Munkaügyek

2014. szeptember 11.

Ami nem számít bele a munkaidőbe

A munkavállaló fő kötelezettsége, hogy munkaideje alatt munkavégzés céljából, munkára képes állapotban a munkáltató rendelkezésére álljon és munkát végezzen. Ugyanakkor vannak a munkaviszony teljesítésével összefüggő olyan időtartamok, amelyek nem minősülnek munkaidőnek, így azokra főszabály szerint munkabér sem jár.

2014. szeptember 10.

Csökkent a nyugdíjasok száma

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság legfrissebb adatai szerint az első félévben több mint 16 ezer fővel csökkent a nyugdíjasok száma. A csökkenés oka a nyugdíjkorhatár emelése – írja a Napi.hu.

2014. szeptember 10.

Megkönnyítjük a szeptemberi munkakezdést

A nyári szabadság után visszatérni a hétköznapok menetébe: meglehetősen kiábrándító feladat. Az ősz kezdete általában nem a legderűsebb időszak az életünkben. Jellemzően már gyermekkorunktól kezdve arra nevelnek bennünket, hogy a pihenős időszakot követően szeptemberben ismét menthetetlenül teret kell adni a szorgos hétköznapoknak. Ennek az élménynek a feldolgozása felnőttként sem jobb kihívás, mint gyermekkorban. Lássuk, milyen praktikák segíthetnek bennünket abban, hogy a nyári pihenés után könnyebb legyen visszarázódni a hétköznapokba.

2014. szeptember 9.

Munkaidő-szabályok: trükkök a számokkal

Aki a munkaidő szabályokat szeretné a gyakorlatban alkalmazni, szerezzen be egy számológépet! Nem biztos azonban, hogy amit matematikailag a törvény megenged, az meg is felel a munkaidővel kapcsolatos szabályok céljának. Az alábbiakban három olyan esetet nézünk meg, ahol a lényeg elveszni látszik a számok mögött.

2014. szeptember 8.

Munkaidő-kedvezmény a tanulás alatt

Az új Munka Törvénykönyve jelentős változásokat vezetett be a tanulmányok folytatása alatt a munkavállalónak törvény alapján járó munkaidő-kedvezmények körében. A szigorodó szabályok mögött feltehetően az a megfontolás áll, hogy a jelenlegi munkaerő-piaci viszonyok mellett a jogalkotó külön támogatása nélkül is megfelelő képzettségű munkavállalók állnak a munkáltató rendelkezésére.

2014. szeptember 8.

Így vezesse a munkaidő-nyilvántartást

Hogyan kell szabályos munkaidő-nyilvántartást vezetni – ez is kiderül A munka- és pihenőidő szabályai című könyvből, amelyből rövid részletet közlünk.

2014. szeptember 8.

Átfogó az új Ptk. hatása a munkajogra

Az új Polgári Törvénykönyv hat a mindennapi munkajogi jogalkalmazásra, a munka törvénykönyve és a Polgári Törvénykönyv viszonya többrétű – mondta el interjúnkban dr. Pál Lajos ügyvéd, akivel az új polgári jogi szabályozás munkaviszonyra gyakorolt hatásáról beszélgettünk, megelőlegezve ezzel az idén ősszel október 14. és 16. között – immáron tizenegyedik alkalommal – megrendezésre kerülő XI. Magyar Munkajogi Konferencia egyik kiemelt témáját is.

2014. szeptember 8.

A teakonyha – viharsarok a munkahelyen

Egy ártatlan helyiség, amely szinte minden munkahelyen megtalálható, és amely mégis számos konfliktus forrása. Mennyi időt tölthetünk ott, mit és kivel ehetünk-ihatunk? Mi teszi a teakonyhát munkaügyi viharsarokká?

2014. szeptember 5.

Jobban védik-e a kölcsönzött munkavállalót?

