A felmondási tilalmak és korlátozások rendszere jelentősen átalakul az új Munka Törvénykönyve hatálybalépésével. Mikor illeti meg valamilyen védettség a munkavállalót a munkáltató felmondásával szemben az új törvény alapján? dr. Kártyás Gábor blogjából megtudhatjuk.
Az első negyedévben 3169 munkabaleset történt, ezek közül 7 volt halálos; a balesetek száma 5, a halálos baleseteké 68 százalékkal csökkent egy év alatt – közölte a Nemzeti Munkaügyi Hivatal.
Heti 80 órás üzemidőben működik a kereskedelmi egységek nagy része, ahol a vasárnap rendes munkaidőnek minősül – olvasható az RSM DTM legutóbbi blogbejegyzésében.
A munkáltatói és munkavállalói kapcsolat a mellérendeltség irányába tolódik, de ezzel a felelősség is jobban terheli a munkavállalókat – hangzott el a negyedik BérMozaik konferencián, amelyet a CompLex Kiadó Rodin Felnőttképzési üzletága rendezett. Megjelent a júliustól hatályos Mt-ben a méltányos mérlegelés alapelve, változik többek között a munkaidő szabályozása és a szabadidő kiadhatósága is – derült ki Dr. Takács Gábor előadásából.
Az érdekvédők többek között azt javasolják, hogy az üzemi megállapodásokban rögzíttek ne térhessenek el negatív irányba, a munkavállalók rovására a Munka törvénykönyve rendelkezéseitől.
Egyre általánosabbá válik az egynapos próbaidő, a próbanap intézménye a magyar cégek körében is. Fontos azonban, hogy a jelöltet ezért munkabér is megilleti – olvasható az RSM DTM legfrissebb blogbejegyzésében.
Az elállási jog az eddigi munkajogunk szerint tilos volt, az új Munka Törvénykönyve azonban három esetben maga biztosít elállási jogot. Az elállási jog azt jelenti, hogy a fél a megállapodást a megkötésére visszamenőleges hatállyal szünteti meg. Ilyenkor tehát úgy kell eljárni, mintha a megállapodást (szerződést) meg sem kötötték volna. Ez igen bonyolult elszámolási helyzeteket eredményezhet, ezért elállási jogot csak munkaviszonyra vonatkozó szabályban vagy a felek megállapodásában lehet biztosítani. Tekintsük át, mit kell tudni erről az új jogintézményről!
A közt szolgáló anyák számíthatnak komoly kedvezményre, ha újabb gyereket szülnek – ez derül ki a nemzetgazdasági tárca friss vitaanyagából. A gazdagabbak önként lemondhatnak majd családi pótlékukról.
A műszakban dolgozó munkavállalókat érintő alapvető változás, hogy az új Munka Törvénykönyve (Mt.) szerint a többműszakos munkarendben működő munkáltató munkavállalói nem minden esetben lesznek jogosultak műszakpótlékra. A munkáltató így akár olyan esetben is élhet a többműszakos munkarend nyújtotta rugalmasabb munkaidő szabályokkal, amikor az érintett munkavállalókat egyébként műszakpótlék nem illeti meg. A másik legfontosabb változás, hogy – mint oly sok esetben az új Mt. mellett – a felek megállapodása jelentősen eltérhet a műszakpótlék törvényi szabályaitól.
A szürkegazdaságot erősíti a munkaerő-kölcsönzés rovására az új Mt néhány paragrafusa – állítja a munkaerő-kölcsönzők szövetsége. Akár 50 ezerrel csökkenhet a foglalkoztatottak száma.
Munkajogi programot indított az alapvető jogok biztosa, Szabó Máté elsősorban a rászorulók, a kisgyermekes anyák és a fogyatékos emberek védelmében kívánja megvizsgálni a méltó munkához való jog érvényesülését.
Az új Munka Törvénykönyve egyik sokat kárhoztatott újdonsága a munkavállalói biztosíték. Ez alapján a pénzt, értéket kezelő munkavállalótól egyhavi alapbére erejéig óvadék kérhető, amely a munkavállaló által esetlegesen okozott károk biztosítékául szolgál. Ez az új intézmény azonban közel sem olyan “jolly joker” a munkáltatók számára, mint ahogy elsőre tűnhet.
Jelentősen csökkenhet a kölcsönzött munkavállalók létszáma a júliusban hatályba lépő új Munka törvénykönyve (Mt.) miatt, ami egyben a foglalkoztatottság csökkenését eredményezheti – mondta Köves Balázs, a Trenkwalder Magyarország értékesítési és marketing vezetője, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) alelnöke. Az új Mt kritikája a munkaerő-kölcsönzők szemszögéből.
A munkavállalók több mint 60 százaléka egy éven belül állást szeretne váltani – derül ki a Kelly Services munkaerő-piaci szolgáltató 8500 magyar munkavállaló megkérdezésével készült felméréséből.
A munkavállaló kedvetlen, fáradt, fásult. Lelkesedés nem jellemzi, nincs kedve dolgozni sem, sőt céltalannak és kimerítőnek érzi munkanapjait. Emellett másokkal türelmetlen, ingerült, idegesítik a hétköznapi feladatok, de idegesíti az is, amikor hétvége van, és „hivatalosan” nem kell dolgozni. Ezek bizony a kiégés (burn-out) tipikus tünetei… Amikor a dolgozó már nem a régi aktivitással és jókedvvel jár dolgozni, és örökké fáradtnak és ingerlékenynek érzi magát úgy, hogy ez egy tartósan fennálló állapottá válik, akkor olyan helyzet alakult ki, amivel foglalkozni kell. Azoknak sem árt azonban elolvasni a Lex HR – Munkajog írását, akik kiegyensúlyozottnak érzik magukat, hiszen célravezetőbb a tünetek kialakulásának megelőzése, mint a tünetek kezelése.
Az év első három hónapjában 3000 munkabalesetet regisztráltak, 7 volt halálos kimenetelű, míg tavaly ugyanekkor 3340 munkabaleset történt, amelyek közül 22 volt halálos – mondta Bakos József, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) főigazgató-helyettese a Közös értékünk: a biztonságos munkahely című konferencián.
Ha a munkaügyi hatóság feltárja, hogy az általa vizsgált munkáltató nem hajtotta végre az elvárt béremelést, akkor erről határozatot hozhat, de munkaügyi bírságot nem szabhat ki. Április 7-től már nem kötelező vizsgálniuk az ellenőröknek, hogy a munkáltató teljesítette-e a bérkompenzációs kötelezettségét.
Az elmúlt évi munkaügyi ellenőrzések számadatai bizonyítják, hogy a cégek többségénél igen gyakori a munkavédelmi, illetve a munkaügyi szabálytalanság, jogsértés. A tavaly felkeresett vállalkozások 57 százalékánál ütköztek a felügyelők munkaügyi jogsértésekbe, és 82,8 százalékuknál állapítottak meg munkavédelmi mulasztásokat – tájékoztatta a feketelista.hu portált a munkaügyi hatóság.
Rugalmasabb és életszerűbb lesz a szabályozás, amely számos ponton kedvezőtlenül érinti a munkavállalókat. Lesznek olyan kedvezmények amik megszűnnek, és egyes járandóságok is csökkenhetnek. A munkaszerződésben bátrabban eltérhetnek a felek a törvényi szabályozástól, és kiszolgáltatottabbá válhatnak a munkába visszatérő kismamák. A júliustól hatályos új Mt.-t elemezzük a PricewaterhouseCoopers segítségével.
20 millió új munkahelyet remél az EU az Andor László által készített tervtől.
