Rekordszámú új munkahely jött létre Franciaországban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több mint 650 ezer új munkahely jött létre tavaly Franciaországban, amire több mint húsz éve nem volt példa – derül ki a statisztikai hivatal (INSEE) jelentéséből, amelyet pénteken ismertetett a Le Monde című napilap.

A francia gazdaság tavalyi 7 százalékos bővülése több mint 650 ezer munkahelyet teremtett az előző évi csökkenés után, amikor is 315 ezer munkahely szűnt meg. A Le Monde szerint 2000 óta, amikor is 599 ezer új munkahely jött létre, nem volt ilyen jelentős javulás. Mindennek következtében a magánszektorban 1,5 százalékkal többen dolgoznak jelenleg, mint a koronavírus-járványt megelőző 2019-es évben.

Az iparon kívül – ahol 38 ezer munkahely szűnt meg, ami 1,2 százalékos csökkenést jelent – a javulás valamennyi ágazatot érinti. A kereskedelemben 218 ezer (+1,8 százalék), az építőiparban 65 ezer (+4,5 százalék) munkahely jött érte, a mezőgazdaságban fél százalékkal többen dolgoznak.
Átmeneti, határozott idejű állásokban 8,2 százalékkal többen dolgoznak, mint a járvány előtt, de a határozatlan idejű szerződéssel dolgozók száma is nőtt, és a munkaügyi minisztérium adatai szerint a munkahelyek 50,2 százaléka határozatlan idejű. A magánszektorban tavaly 698 ezer gyakornoki szerződést írtak alá, ami 36 százalékkal több, mint 2020-ban, és a duplája a járvány előtti 2019-es év adatainak.

„Nem egyszerűen a munkahelyek jelentős bővülése meglepetés, hanem a javulás gyors ritmusa is” – hívta fel a figyelmet Vladimir Passeron, az INSEE osztályvezetője. Úgy látja, hogy a vállalatok bíztak az állami munkahelymegtartó támogatásokban, illetve abban, hogy a gazdaság gyorsan újra fog indulni. A lezárások alatt munka nélkül maradtaknak kifizetett bérpótlékoknak köszönhetően a vállalatok megőrizték a munkahelyek jelentős részét, s a válság miatt csökkent termelés idején nem voltak jelentős elbocsátások, hanem inkább a munkaidőt csökkentették a vállalkozások, a dolgozók megtartása mellett.

A tavalyi dinamizmusnak köszönhetően a munkanélküliség csökkenése idén is folytatódhat az előrejelzések szerint. Az aktív lakosság körében az álláskeresők aránya 2021 szeptemberében 8,1 százalék volt, ami tíz év óta a legalacsonyabb szám.

A gazdaság tavalyi 7 százalékos bővülése után idén a kormány 4, a jegybank 3,6 százalékos gazdasági növekedésre számít. Az INSEE nem közölt előrejelzést a teljes évre, de decemberben az első negyedévre 0,4, a másodikra 0,5 százalékos növekedést prognosztizált. Miután a vállalatok már előre megteremtették a szükséges munkahelyeket, 2022-ben a munkahelyek bővülése az INSEE szerint már nem lesz olyan jelentős, mint tavaly volt.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2021. május 25.

A foglalkoztatás ellenőrzése nemzetközi helyzetekben

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság hatásköre nem csak azokra az esetekre terjed ki, amikor a Magyarországon letelepedett munkáltató, magyar állampolgárt alkalmaz belföldön. Többféle olyan nemzetközi tényállás elképzelhető, ahol a magyar hatóság számon kérheti a magyar szabályok betartását. Ezek között a legnehezebben értelmezhető kategória az, amely szerint minden esetben vizsgálhatóak a kógens és az imperatív munkajogi szabályok. De vajon mit jelentenek ezek a kifejezések?
2021. július 8.

A globális minimumadó-szabályozás története és várható hatásai

Az Amerikai Egyesült Államokban lezajlott elnökválasztást követően az OECD-nél új lendületet kapott a globális minimumadó-szabályozás (GloBE) kialakítása iránti igény, amelynek legfrissebb látványos fejleményeként 2021. július 1-én 130 ország és joghatóság csatlakozott a nemzetközi adóreform új keretét létrehozó nyilatkozathoz. E keretrendszer fontos eleme a GloBE, s részben erre is hivatkozva nem csatlakozott több ország – így Magyarország sem –a nyilatkozathoz. De mit is jelent pontosan a GLoBE, miért jött létre, milyen hatásokkal járna a bevezetése az EU-ban, illetve Magyarországon – e kérdéseket járja körül a BDO elemzése.