Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Mintegy negyvenmilliárd forintra pályázhatnak a 30 év alatti fiatalok és a 30 év feletti álláskeresők, egyenként 4,5 millió forint támogatást kaphatnak új vállalkozásuk elindításra – mondta Bodó Sándor államtitkár, a Pénzügyminisztérium (PM) közleménye szerint.
A foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár közölte: a program segítségével 8000-en találhatják meg számításukat önfoglalkoztatóként, ami érdemben növelheti a vállalkozási hajlandóságot Magyarországon.
Az államtitkár a tárca közleménye szerint elmondta: az álláskeresők foglalkoztatási szintjének növelése érdekében indokolt a vállalkozói aktivitás ösztönzése, az új vállalkozások létrejöttének támogatása, képzettségük fejlesztése, a vállalkozással kapcsolatos szemléletformálásuk javítása.
A tájékoztatás szerint ma Magyarországon a legfontosabb nettó munkahelyteremtők a mikro- és kisvállalkozások, melyek közel 60 százaléka egyszemélyes vállalkozás, így önfoglalkoztató személyekből áll. A cél a teljes foglalkoztatás elérése, ami már – a nagyon alacsony munkanélküliség miatt – nem nagy tömegek bevonását jelenti a munkaerőpiacra, hanem az egyéneket kell megszólítani, lehetőséget kell biztosítani számukra a mielőbbi munkába álláshoz – közölték.
Bodó Sándor ismertette, a program teljes kerete 46 milliárd forint, ebből 6 milliárd forint támogatja a résztvevők képzését. A vállalkozások induló költségeinek támogatására 40 milliárd forint áll rendelkezésre, ebből a 30 év felettiek által létrehozott vállalkozások részére 13,35 milliárd forint, míg a fiatalok által létrehozott vállalkozásokéra 26,65 milliárd forint. E két pályázati lehetőség közel 8 ezer vállalkozás elindulását segítheti elő 2022-ig, amelyből 2627 vállalkozás a 30 év felettiek, 5236 vállalkozás pedig a 30 év alattiak körében jöhet létre.
Az államtitkár leszögezte, az első szakaszhoz kapcsolódó képzések megvalósítása várhatóan a jövő év tavaszán kezdődik meg, a konkrét támogatási igények benyújtására a képzések sikeres elvégzését és az üzleti tervek elfogadását követően, várhatóan 2019 közepén nyílik meg a lehetőség.
Mészáros József, a Magyar Államkincstár elnöke a PM közleményében elmondta: a kincstár a programot 21. századi eszközökkel és szemlélettel hajtja végre, ezért minden vállalkozni akaró személynek ügyfélkapu-regisztrációt kell szereznie, mivel a program a felületen keresztül lesz elérhető.
Az érdeklődők a www.ginop519.hu oldalon keresztül férhetnek hozzá a már élő régiós előregisztrációs felületekhez a hamarosan induló képzésekre – írták.
(MTI)
Magyarország történetének eddigi legnagyobb beruházása valósul meg Debrecenben, ahol a kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL), a világ legnagyobb akkumulátorgyártója hozza létre második európai üzemét mintegy 3 ezer milliárd forint értékben – nyilatkozta a közmédiának Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM)parlamenti államtitkára pénteken.
A rövid távú innovációk kerültek fókuszba a magyar vállalkozások körében, míg a hosszabb távra szóló fejlesztések háttérbe szorultak. A járvány következtében bevezetett home office miatt a vállalatok legnagyobb része, 37 százaléka az elmúlt két évben a legtöbb fejlesztést annak érdekében végezte, hogy az informatikai rendszereket felkészítsék a biztonságos és hatékony távmunkára – derült ki a K&H innovációs indexből. A kutatás szerint szinte minden digitális fejlesztési terület aránya emelkedett 2022 első félévében, a legkevesebb innováció viszont a big data és a mesterséges intelligencia irányában történt. Azok, akik mégis foglalkoznak ezzel , kockázatelemzésre, csalásfelismerésre használják. Az IoT-eszközök kihasználtsága is alacsony, ezek közül az idei első félévben még kevesen, a vállalkozások mindössze 9 százaléka vett igénybe az energiafelhasználás optimalizálása érdekében okosmérőket.
Egy belföldi áfaalany társaság a súlyos munkaerőhiány kiküszöbölése céljából külföldi munkavállalókat alkalmaz. A gyártási tevékenység folyamatosságának biztosítása és a szükséges munkaerő megtartása érdekében a társaság ingyenes szállást is biztosít nekik. A társaság kölcsönzött ukrán munkavállalókat is foglalkoztat. Ez utóbbi ukrán munkavállalók is igazoltan a társaságnál dolgoznak 100 százalékban, azonban az ő díjukat egy munkaerő-közvetítő cég számlázza. A kölcsönzött ukrán munkavállalók esetében a szállásköltség vagy a munkaerő-közvetítő cég díjában szerepel – mint járulékos költség –, vagy azt közvetlenül a társaság fizeti a szállásadóknak. Az Ukrajnában jelenleg fennálló háborús helyzet miatt az ukrán munkavállalók jelezték a társaságnak, hogy az Ukrajnában élő hozzátartozóik kimenekítéséhez szükséges bizonytalan ideig távol maradnak, illetve nem végeznek munkát, valamint a fenti időszakot követően csak akkor tudnak újra munkába állni, ha a hozzátartozóik elszállásolását az üzemek közelében meg tudják oldani. A társaság azt tervezi, hogy a jövőben az ukrán munkavállalók családtagjainak az elszállásolását is a jelenleg igénybe vett munkásszálláson oldja meg, akár plusz férőhelyek biztosításával. A szállásokat továbbra is az ukrán munkavállalók használnák, csak egy-egy szobában hozzátartozókat is elhelyeznének, vagyis minden szobában lenne ukrán munkavállaló, illetve egy-egy ukrán munkavállaló nagyobb szálláshelyet kapna. Így az ukrán munkavállalók maguk mellett tudhatják a hozzátartozóikat és folytathatják a munkát, a társaság pedig továbbra is rendelkezni fog a gyártáshoz szükséges munkaerővel. Levonhatja-e a társaság a saját maga által foglalkoztatott és a kölcsönzött ukrán munkavállalók, illetve azok hozzátartozóinak elszállásolását terhelő áfát? Az Adó szaklapban megjelent kérdés-válasz.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
