Hogyan mondjunk föl?
A munkáltató a felmondását minden esetben köteles indokolni, akár határozatlan, akár határozott idejű jogviszony megszüntetésről van szó – olvasható az RSM DTM blogján.
A munkáltató a felmondását minden esetben köteles indokolni, akár határozatlan, akár határozott idejű jogviszony megszüntetésről van szó – olvasható az RSM DTM blogján.
A hatályos munka törvénykönyve a korábbiakhoz képest jóval nagyobb szerepet szán a kollektív szerződéseknek a munkaviszony szabályozásában. A szakszervezetek kollektív szerződés kötési jogosultságára vonatkozó néhány szabály azonban megrekesztheti a tárgyalásokat. Nézzük meg, milyen patthelyzetek adódhatnak!
Az Mt. 107. § b. ) pontja szerinti, munkaidő kereten felüli munkavégzés rendkívüli munkaidőnek minősül. Ennek mennyiségét, óraszámát éves munkaidőkeret alkalmazása esetén (Koll.szerz.szerint) 2013.december 31-én tudjuk megállapítani. Ez a rendkívüli munkaidő 2013.év teljes időszakában „gyűlt” össze. A dolgozóinkat havi bérezéssel fizetjük. Hogyan kell kiszámolnunk december hónapban a rendkívüli munkavégzésre járó alapbért? Kötelesek vagyunk a decemberi általános munkarend szerinti 20 nap alapján megállapítani az egy rendkívüli órára eső alapbért (osztószám 160?)? Ha igen, akkor Kollektív szerződés alapján eltérhetünk-e ettől és megállapodhatunk-e úgy a szakszervezettel, hogy az osztószám a rendkívüli munkavégzés esetén (amennyiben az éves munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidőről van szó) 174. Ha nem, akkor hogyan értessük meg a dolgozóinkkal, hogy megkapták a nekik járó 50 %-os túlórapótlékot, annak ellenére, hogy a bérszámfejtési lapon nem ez látszik?
A szociális szférában tervezett életpályamodellről, és a további bérrendezés lehetőségéről egyeztettek érdekvédőkkel szerdán az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi).
A munkavállaló számára egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig a munkakörében nem foglalkoztatható. Járjuk körül, mivel is jár ilyenkor a munkakör módosítása!
Mennyiben jelenthet kockázatot a munkaadónak lakáscélú hiteltámogatást adni a dolgozójának? Milyen szerepük és felelősségük lehet a bankoknak? Az Adó Online szja szakértőt, s az immár a teljes hazai pénzügyi rendszer felügyeletét is ellátó Magyar Nemzeti Bankot kérdezte.
A felperesnek havi 175 óra munkaidő-kedvezmény járt, ezért felmentették a munkavégzési kötelezettség alól.
Közös munkanélküli-biztosítási rendszer bevezetését javasolja az euróövezeti országoknak az Európai Bizottság.
A Munka Törvénykönyve számos polgári jogi szabályt a munkaviszonyban is alkalmazni rendel. Első ránézésre egyértelműnek tűnik, hogy a Ptk. mely szakaszai irányadóak a munkajogban is, ám a két törvény egybeolvasásával számos zavaró kérdés merülhet fel. Lássuk ennek példáit a munkajogi kárfelelősség kapcsán!
Az új Munka Törvénykönyve jelentős változásokat vezetett be a tanulmányok folytatása alatt a munkavállalónak törvény alapján járó munkaidő-kedvezmények körében. A szigorodó szabályok mögött feltehetően az a megfontolás áll, hogy a jelenlegi munkaerő-piaci viszonyok mellett a jogalkotó külön támogatása nélkül is megfelelő képzettségű munkavállalók állnak a munkáltató rendelkezésére.
A bruttó átlagkereset 3 százalékkal nőttek az első félévben, éves összevetésben – közölte a KSH. A nettó kereseti átlag 160 700 forintra becsülhető.
Az elmúlt év végén összesen 72,4 ezer külföldi munkavállaló dolgozott Magyarországon. Kimagaslóan legtöbben Romániából érkeztek, de számottevő a kínaiak jelenléte is. Az InfoTandem heti infografikája.
