Korábbi cikkünkben csak a nettó jövedelem és a járulékok összege alakulásának bemutatása volt a cél, hiszen a havonta befizetendő közteher – a minimálbér és a garantált bérminimum emelése miatt – növekedett. Most viszont példákon keresztül nézzük meg azt, hogy több egyidejű jogviszony milyen hatással lehet a fizetési kötelezettségünkre!
Az elektromos háztartási cikkek és háztartási kisgépek, a számítógépek és szoftverek, a számítógép-alkatrészek, valamint a telekommunikációs cikkek szakképesítés nélkül is árusíthatók, továbbá a kávézó, eszpresszó és büfé felszolgálóinak sem lesz szükségük szakképesítésre – az erről szóló nemzetgazdasági miniszteri rendelet tervezete kedden jelent meg a kormány honlapján.
A szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról és az uniós nyugdíjbiztosításról szóló bevezető cikkhez kapcsolódva most a kiválasztott országok állami öregségi nyugdíjbiztosítási rendszereinek bemutatásával foglalkozunk abc sorrendben haladva, így Ausztria, Belgium, Csehország, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Németország, Olaszország, Románia, Spanyolország, Svájc valamint Svédország után végül Szlovákia és Szlovénia ismertetése következik.
A fizetésképtelenségi okok között még mindig meghatározó a munkanélküliség: az esetek 43 százalékában ez vezet a magyarok eladósodásához, de a megkérdezettek 21 százaléka az alacsony jövedelmet jelölte meg fizetésképtelenségének okaként – derül ki az Intrum Justitia követeléskezelő cég fizetésképtelenséget vizsgáló felméréséből.
Emelkedett a nők száma a munkaerő-piacon az utóbbi egy évben, de ezzel párhuzamosan a két nem közötti fizetési különbségek is nőttek – közölte a Hay Group nemzetközi menedzsment tanácsadó cég legfrissebb felmérésének eredményeit.
Emelkedett a nők száma a munkaerő-piacon az utóbbi egy évben, de ezzel párhuzamosan a két nem közötti fizetési különbségek is nőttek – közölte a Hay Group nemzetközi menedzsment tanácsadó cég legfrissebb felmérésének eredményeit.
Aki a munkaidő szabályokat szeretné a gyakorlatban alkalmazni, szerezzen be egy számológépet! Nem biztos azonban, hogy amit matematikailag a törvény megenged, az meg is felel a munkaidővel kapcsolatos szabályok céljának. Az alábbiakban három olyan esetet nézünk meg, ahol a lényeg elveszni látszik a számok mögött.
Komoly arccal tette fel nekem a kérdést a minap egy cégvezető: kell-e tartania attól, hogy kolléganői zaklatással vádolják meg, ha húsvétkor meglocsolja őket? Természetes, hogy ami húsvétkor egy család-baráti összejövetelen helyénvaló, az nem feltétlenül tolerálható a munkahelyen, a kérdés mégis inkább a zaklatás fogalmának félreértéséről árulkodik.
Az új Ptk. eddig kevesek által felfedezett új szabálya várhatóan nagy riadalmat fog okozni: ha egy társaság eredménytartaléka negatív, vagyis nem fizethet osztalékot, akkor tagjainak nem teljesíthet semmilyen egyéb kifizetést sem. Ebből az is következhet, hogy a tagok a munkaszerződés alapján járó munkabért sem vehetik fel. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szerint a tiltás különösen nagy gondot jelent majd olyan cégeknek, ahol ösztönzési céllal a munkavállalókat is bevonták a társaság tulajdonosi körébe.
A szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról és az uniós nyugdíjbiztosításról szóló bevezető cikkhez kapcsolódva most a kiválasztott országok állami öregségi nyugdíjbiztosítási rendszereinek bemutatásával foglalkozunk abc sorrendben haladva, így legfrissebb cikkünkben most Svájc és Svédország ismertetése következik.
