Így pörgetné a béremelést a szakszervezet
Adókedvezmények járnának az infláció feletti béremelésre a kereskedelmi szakszervezet javaslata szerint.
Munkaügyek
A hét kérdése: végkielégítés
Közszolgálati jogviszony (Ktv.) kezdete: 1988. Áthelyezés Közalkalmazott (Kjt.) jogviszonyba: 2005-ben. A felek – az átadó és az átvevő munkáltató és a munkavállaló – kölcsönös megállapodás alapján: „A jogviszony során az áthelyezést megelőző közszolgálati jogviszonyt úgy kell tekinteni, mintha a munkavállaló azt az új munkáltatójánál töltötte volna.” A Közalkalmazotti munkáltató 2009-ben megszüntetésre került és feladatait ezt követően Non-profit Kft. vette át. Emiatt megszűnt a munkavállaló közalkalmazotti jogviszonya és az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszony létesült.A munkavállaló munkaviszonyát felmondással 2014-ben megszüntették.
Kérdés: Végkielégítés szempontjából a közszolgálati jogviszony kezdete (1988. év) vagy a közalkalmazotti jogviszony kezdete (2005. év) vagy a munkaviszony kezdete (2009. év) számít? Ezzel összefüggésben hogyan kell értelmezni a 2012. évi LXXXVI. törvény 2.§. (4) bekezdésében foglaltakat „- a végkielégítésre vonatkozó szabályokat kivéve-„)
6 százalékkal nőttek a bruttó fizetések 2014-ben
Magyarországon tavaly 6 százalékkal, 246 ezer forintra nőttek a bruttó átlagfizetések 2013-hoz képest. A legnagyobb növekedés a munkaerő-közvetítés és tanácsadás területén volt, de jelentősen emelkedtek a fizetések a vendéglátásban és a kiskereskedelemben is – derült ki a Workania internetes állásportál által működtetett Fizetesek.hu éves felméréséből.
Helyreigazítás
Munkabér rovatunkban szerdán megjelent, „A bérelszámolók éve eleji feladatai 2015-ben” című írásunkban hibás határidők jelentek meg. Az alábbiakban a javított dátumokat közöljük.
Top 10: Munkabér 2014
Munkabér rovatunk tavalyi 10 legfontosabb cikkét felsoroló összeállításunkból többek közt megtudhatja, hogyan változtak 2014-ben a nyugdíjszabályok, megismerheti a lakáscélú támogatások részleteit és azt is, hogyan jár a Gyed munkavégzés mellett.
Bérelszámolók év eleji feladatai 2015-ben
Év elején megszaporodnak a bérelszámolók feladatai, a folyamatosan végzendő bérelszámolói feladatok mellett le kell zárni az előző évet és el kell indítani a következőt. A többletfeladatok főként adózással kapcsolatosak, és fel kell készülni az újévet érintő jogszabályváltozások gyakorlati alkalmazására is. A cikk ezeket az év eleji feladatokat foglalja össze.
Csökkent a munkanélküliség
Tavaly szeptember-novemberben a munkanélküliek száma az előző év azonos időszakához képest 83 ezerrel 321 ezerre, a munkanélküliségi ráta 2,0 százalékponttal 7,2 százalékra mérséklődött – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden.
Munkajogi gyorstalpaló – bérpótlékok 1. rész
Mi a bérpótlékok szabályozásának jogi természete? Mi a számításuknak az alapja, és melyek a bérpótlékok Mt.-ben szabályozott fajtái? E kérdésekre is válaszokat adunk cikksorozatunk első részében.
Hogyan fejleszthető a munkaerő?
A cégek többségénél nem nélkülözhető a munkatársak hatékonyságának folyamatos és fokozatos növelése. A változó feltételek és lehetőségek, a rendelkezésre álló költségkeret, a hibák kiküszöbölése iránti folyamatos igény szükségessé teszi, hogy ne csak a munkaerő-kapacitás növelésére kerüljön sor, hanem annak minőségi fejlesztése is teret kapjon. Mindezzel összefüggésben egyre nyilvánvalóbb, hogy ma a munkaerőpiacon olyan jellegű fejlesztésekre van szükség és igény, amelyek rövid távon látványos eredményt hoznak, és a valódi problémákra, a releváns megoldandó élethelyzetekre reagálnak. Ez sok esetben jelenthet csoportos fejlesztést, máskor viszont inkább az egyéni szinten zajló beavatkozásoknak van értelme.
Gondolatok a rendes és a rendkívüli munkaidőről
A rendkívüli munkaidőhöz fogalmilag hozzátartozik, hogy a munkavégzés szükségességét nem lehet előre látni. A munkáltató nem oszthatja be hosszú távra előre a rendkívüli munkaidőt is.
Kisokos a rehabilitációs és a rokkantsági ellátásról
A nyugdíjszerű ellátások körében bemutatott rehabilitációs ellátás és rokkantsági ellátás, mint a megváltozott munkaképességű személyek részére nyújtott pénzbeli ellátás valójában táppénzszerű ellátásnak minősül.
Gyakorlati kérdések a munkajogi felelősségről
A munkajogi felelősség utalhat egyrészt a munkaviszonyból származó kötelezettségekért való helytállásra, másfelől jelentheti az okozott kárért való felelősséget. Viszonylag egyszerű a helyzet, ha a kérdést egy munkavállaló és egy munkáltató relációjában kell megítélni. De hogyan boldoguljunk akkor, ha munkáltatók egész láncolata áll egy-egy projekt mögött? Mit tegyünk, ha munkaszerződés hiányában azt sem tudjuk, kivel jött létre a munkaviszony? Ezekre és ezekhez hasonló kérdésekre kereste a választ a XI. Magyar Munkajogi Konferencia „Ki felel a végén” című szekciója.
Itt a minimális rezsióradíj
Közel kétezer forint lesz a a vagyonvédelmi szolgáltatás minimális óradíja.
Népszavazás lesz a minimálbér emeléséért?
A minimálbér ne lehessen a létminimumnál kevesebb – erről kezdeményez népszavazást az MSZOSZ.
Népszavazás jöhet a minimálbér emeléséért
A minimálbér ne lehessen a létminimumnál kevesebb – erről kezdeményez népszavazást az MSZOSZ.
Így változtak a munka díjazásának szabályai
Az alábbiakban a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: 1992. évi Mt.) hatálya alatt született olyan jogeseteket mutatunk be, amelyeken keresztül a munka díjazására vonatkozó egyes szabályok változásai nyomon követhetőek.
Ez kaphatják a visszavonuló polgármesterek
A nyugdíjszerű ellátásokat bemutató sorozat utolsó írásaként egy különleges ellátást, a polgármesterek közszolgálati járadékát ismertetjük.
Az év legizgalmasabb munkajogi kérdései
Az idei év legolvasottabb munkajogi kérdéseit gyűjtöttük össze, a válaszokat a kérdések utáni linkekre kattintva tudhatja meg.
Megvan a bérmegállapodás
Jövőre 105 ezer forint lesz a minimálbér, a garantált bérminimum összege 122 ezer forint, a vállalkozási szférának ajánlott béremelés mértéke pedig 3-4 százalék. A jövő évi bérmegállapodást megállapodást a kormány nevében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter írta alá a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vezetőivel hétfőn.
105 ezer forint lesz a minimálbér
Jövőre 105 ezer forint lesz a minimálbér, a garantált bérminimum összege 122 ezer forint, a vállalkozási szférának ajánlott béremelés mértéke pedig 3-4 százalék. A jövő évi bérmegállapodást megállapodást a kormány nevében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter írta alá a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vezetőivel hétfőn.