél fogva – biztosítási jogviszonya is helyreállt. Döntött a Kúria

2015. május 12.

Sérelemdíj a munkaviszonyban – 2. rész

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) megszüntette a nem vagyoni kártérítés jogintézményét, s a személyiségi jogok megsértésének szubjektív szankciójaként vezette be a sérelemdíj intézményét.

2015. május 11.

A hét kérdése: besorolás

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 119. §.- ban és a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III.7.) Korm. rendelet 3. sz. mellékletében foglalt 148. sz. feladatkörre meghatározott képesítési követelményekre tekintettel jelenleg állományban lévő II. besorolási osztályban, számlavezetési ügyintéző munkakörben foglalkoztatott kolléganő mutatta be pedagógiai végzettséget igazoló oklevelét illetve a Pénzügyi – számviteli ügyintéző ( OKJ 52 3432 4) megnevezésű szakképesítést igazoló bizonyítványát.

A bemutatott bizonyítványok együttes figyelembe vétele esetén elégséges-e a meglévő iskolai végzettség és szakképesítés az I. besorolási osztályba történő átsoroláshoz vagy a feladatkörére előírt szakirányú felsőfokú iskolai végzettség megszerzése szükséges? Jelen esetben, az adott feladatkörre mi tekinthető szakirányú felsőfokú iskolai végzettségnek, melyet a Kttv. 119. §.-a előír?

2015. május 11.

Álláskeresési támogatások

A munkanélküliséggel összefüggő problémák kezelésének alapvetően két fő irányát szokták megkülönböztetni, az egyik a foglalkoztatás (a munkába állás) elősegítése (aktív foglalkoztatáspolitika), a másik pedig a munkanélküli személy egzisztenciájának a védelme (passzív eszköz). A foglalkoztatás elősegítése a munkanélküliség elleni küzdelem azon eszközeit és módszereit foglalja magában, amelyek új munkahelyek megteremtését tekintik célkitűzésüknek, és a végső eredményüket a teljes foglalkoztatás megteremtésével érik el. Ehhez társulnak a különféle képzési programok, amelyek a munkanélkülivé válás elkerülését, illetve a már munkanélküli személy munkaerő-piaci visszailleszkedését igyekeznek elősegíteni. A munkanélküliség kezelésének ún. passzív eszközrendszere ugyanakkor magára a munkanélküli személyre irányul. Őt segíti abban, hogy a munkanélkülivé válásával elveszített munkajövedelmét részben vagy egészben pótolja. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) alapján az álláskereső részére – a törvényben meghatározott feltételek szerint – álláskeresési ellátásként álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár (Flt. 24. §), amelyek passzív foglalkoztatáspolitikai eszközök.

2015. május 8.

Nyolcmilliárd jutott hálapénzre is – infografika

Gyakorlatilag ugyanannyit fizettünk ki hálapénzre tavaly, mint borravalóra: bő 8 milliárd forintot. A legtöbb paraszolvencia változatlanul a kórházi orvosoknak jut. Az InfoTandem infografikája.

2015. május 8.

Emelik az egészségügyiek fizetését

A jövő évi költségvetés tervezetében 15,8 milliárd forint áll rendelkezésre az egészségügyben dolgozók béremelésére – jelentette be az emberi erőforrások minisztere.

2015. május 8.

Fogyatékosoknak járó kedvezmények 4.

A fogyatékos emberek a társadalom egyenrangú tagjai, akik azonban állapotuk miatt a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni, ezért indokolt, hogy minden lehetséges módon előnyben részesüljenek. A fogyatékos emberek hátrányainak enyhítése, esélyegyenlőségük megalapozása a társadalom kötelezettsége, amit jogszabályi szinten kell biztosítani. A cikksorozat a fogyatékossággal összefüggő előnyöket, kedvezményeket tekinti át. Bemutatja a fogyatékossághoz kapcsolódó munkajogi kedvezményeket, az eltérő családtámogatási ellátásokat és azok igénybevételének módját, a személyi jövedelemadó kedvezményeket, és egyéb kedvezményeket, ellátásokat. A fogyatékossággal összefüggésben el kell különíteni a fogyatékos személyek valamint a fogyatékos (tartósan beteg) gyermeket nevelők kedvezményeit. A cikksorozat újabb részében a magánszemélyt saját betegsége, fogyatékossága miatt megillető személyi jövedelemadó kedvezményről lesz szó. A cikk bemutatja, hogy ki, mikor, milyen betegségek esetén veheti igénybe az adókedvezményt, illetve hogyan, milyen igazolásokkal lehet azt érvényesíteni.

