Beleszólhat-e a munkáltató abba, hogy a dolgozó mit ír ki, mit posztol a közösségi oldalára a munkaidején kívül? Hol húzható meg az üzleti és a magánszféra közötti határ? Milyen magatartás sértheti a cég érdekeit és milyen a dolgozóét? Cikkünkben annak jártunk utána, milyen aggályok, milyen érvek merülnek fel a Facebook-szabályzatok kapcsán.
Az előző bejegyzésben a munkaszerződés kötelező tartalmi elemei kapcsán vizsgáltuk a munkaszerződés módosításának menetét. További gyakori módosítási esetekkel folytatjuk a témát, és olyan változásokra is kitérünk, amelyek nem igénylik a szerződés módosítását.
A GE nagykanizsai dolgozója „üzleti célokkal nem magyarázható adatmásolást végzett”.
Egyszeri alkalommal ki lehetne fizetni a ki nem adott szabadságokat – így módosítaná a munka törvénykönyvét Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke. A szabadságmegváltásról a munkaadók dönthetnének.
A munkaszerződés – hiába talán a legfontosabb munkajogi alapdokumentum – nem az örökkévalóságnak íródik. Az általában határozatlan időre létesülő munkaviszony akár évekig is fennállhat, így számos esetben előfordulhat, hogy az évekkel korábban megkötött szerződést módosítani kell. Fontos, hogy a felek álljanak készen e változásokra. Nem az a gond, ha gyakran módosítanak egy munkaszerződést, hanem ha nem hangolják össze az idő közben megváltozott körülményekkel.
Gyakran kérdezik munkavállalók, hogy egyetemisták után kaphatnak-e a szülők iskolakezdési támogatást. Ha a klasszikus iskolakezdési támogatásra gondolunk, akkor bizony nemmel kell nekik válaszolnunk, hiszen ez csak a közoktatásban résztvevő iskolaévet kezdő gyermekekre vonatkozhat. Azonban a személyi jövedelemadóról szóló törvény tartalmaz olyan lehetőségeket, melyek a felsőoktatásban résztvevő hallgatók esetében is nyújtanak támogatást. Mégpedig az önsegélyező pénztáron keresztül.
Pesszimizmus jellemzi a magyar munkaerőpiacot: 2013 utolsó negyedévében a munkaadók 11 százaléka tervez elbocsátást, míg 8 százalék számol munkaerő-felvétellel, 69 százalék pedig nem tervez létszámváltoztatást – derül ki a Manpower munkaerő-piaci szolgáltató legfrissebb, reprezentatív felméréséből, amelyet 750 magyarországi munkaadó megkérdezésével készítettek.
Sok esetben a gyermekgondozási szabadságról visszatérő kismamának, vagy a munkáltatónak sürgős, ha az évek alatt felgyűlt szabadságot nem kellene egyben kivenni a munkábaállás előtt. Hátráltatja a visszatérést ellenérzéseket kelthet és egyéb gondokat okozhat. Egyik kérdező kérdése is erre irányult, hogy kötelező-e egyben kiadni a gyes/gyed évei alatt felgyűlt szabadságot. Szakértőnk ezzel kapcsolatban alaposan megvizsgálta az Mt. szabályait.
A munkaszerződés – hiába talán a legfontosabb munkajogi alapdokumentum – nem az örökkévalóságnak íródik. Az általában határozatlan időre létesülő munkaviszony akár évekig is fennállhat, így számos esetben előfordulhat, hogy az évekkel korábban megkötött szerződést módosítani kell. Fontos, hogy a felek álljanak készen e változásokra. Nem az a gond, ha gyakran módosítanak egy munkaszerződést, hanem ha nem hangolják össze az idő közben megváltozott körülményekkel.
A nyugdíj melletti keresőtevékenység kérdése minden időben nagy érdeklődéssel kísért, mind az érintett munkavállalók, mind a munkáltatók által. Ugyancsak nem közömbös, hogy a nyugdíjasként elért kereset hogyan befolyásolhatja a nyugdíj összegét. A témakört színesíti, hogy 2013-ban nyugdíjkorhatár alatti és nyugdíjkorhatár feletti ellátásban részesülők kereseti lehetőségeit kell elemeznünk, ahol a szabályok eltérőek. Mindezek mellett különleges szabályok vonatkoznak a közszférában foglalkoztatott személyekre.
2014. január 1-től visszatér a régi szabály, miszerint csak akkor beszélhetünk majd kötetlen munkarendről, ha a munkáltató a teljes munkaidő beosztásának jogát átengedi a munkavállaló részére – olvasható az RSM DTM blogbejegyzésében.
2014. január 1-től visszatér a régi szabály, miszerint csak akkor beszélhetünk majd kötetlen munkarendről, ha a munkáltató a teljes munkaidő beosztásának jogát átengedi a munkavállaló részére – olvasható az RSM DTM blogbejegyzésében.
Most a munkaviszony közös megegyezéssel való megszüntetésének tartalmi elemeit mutatjuk be.
A munkavállalónak munkaviszonyból eredő kötelezettségei közé tartozik, hogy munkáját meghatározott időn át, munkaideje alatt kell végeznie. Az Mt. munkaidőre vontkozó szabályait vesszük végig pontról pontra kétrészes cikksoroztatunkban. A mostani írásban munkaidő beosztása, a rendkívüli munkaidő és a munkaidő nyilvántartás lesz a téma.
Sok kérdést vet fel az összes béren kívüli juttatásra vonatkozó keretösszeg kezelése. Bárcsak azt mondhatnám, hogy aki mondjuk 200.000 forint cafeteriát ad, annak nem kell foglalkozni ezzel a kérdéssel, de sajnos nem így van. Akár egy ilyen kisebb juttatási összeggel is túl tudjuk lépni a kedvező adózású éves keretet. Ennek egyik jellemző oka az időbeli elosztás, a másik, hogy nem számolunk bele minden ide tartozó juttatást.
A munkaügyi hatóság idén nem tervez kifejezetten szüreti ellenőrzést, de az éves munkatervében ütemezett egyéb vizsgálatok érinthetik a mezőgazdasági termelőket – írja szerdai számában a Napi Gazdaság.
Idén augusztus elsején több, a bérszámfejtést érintő változás lépett hatályba, amelyeket először a napokban kifizetendő bérek esetében kell alkalmazni. A BDO Magyarország sajtóközleménye azt mutatja be, hogy az aktuális fizetések miben térnek majd el a korábbiaktól.
Május elsején és október 23-án lesz jövőre hosszú hétvégénk a munkanapok átrendezésével – derül ki a magyar Közlöny legfrissebb számából. A karácsonyi szünet viszont a lehető leghosszabb lesz.
Bár nem korlátozható, hogy a munkavállaló munkahelyi kapcsolatait a magánéletben tovább szője, a magánszféra mégsem gyűrűzhet be korlátlanul a munkahelyre. Az alábbiakban éppen ilyen eseteket veszünk sorra, és áttekintjük, mit tehet a munkáltató a nem kívánt következmények megakadályozására.
Május elsején és október 23-án lesz jövőre hosszú hétvégénk a munkanapok átrendezésével – derül ki a magyar Közlöny legfrissebb számából. A karácsonyi szünet viszont a lehető leghosszabb lesz.
