Prémium, a munkavállaló ösztönzésének egyik formája

Szerző: dr. Kozma-Fecske Ivett
Dátum: 2020. január 15.
Címkék: ,
Rovat:
A munkáltatók sok esetben szembesülhetnek azzal, hogy munkavállalóik jól dolgoznak, megfelelnek minden követelménynek, ám ennél még többet tudnának letenni az asztalra. Ilyen esetekben érdemes megfontolni azt, milyen eszközökkel ösztönözzük a munkavállalókat a jó, megfelelő munkavégzés irányából a kiemelkedő felé. A csapatépítés, a kellemes munkahelyi környezet megteremtése emelhet a munka minőségén, ám a legkézenfekvőbb ösztönző az anyagiakban rejlik: a prémium jó eszköz lehet a munkavégzés színvonalának előmozdításához.

A prémium lényege, hogy a munkáltató által előre meghatározott célkitűzések teljesítése esetén a munkavállaló az alapbérén, bérpótlékokon felül megjelölt összegre válik jogosulttá. A prémium célja, hogy a munkavállalót még nagyobb teljesítményre ösztönözze, olyan magas minőségű munkavégzésre, amit a szokásosan fizetett munkabéren felüli összeggel kíván elismerni a munkáltató.

A prémium bevezetéséhez elsősorban a munkáltatói elhatározás szükséges: a prémiumról lehet, de nem kell munkaszerződésben vagy külön megállapodásban határozni, elegendő és célszerű azt inkább a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalásaként rögzíteni. Ez utóbbi esetben a kötelezettségvállalás a munkavállalóval való közléssel válik hatályossá [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 15. § (4) bekezdés], a prémium összegét és az ehhez vezető feladatokat a munkavállalónak nem kell elfogadnia [Mt. 16. § (1) bekezdés]. A munkáltató azonban nem hivatkozhat a kötelezettségvállalás hatálytalanságára akkor, ha a közlés nem, vagy nem szabályszerűen történt [Mt. 16. § (3) bekezdés]. Eszerint tehát, a célkitűzések teljesítése esetén a munkáltató annak a munkavállalónak is köteles megfizetni a prémiumot, akivel a kötelezettségvállalást például szabadságon tartózkodása miatt nem közölték, és csak munkatársaitól szerzett arról tudomást.

Tartalmát tekintve szükséges, hogy abból egyértelműen kiderüljön, a munkáltató milyen határidőn belül, milyen feladatok elvégzését, teljesítmény elérését várja el, és a kitűzött célok elérése esetében milyen összegű prémiumra jogosult a munkavállaló. Fontos továbbá, hogy az elérendő célok egyértelműen meghatározhatóak legyenek, nem megfelelő például az a célkitűzés, hogy a munkavállaló „jól dolgozzon”, vagy „az ügyfelekkel kedvesen viselkedjen”, hiszen az ilyen megfogalmazások minden bizonnyal vitákat szítanak a későbbiekben. Arra is ügyelni kell, hogy a prémiumhoz vezető célkitűzések milyen mennyiségű munkát generálnak. Annak előírása, hogy meghatározott óraszámú rendkívüli munkát végezzen a munkavállaló a prémium eléréséhez, nem mentesíti a munkáltatót a rendkívüli munka megfizetése alól. A prémium tehát elsősorban a munka minőségének emelése, vagy mennyiségi cél kitűzése esetén a munka gyorsaságának ösztönzése felé kell hasson.

Amennyiben a munkáltató a munkaszerződésben vagy megállapodásban vállalta a prémium megfizetését, annak visszavonásához, módosításához a munkavállalóra, az ő egybehangzó akaratnyilatkozatára is szükség van [Mt. 14. §]. A prémium megfizetésétől a munkáltató azonban akkor sem állhat el ok nélkül, ha egyoldalú kötelezettségvállalást tett. Az egyoldalú kötelezettségvállalás csak akkor módosítható a munkavállaló számára kedvezőtlenül vagy szüntethető meg, ha a munkáltató körülményeiben a kötelezettségvállalás közlését követően olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné vagy aránytalan sérelemmel járna [Mt. 16. § (2) bekezdés]. Ilyen lényeges változás lehet elsősorban a munkáltató anyagi körülményeiben bekövetkezett jelentős, negatív fordulat, amely miatt a prémiumok kifizetésére képtelen lenne, vagy az működését veszélyeztetné. Ilyen változás hiányában a munkavállalóra nézve negatív irányú módosításhoz, megszüntetéshez a munkavállaló hozzájárulása is szükséges [Mt. 15. § (4) bekezdés].

A prémium, bár nem került nevesítésre a munka törvénykönyvében, a bírói gyakorlat alapján munkabérnek minősül [BH1997.50.]. Ez azt is jelenti, hogy a kitűzött feladatok teljesítése esetén a munkáltató köteles megfizetni az előre meghatározott prémiumot, ennek hiányában a munkavállaló a prémium megfizetését akár a bírósághoz fordulva is érvényesítheti [Mt. 285. § (1) bekezdés]. A jogérvényesítésre az általános szabályok vonatkoznak, tehát a prémium igénye három év alatt évül el [Mt. 286. § (1) bekezdés].


Kapcsolódó cikkek:


A „csak még öt perc” munkajogi következményei
2019. május 14.

Az általános vélekedés szerint kétféle munkavállaló létezik, a késésre hajlamos és a pontos típus. Ugyanígy a munkáltatóknak is két fajtáját különböztethetjük meg, az első csoport tolerálja dolgozói kisebb-nagyobb pontatlanságát, míg a fennmaradó rész igyekszik munkavállalóit a munkavégzés időben történő megkezdésére rászorítani.