A Munka Törvénykönyve számos rendelkezésével elismeri, hogy a munkavállalónak családi kötelezettségei is vannak, amelyekre tekintettel igazoltan hiányozhat a munkahelyről. Ezek közül az egyik kevésbé ismert, de annál fontosabb eset, amikor különös méltánylást érdemlő személyi, családi körülmény miatt lehet távol a munkavállaló.
Friss kormányrendelet egyértelműsíti az állami nyugdíjrendszer több részletét: közölték a valorizációs szorzószámokat, egyszerűsítették az ügyintézést, és egyértelműsítették a „Nők 40 Plusz” program részletszabályait, így még több nő élhet a korábbi nyugdíjba vonulás lehetőségével.
Konzultálni nem csak az orvosok szoktak egy-egy érdekes esetről, hanem a jogászok is. Régi tanulság, hogy az élet sokkal színesebb annál, mint amit a jogalkotó el tud képzelni. Egy bonyolult eset sokszor semelyik általunk ismert jogi kategóriába nem sorolható be, vagy makacsul ellenáll az egyébként rutinszerűen alkalmazott szabályoknak, és lehetetlen eredményekre vezet. Ilyenkor szoktuk kollégáknak feltenni a kérdést: te mit csinálnál? Hogyan lehetne megoldani a helyzetet?
Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma: márciusban a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében 431 500 álláskereső szerepelt, 2,7 százalékkal kevesebb, mint az előző hónapban, és több mint 30 százalékkal kevesebb mint az előző év azonos időszakában – közölte honlapján a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH).
Vajon miért írja elő a kollektív szerződés, hogy a felmondást írásba kell foglalni? Vagy azt, hogy 20 munkanap az alapszabadság? Ezeket a szabályokat ugyanis a Munka Törvénykönyve is tartalmazza. A jogszabály szövegét szó szerint ismétlő rendelkezéseket nevezzük papagájklauzulának, amelyek nem csak feleslegesek, de veszélyesek is.
Az európai uniós tagállamok nyugdíjbiztosítási rendszereinek összehasonlítását a román és a spanyol szabályozás bemutatásával folytatjuk. Ennek során a nyugdíjkorhatárra, az ellátás összegének kiszámítására vonatkozó rendelkezések, valamint a nyugdíj melletti munkavállalás lehetőségeinek áttekintésére fókuszálunk.
Nagy érdeklődéssel várta sok munkáltató és munkavállaló az adómentesen adható lakáscélú hiteltörlesztési támogatás gyakorlati alkalmazását segítő jogszabály megjelenését. A személyi jövedelemadóról szóló törvény 2014. február végétől úgy rendelkezik, hogy az adópolitikáért felelős miniszter rendelete szabályozza a támogatás megvalósításának, bizonylatolásának részleteit. 2014. 04. 04-től hatályos az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet, amely tartalmazza a szükséges részletszabályokat és ezzel megindulhat a hiteltörlesztési támogatások nyújtása.
Legfeljebb napi hat órás részmunkaidőben foglalkoztatható a munkavállaló ebben a fokozott rugalmasságot követelő foglalkoztatási formában. A munkaviszony teljes időtartama alatt, az egyes behívások között is fennáll a társadalombiztosítási jogviszony.
A Munkahelyvédelmi Akcióterv utolsó eleme tavaly januárban lépett hatályba és a munkáltatók és vállalkozások számára nyújtott kedvezményeket az idei évben is igénybe vehetik. Utóbbiak számára a kata és a kiva, a munkáltatóknak pedig a foglalkoztatási adókedvezmény jelenthet könnyebbséget, amelyet a 25 év alatti, az 55 év feletti, a szakképzetlen, vagy a kisgyermekes munkavállalók után vehet igénybe a munkáltató.
A valós és okszerű indokolás a felmondás egyik alapkövetelménye, ha ezt mellőzi a munkáltató, a munkaszerződés megszüntetése nem lehet sikeres. A hiányos, illetőleg hibás érvelésre nézünk ebben a részben példákat.