A munkavállalói jogellenes munkaviszony megszüntetés leggyakoribb formája az, hogy a munkavállaló nem tesz írásos megszüntető nyilatkozatot, nem tölti le a felmondási időt, hanem egyszerűen csak nem jelentkezik többet a munkáltatónál, eltűnik. A váratlanul távozó munkavállaló persze sok fejfájást okozhat a munkáltatónak. Tekintsük át, hogyan kezelhető ez a kellemetlen helyzet!
Munkáltatói kötelezettség hiányában kizárólag a prémiumkiírás lehetőségének megfogalmazása alapján még a korábbi gyakorlat sem teremt jogalapot munkavállalói többletteljesítmény nélkül prémium követelésére. Önmagában nem valósít meg rendeltetésellenes joggyakorlást, ha az alapító tulajdonos a mérlegelési jogkörében eljárva akként dönt, hogy a munkavállaló részére nem tűz ki prémiumot. A Kúria ítélete.
Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni: egy belföldi illetőségű gazdasági társaság külsős ügyvezetőt szeretne alkalmazni, aki nem tagja a kft-nek. Megbízási jogviszonyban kerülne sor ennek a pozíciónak a betöltésére, a szerződésben 80.000 Ft kerülne megállapításra megbízási díjként havonta. Kérdésem az lenne, hogy megbízás esetén milyen kötelezettségei vannak adózás szempontjából a cégnek, ki fizeti meg a járulékokat, kell-e járulékokat fizetni a megbízási szerződésben meghatározott összeg után, megfelel-e ez az összeg a törvényi előírásoknak, illetve ebben az esetben az ügyvezetőnek jár-e ezen szerződés alapján pl. szabadság, táppénz, jogosult lesz-e álláskeresési járadékra, ha esetleg megszűnik a megbízatása? Az illetőnek nincs máshol bejelentett állása, munkaviszonyban nem áll sehol.
Amikor a 40 év szolgálati idővel igénybe vehető öregségi teljes nyugdíj feltételével rendelkező közalkalmazott nő a jogviszonyának megszüntetését kéri, kérelme nem keletkeztet felmentési kötelezettséget a munkáltató számára, a Kjt. 30. § (1) bekezdés f) pontja szerinti felmentési ok a munkáltató számára csupán lehetőség. A kedvezményes jubileumi jutalomra jogosultság feltétele – a legalább 35 év közalkalmazotti jogviszonnyal való rendelkezés mellett – az, hogy a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszony megszűnése napján nyugdíjasnak minősüljön.
Mind a munkáltatók, mind a munkavállalók gyakran kérdezik azt tőlem – mint gyakorló munkajogi ügyvédtől – hogy milyen összegű kártérítést követelhető a munkavállalótól. A bíróságnak, abban az esetben, ha megállapítja, hogy a munkavállaló magatartása felróható, azaz nem úgy jár el, ahogyan az az adott helyzetben elvárható lett volna, vizsgálnia kell azt is, hogy a károkozás szándékos volt-e vagy gondatlan. A kártérítés mértékének megállapításakor annak van jelentősége, hogy a munkavállaló károkozása szándékos volt-e vagy gondatlan. Hogy mi minősül szándékos károkozásnak a bíróság szerint és mely magatartásokat értékeli gondatlan károkozásnak bírósági eseteken mutatom be.
Az Szja-törvény szerint a munkáltató adómentesen akár 5 millió forint lakás célú támogatást is adhat a munkavállalójának. 2014. január 1-jétől a munkáltató már a lakás célra felvett banki hitel visszafizetéséhez is adhat adómentes támogatást – írja az Adó szaklap.
A be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatók listáját tette közzé honlapján az adóhatóság.
A fizetési felszólítás a munkáltató igényérvényesítésének egyik módja, amelyben a munkáltató a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő, a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét meg nem haladó igényét írásban érvényesíti. Az eszköz egyszerű, de bizonyos követelményekre oda kell figyelni.