A 2012. július 1. napján hatályba lépő új munka törvénykönyve a munkaerő-kölcsönzés szabályozását némileg egyszerűsítette, mivel nem ismétli meg a hagyományos munkaviszony kölcsönzésre is értelemszerűen irányadó szabályait. Jelen írásban néhány, korábban nem létező szabályt ismertetünk, amelyek a munkaerő-kölcsönzés útján foglalkoztatott munkavállalókat „húsbavágóan” érinthetik.

2014. szeptember 4.

Milyen pótlékok járnak a munkavállalónak?

A Munka díjazása című könyvből ez alkalommal a rendkívüli munkáért járó pótlékra, valamint a készenléti és ügyeleti pótlékra vonatkozó részt ismertetjük.

2014. szeptember 2.

A cafeterián spórolnak a cégek

Újból csökkent a cafeteriában gondolkodó vállalkozások aránya, jelenleg a cégek csupán 44%-a tervez valamilyen béren kívüli juttatást nyújtani dolgozóinak a következő egy évben – derül ki a K&H kkv bizalmi index legutóbbi adataiból. 

2014. szeptember 2.

A hét kérdése: munkabér levonása

Közfoglalkoztatásban határozott időre szóló munkaviszonyos alkalmazottunknak május havi bére duplán lett kifizetve. Ezt ő jelezte felénk júliusban. Szeretnénk a jogtalanult kifizetett bért visszavonni. Viszont munkaviszonya aug. 31-ével megszűnik. Írásbeli felszólítással visszavonhatjuk a következő havi béréből egy összegben az adott összeget vagy csak részletekben (jelen esetben még kettő bérfizetés lesz)? Mit kell tartalmaznia a levélnek?

2014. szeptember 1.

Csökken a cafeteria népszerűsége

Újból csökkent a cafeteriában gondolkodó vállalkozások aránya, jelenleg a cégek csupán 44%-a tervez valamilyen béren kívüli juttatást nyújtani dolgozóinak a következő egy évben – derül ki a K&H kkv bizalmi index legutóbbi adataiból. 

2014. szeptember 1.

Hogyan mondjunk föl?

A munkáltató a felmondását minden esetben köteles indokolni, akár határozatlan, akár határozott idejű jogviszony megszüntetésről van szó – olvasható az RSM DTM blogján.

2014. szeptember 1.

Patthelyzetek kollektív szerződés kötésénél

A hatályos munka törvénykönyve a korábbiakhoz képest jóval nagyobb szerepet szán a kollektív szerződéseknek a munkaviszony szabályozásában. A szakszervezetek kollektív szerződés kötési jogosultságára vonatkozó néhány szabály azonban megrekesztheti a tárgyalásokat. Nézzük meg, milyen patthelyzetek adódhatnak!

2014. augusztus 28.

A hét kérdése: rendkívüli munkaidő kifizetése

Az Mt. 107. § b. ) pontja szerinti, munkaidő kereten felüli munkavégzés rendkívüli munkaidőnek minősül. Ennek mennyiségét, óraszámát éves munkaidőkeret alkalmazása esetén (Koll.szerz.szerint) 2013.december 31-én tudjuk megállapítani. Ez a rendkívüli munkaidő 2013.év teljes időszakában „gyűlt” össze. A dolgozóinkat havi bérezéssel fizetjük. Hogyan kell kiszámolnunk december hónapban a rendkívüli munkavégzésre járó alapbért? Kötelesek vagyunk a decemberi általános munkarend szerinti 20 nap alapján megállapítani az egy rendkívüli órára eső alapbért  (osztószám 160?)? Ha igen, akkor Kollektív szerződés alapján eltérhetünk-e ettől és megállapodhatunk-e úgy a szakszervezettel, hogy az osztószám a rendkívüli munkavégzés esetén (amennyiben az éves munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidőről van szó) 174. Ha nem, akkor hogyan értessük meg a dolgozóinkkal, hogy megkapták a nekik járó 50 %-os túlórapótlékot, annak ellenére, hogy a bérszámfejtési lapon nem ez látszik?