Júliustól ígérnek béremelést a szociális szférának
Az idei 12 milliárd forintos bérpótlékot jövőre is biztosítják, 2015 közepén újabb emelés jöhet.
Az idei 12 milliárd forintos bérpótlékot jövőre is biztosítják, 2015 közepén újabb emelés jöhet.
A nyugellátásra jogosító szolgálati idő megszerzése önmagában nem teljesíthetetlen feladat, hiszen az öregségi nyugdíj már húsz év szolgálati idővel elnyerhető, tizenöt év szolgálati idő résznyugdíj megállapítását teszi lehetővé. Nem szükséges szolgálati idő a baleseti nyugellátáshoz. Szükség lehet azonban arra, hogy az ellátásra való jogosultságot el nem érő szolgálati időt kiegészítsük, meghosszabbítsuk, illetve a nyugdíj összegének növelése érdekében további szolgálati időről gondoskodjunk. E cél elérése megállapodás kötésével lehetséges.
Németország megtagadhatja a szociális ellátást az uniós társállamokból érkezett bevándorlóktól, akiknek nincs munkájuk és azzal a céllal költöznek Németországba, hogy hozzáférjenek az ellátórendszer juttatásaihoz – mondta ki egy keddi ítéletében az Európai Unió Bírósága.
Egy cég, vagy egy üzem, osztály átvétele és továbbműködtetése gondos előkészítést igényel. A jogi kockázatok között lényeges a munkaviszonyok folytatódásához kapcsolódó munkajogi szempontokat is alaposan megvizsgálni. Az új munkáltató ugyanis a munkaviszonyokhoz kapcsolódó jogok mellett a kötelezettségeket is megörökli. Megfelelő kockázatértékelés nélkül évek múlva is kidőlhetnek még csontvázak a szekrényből.
A minősítés, azaz a munkavállaló munkavégzés során nyújtott teljesítménye vizsgálatának eredménye, és az erre épülő értékelés kiemelkedő jelentőséggel bír mind a munkáltatói szervezet, mind az egyén szempontjából. Ennek során ugyanis egyrészt feltárhatók a munkavégzés során elkövetett hibák mögött megbújó okok, esetleges rossz munkavégzési módszerek. Másrészt a pozitív visszacsatolás a munkavállaló számára ösztönzést adhat a kiváló munkavégzés folytatására, és továbbfejlesztésére, továbbá karrierépítésének is alapja.
A munkaszerződés főszabály szerint csak a munkavállaló javára térhet el a munka törvénykönyve II. részébe foglalt szabályoktól. Kivételes esetekben azonban a munkavállaló a számára a törvényhez képest hátrányosabb megállapodásba is beleegyezhet. Következzen néhány szerződési kikötés, amelyeknél jobb az óvatosság!
A kormány jelentősen megnövelné a béren kívüli és egyes meghatározott, nem pénzbeli juttatások után fizetendő közterheket. Ennek ellenére még jövőre is – akár cafeteria keretében, akár azon kívül – érdemes lehet béren kívüli, illetve egyes meghatározott juttatásokat adnia munkavállalóknak.
A programozók és a mozdonyvezetők keresnek a legjobban az érettségivel vagy szakközépiskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók közül – derült ki a Fizetesek.hu felméréséből, amelynek eredményeit az oldalt működtető Workania.hu állásportál közölte.
Munkáltató szabályzatban év végi jutalmat „egységesen” oszt a munkavállalóknak, plusz 1 havi bér formájában, évi egyszeri alkalommal (13. havi fizetés). Dönthet-e úgy a munkáltató, a hatályos törvényi szabályozást betartva, hogy módosítja a „jutalom szabályzatot” aszerint, hogy a jövőben munkavállalók év végén választhatnak, és írásban jelzik a munkáltatónak, hogy bér formájában kívánja megkapni az esedékes jutalmat, vagy egyéb, törvény által biztosított juttatás, például kedvezményes adózású/adómentes juttatás formájában? Azzal, hogy ez utóbbi esetben nagyobb összeget kap „kézhez” a bérhez képest?
A munkaidő beosztása, a munkaidőre vonatkozó jogintézmények milyen hatást gyakorolnak a munkáltató tevékenységének megszervezésére? Milyen olyan jogintézmények vannak a Munka Törvénykönyvében, amelyek mentén a munkáltatók hatékonyabban, felxibilisebben tudjnak működni? A XI. Magyar Munkajogi Konferencián tartott előadásában dr. Pál Lajos ügyvéd elsősorban ezekre a kérdésekre kereste a választ.
A nyugellátás összegének megállapításakor az igénylő utolsó munkakörére irányadó szakmai átlagkeresetet akkor lehet figyelembe venni, ha az igénylő a nyugdíjazást megelőzően munkaviszonyban, vagy azzal egy tekintet alá eső munkavégzésre irányuló jogviszonyokban (közalkalmazotti, közszolgálati, szolgálati stb.) dolgozott; egyéni vállalkozó esetében erre jogszabály nem ad lehetőséget.
Az önkéntes nyugdíjpénztárakat és az egészségkasszákat is érinti a cafeteria közterheinek emelése.
Az önkéntes nyugdíjpénztárakat és az egészségkasszákat is érinti a cafeteria közterheinek emelése.
Támogatja a KDNP javaslatát a miniszterelnök, s ez elegendő – mondta a párt frakcióvezetője. Korábban arról szóltak a hírek, hogy a nemzetgazdasági miniszter nem tartja jó ötletnek a szabad vasárnapot.
Öregségi nyugdíj címén átlagosan havi 116 ezer forintra lehet számítani hazánkban; a férfiak járandósága érdemben magasabb, mint a nőké. A vásárlóerőt tekintve az uniós sereghajtók közé tartozunk: egy osztrák nyugdíjasnak 2,5-szer több árura és szolgáltatásra futja, mint egy magyarnak.
A szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról és a hozzátartozói nyugdíjakról szóló általános bevezető cikkhez kapcsolódva most a kiválasztott országok állami hozzátartozói nyugdíjbiztosításának bemutatásával foglalkozunk abc sorrendben haladva, így Ausztria, Belgium, Csehország, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Németország valamint Olaszország után most Romániával és Spanyolországgal.
Támogatja a KDNP javaslatát a miniszterelnök, s ez elegendő – mondta a párt frakcióvezetője. Korábban arról szóltak a hírek, hogy a nemzetgazdasági miniszter nem tartja jó ötletnek a szabad vasárnapot.
Jövőre érdemben nőhet a cafeteria közterhe: a munkáltató a béren kívüli juttatások értékének 1,19-szerese után az eddigi 16 százalékos szja-n felül a 14 százalék egészségügyi hozzájárulás helyett immáron 27 százalék egészségügyi hozzájárulást fog fizetni, ha elfogadják az adócsomagot. A BDO Magyarország írása részletesen elmagyarázza és példákkal szemlélteti a változtatást.
Egészen extrém jelentősége van a munkajog világában az európai alapjogoknak – mondta dr. Berke Gyula, a Pécsi Tudományegyetem rektorhelyettese a XI. Magyar Munkajogi Konferencián. Az előadó az Alapjogi Charta kialakulásáról és fejlődéséről szóló előadásában többek közt azokra a kérdésekre kereste a választ, hogy melyik a magasabb rendű alapjog és korlátozhatóak-e az alapjogok asz uniós szabadságjogok rovására?
A munkaviszony is szerződéses alapozású, magánjogi jogviszony, amelyet két jogilag egyenrangú fél hoz létre, közös akarattal. A jogilag egyenlő felek azonban a legritkább esetben vannak azonos alku pozícióban.