Az állampolgárságtól eltérő uniós tagállamban való munkavégzés feltételeiről
Az egyik tagállamban kiállított A1 és E101 igazolás a másik tagállam bíróságait kizárólag a szociális biztonság területén köti.
Az egyik tagállamban kiállított A1 és E101 igazolás a másik tagállam bíróságait kizárólag a szociális biztonság területén köti.
A munkaszerződéstől eltérő átmeneti foglalkoztatás a kirendelés írásba foglalása nélkül is érvényes – a Kúria eseti döntése.
A versenyszférában a cégek mintegy negyede ad karácsonyi jutalmat az alkalmazottainak (26 százalék), azonban ez az arány a 250 főnél nagyobb cégeknél eléri a 72 százalékot – derül ki a MKIK GVI felméréséből.
A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 14, a reálkereset 3,7 százalékkal nőtt az egy alatt a KSH friss adatsora szerint.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) becslése szerint 2023-ban a magyar építőipari cégek 15-20 ezer külföldi munkavállalót foglalkoztattak – közölte a szakszövetség.
A vállalatok béren kívüli juttatásai jelentős szerepet játszanak a munkahellyel való elégedettségben, az évi nettó 300 ezer forintos cafetéria az a lélektani határ, amellyel „markánsan elégedettebbek” a munkavállalók – tájékoztatott az OTP Bank.
A Fővárosi Ítélőtábla jogerős végzésében jogszerűnek ítélte a Volánbusz dolgozóinak december 10-11-i munkabeszüntetését, helyben hagyva az elsőfokú bíróság döntését – közölte az MTI-vel kedden a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ).
Az Európai Unióban érvényesülő munkavállalói mobilitás kétféleképpen valósulhat meg. Az uniós állampolgár egyrészről élhet a szabad mozgás jogával és munkát vállalhat valamely tagállamban. Sor kerülhet azonban arra is, hogy a munkáltató a munkavállalóját egy másik tagállamba küldi ki, ahol szolgáltatásteljesítés céljából ideiglenesen munkát kell végeznie. Ez utóbbi esetben a küldő ország munkavállalójára a fogadó ország egyes munkajogi szabályait alkalmazni kell.
A cégnél 2024. május 1-jétől átlagosan 12 százalékkal nőnek a bérek, és a vállalat nem tervez csoportos létszámleépítést.
Az uniós jog nem követeli meg, hogy a fizetett éves szabadsága alatt karanténba helyezett alkalmazott a szabadságát átvihesse későbbi időszakra – így döntött az Európai Unió Bírósága.
Jóllehet az ügyelet szó tartalmi jelentése a legtöbb ember számára azonos tartalommal bír, mégis azt láthatjuk, hogy a jogi megítélés szempontjából nem közömbös az, hogy az adott munkavállaló hol, pontosabban milyen jogviszony keretei között tölti el az ügyeletét.
Az egyik legnagyobb dél-koreai autóipari beszállítónak számító Hanon Systems 43 milliárd forint értékű beruházással 250 újabb munkahelyet teremt Székesfehérváron, Pécsen és Rétságon – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.
A kormány fenntartja a jelentős mértékű kamattámogatást a szabad felhasználású Diákhitel 1-re, így januártól továbbra is 7,99 százalék kamatot kell utána fizetni – közölte a Diákhitel Központ.
Több jelentős változásra készülhetnek Magyarországon jövőre a munkaadók és a munkavállalók egyaránt. A minimálbér és a garantált bérminimum mértékével összefüggő szabályok egy részét azonban a korábbi évekkel ellentétben már idén alkalmazni kell. Továbbá érdemes figyelni arra is, hogy egyes kedvezmények jövőre nem folytatódnak már, és egy új nyomtatvány is érkezik. A legfontosabb módosításokat Gyányi Tamás adószakértő, a WTS Klient senior partnere foglalta össze.
Második alkalommal hirdeti meg a „40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén” pályázatot az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH). Az elismerésre gazdasági társasági, szervezetek nevezhetik azokat a digitális gazdaság és technológia területén tevékenykedő női kollégájukat, akik kimagasló eredményeikkel rávilágítanak a korosztályban rejlő értékekre és lehetőségekre, ezáltal példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generáció számára. A pályázati anyagokat 2024. január 26-ig várják a szervezők.
Bár továbbra is sok a bizonytalanság a gazdaság jövő évi pályáját illetően, 2024 első negyedévében a hazai munkáltatók 31 százaléka bővíteni tervezi jelenlegi munkaerőkeretét, miközben csökkentést 21 százalékuk jelez előre. Az álláskeresők ebben az időszakban főként az IT, a pénzügyi és ingatlanpiaci területen működő cégeknél számíthatnak élénk munkaerőkeresletre – derül ki a Manpower Magyarország ma közzétett Munkaerőpiaci Előrejelzéséből.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) több olyan esetet is megjelöl, amelyben a munkavállaló – jellemzően valamilyen méltányolható okból – mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Az Mt. 2023. január 1-jén hatályba lépett módosítása értelmében az egészségügyileg alkalmatlan munkavállaló is ebbe a kategóriába tartozik.
A megemelt minimálbér és a garantált bérminimum után megnövekedett közterhek hatására 2024-es évben összesen 175 milliárd forinttal nő a költségvetés bevétele – számolta ki a Niveus Consulting Group.
Év végére emelkedett az átlagkereset Magyarországon: a 2022. év végi mutatóhoz képest csak 14,1 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, mégis sokan nem kaptak még idén inflációkövető béremelést. Mit tehetünk, hogy megkapjuk azt a fizetésemelést, ami járna?
A magyarok négyötöde elégedetlen a mindennapi munkahelyi adminisztrációval, a papírmunkával és az egyéb belső folyamatok kezelésével – derül ki a TOPdesk Magyarország reprezentatív felméréséből.