2015. május 7.

Sérelemdíj a munkaviszonyban – 1. rész

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény megszüntette a nem vagyoni kártérítés jogintézményét, s a személyiségi jogok megsértésének szubjektív szankciójaként vezette be a sérelemdíj intézményét. A jogalkotó a sérelemdíjat kiemelte a kártérítési szabályok köréből, ezzel is érzékeltetve az eltérést a „jogelőd” jogintézményhez képest. Köztudomású, hogy a sérelemdíj megfizetésére való kötelezésnek, tehát a jogalap megállapításának nem feltétele a sértett hátrányának bizonyítása, a jogsértés ténye ugyanis önmagában megalapozza a bekövetkezett hátrány fennálltát. A munkajogviszonyban a tartós kötelem jellegéből kifolyólag gyakran előfordulhatnak személyiségi jogi jogsértések, melyet a felek kölcsönösen okozhatnak egymásnak.

2015. május 6.

Miért jó önkéntes egészségpénztárba fizetni?

Az önkéntes egészségpénztári befizetés olyan adóelőnyökkel jár, ami a legtöbb munkaviszonyban dolgozó számára elérhető. Vajon eddig mi tartotta vissza attól, hogy belépjen egy egészségpénztárba? Cikkünkben megnézzük, miért jó ez a lehetőség és milyen esetekben érdemes elindítani egy egészségpénztári tagságot.

2015. május 6.

Változás jöhet: diákmunka a passzív féléveseknél

A passzív jogviszonnyal rendelkező tanulók és hallgatók is kapják ugyanazokat a kedvezményeket az iskolaszövetkezeteken keresztül történő munkavégzés során, mint amelyeket az aktív jogviszonnyal rendelkező nappali tagozatos hallgatótársaik megkapnak – olvasható a fideszes Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf törvényjavaslatában.

2015. május 5.

Nyolcmilliárd jutott hálapénzre is – infografika

Gyakorlatilag ugyanannyit fizettünk ki hálapénzre tavaly, mint borravalóra: bő 8 milliárd forintot. A legtöbb paraszolvencia változatlanul a kórházi orvosoknak jut. Az InfoTandem infografikája.

2015. május 5.

Mennyi szabadságunk van?

A nyár legizgalmasabb része, amikor hosszabb szabadságot veszünk ki és végre elmegyünk nyaralni. De mégis hány nap szabadság illeti meg a munkavállalót és miképpen veheti azt ki? A kérdésre az RSM DTM blogbejegyzése válaszol.

2015. május 5.

Terhes örökség – kollektív szerződés jogutódlás után

A munkáltatói jogutódlás esetén az érintett munkaviszonyokból származó jogok és kötelezettségek változatlan tartalommal az átadóról az átvevő munkáltatóra szállnak át. A folytonosság elvét követi a törvény akkor is, ha az átadónál kollektív szerződés volt hatályban az átadáskor. Ez azonban számos érdekes kérdést vet fel.

2015. május 4.

Munkaidőkeret és elszámolási időszak II.

Kétrészes cikksorozatunkban a munkáltatónak a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) által a rugalmasabb munkaidő-szervezés érdekében biztosított lehetőségeit vizsgáljuk. A cikksorozat második részében áttekintjük a gyakorlatban kevésbé alkalmazott elszámolási időszak intézményét, valamint a munkáltatónak munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén a munkaidő-beosztással kapcsolatos rugalmas lehetőségeit.