Legfeljebb napi hat órás részmunkaidőben foglalkoztatható a munkavállaló ebben a fokozott rugalmasságot követelő foglalkoztatási formában. A munkaviszony teljes időtartama alatt, az egyes behívások között is fennáll a társadalombiztosítási jogviszony.
A Munkahelyvédelmi Akcióterv utolsó eleme tavaly januárban lépett hatályba és a munkáltatók és vállalkozások számára nyújtott kedvezményeket az idei évben is igénybe vehetik. Utóbbiak számára a kata és a kiva, a munkáltatóknak pedig a foglalkoztatási adókedvezmény jelenthet könnyebbséget, amelyet a 25 év alatti, az 55 év feletti, a szakképzetlen, vagy a kisgyermekes munkavállalók után vehet igénybe a munkáltató.
A valós és okszerű indokolás a felmondás egyik alapkövetelménye, ha ezt mellőzi a munkáltató, a munkaszerződés megszüntetése nem lehet sikeres. A hiányos, illetőleg hibás érvelésre nézünk ebben a részben példákat.
Április 4-én lépett hatályba az a miniszteri rendelet, amely lehetővé teszi, hogy a cégek 5 millió forintig adó- és járulékmentesen támogathassák dolgozóik lakáshitel törlesztését vagy lakásvásárlását.
Pénteken lépett hatályba az a miniszteri rendelet, amely lehetővé teszi, hogy a cégek 5 millió forintig adó- és járulékmentesen támogathassák dolgozóik lakáshitel törlesztését vagy lakásvásárlását – olvasható a Kormány.hu-n.
Egy munkavállaló nem fejezi be a tanulmányi szerződésben meghatározott idő (7 félév) alatt a tanulmányait, hanem plusz 2 félévig fog még főiskolára járni. A cég vezetése jóváhagyta erre a plusz 1 éves időszakra is a támogatás folyósítását. Ebben az esetben kell módosítani a tanulmányi szerződést? Ha igen, akkor csak a szerződés időtartamára vonatkozó pontot kell módosítanunk vagy a teljes szerződést?
Az európai uniós tagállamok nyugdíjbiztosítási rendszereinek összehasonlítását a német és az olasz szabályozás bemutatásával folytatjuk. Ennek során a nyugdíjkorhatárra, az ellátás összegének kiszámítására vonatkozó rendelkezések, valamint a nyugdíj melletti munkavállaás lehetőségeinek áttekintése képezi a fő irányvonalat.
A valamivel több, mint 800 munkáltató 4300 munkavállalójára kiterjedő célellenőrzés előzetes adatai alapján a vállalkozások mintegy 85 százaléka, a dolgozóknak pedig közel kétharmada számíthat valamilyen szabálytalanság megállapítására.
A Munka Törvénykönyve a legfontosabb jognyilatkozatokhoz írásos formát követel meg. Így a munkaszerződés, annak módosítása, a fegyelmi határozat, a felmondás és más megszüntető nyilatkozatok csak írásban érvényesek. Akkor is érdemes azonban ragaszkodni az írásbeli formához, ha ez nem törvényi követelmény. Az alábbi esettanulmány arra kíván rávilágítani, milyen nehézségekkel jár, ha a munkáltató spórolni akar a papírral. A történet egyes részleteit megváltoztattam, ám a jogi szempontból releváns részletek valós eseményeken alapulnak.
Egy kérelmező panasszal fordult az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, melyben azt sérelmezte, hogy az azonos munkakörben dolgozó férfi kollégáihoz képest kevesebb munkabérért foglalkoztatta munkáltatója, ezáltal a női nemhez tartozásával összefüggésben a munkabér megállapítása és biztosítása során közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben (továbbiakban Eb.törvény) 2014. január 1-jét követően bekövetkezett változások újdonságot jelentenek a több ellátásra jogosultaknak az ellátásválasztásban, valamint a pénzbeli ellátások naptári napi alapjának kiszámításában.
A munkáltatói felmondás indokolásával szemben három követelményt határoz meg a Munka Törvénykönyve. Az indokolásnak világosnak, valósnak és okszerűnek kell lennie. Az alábbiakban három olyan életből vett példát mutatunk be, ahol a felmondás e három követelmény valamelyikének nem felelt meg.
A Munka Törvénykönyvének főszabálya szerint a szabadságot – értve ezalatt az alap- és a különböző jogcímeken járó pótszabadságokat – annak esedékessége évében, tehát a tárgyévben kell kiadni, hiszen a szabadság alapvető funkciója, hogy a munkavállaló számára hosszabb idejű regenerálódást, feltöltődést biztosítson a munkavégzés mellett. Ennek megfelelően a 2014. évre vonatkozó szabadság kiadásának legkésőbbi jogszerű időpontja 2014. december 31.
A gazdag uniós országok profitálnak a bevándorlásból, a bulvársajtó által meghatározott kép hamis – mondta Andor László.
A munkanélküliek aránya 3 százalékponttal, 8,6 százalékosra csökkent a téli három hónapban, éves összevetésben – közölte a KSH.
Munkásprés, vagy ha úgy tetszik: munkakényszer. Miért is kell dolgoznia az embernek? Nos, már maga a kérdésfeltevés is nevetséges, hiszen a legősibb kultúrákban is csak akkor maradhattak életben az emberek, ha megteremtették az ennivalót. Később azonban nem volt elég dolgozni a saját vagy a családja részére valakinek, a hatalom (vagyis a pénz) arra is lehetőséget adott, hogy egyesek munkaerőt vegyenek.
Beleszámít-e a munkaidőbe az az időtartam, amíg a munkavállaló lakóhelyétől a munkavégzés helyére eljut? Hogyan alakul a munkaidő, ha a munkavállaló munka sajátosságaiból adódóan sokat utazik, illetve az esetek többségében lakóhelyéről – a munkáltató telephelyét kihagyva – közvetlenül a munkavégzés tényleges helyére indul? Mi a helyzet, ha a munkavégzés helye külföldön van?
A szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról és az uniós nyugdíjbiztosításról szóló bevezető cikkhez kapcsolódva most a kiválasztott országok állami öregségi nyugdíjbiztosítási rendszereinek bemutatásával foglalkozunk abc sorrendben haladva, így Ausztria, Belgium, Csehország, az Egyesült Királyság, Finnország és Franciaország után most Hollandia és Horvátország ismertetése következik.
Az uniós társállamokból érkező munkavállalókra vonatkozó szabályok szigorítására készül a német kormány: visszaszorítanák a szociális turizmust.
Március közepén jelent meg egy NAV tájékoztató anyag, melyben az Erzsébet-utalvány kiadásának lehetőségeit írja le a hatóság.
