Rosszul sikerült felmondások – 1. rész


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkáltatói felmondás indokolásával szemben három követelményt határoz meg a Munka Törvénykönyve. Az indokolásnak világosnak, valósnak és okszerűnek kell lennie. Az alábbiakban három olyan életből vett példát mutatunk be, ahol a felmondás e három követelmény valamelyikének nem felelt meg.


A bírói gyakorlat szerint a felmondás okát világosan meg kell jelölni, azaz egy konkrét tényre, körülményre kell utalni, az általánosságban megfogalmazott okra való hivatkozás nem elegendő. Csak valós indok fogadható el, azaz olyan, ami tényszerűen fennáll, és amely bizonyítható is.

Emellett a jogszerű felmondási indok okszerű, azaz kellő súlyú. Az nem elég, hogy a munkáltató világosan megjelöl egy valóban fennálló okot, hanem az is szükséges, hogy ez tényleg indokolttá tegye a munkaviszony megszüntetését.

Az első esetben a munkáltató rutinellenőrzést tartott a szállítmányozási üzletágnál dolgozó sofőrök körében. A vizsgálat során kiderült, hogy négy munkavállaló rendszeresen a valóságtól eltérően töltötte ki a teherautók menetlevelét, és meghamisították a munkaidő nyilvántartást is. Rövidesen fény derült arra is, hogy az eltitkolt utak alatt valójában arra használták a munkáltató tehergépkocsiját, hogy munkaidőben privát ügyfeleik részére végeztek szállítmányozási feladatokat.

A személyes meghallgatások során a munkavállalók vitatták a munkáltató megállapításait, és csak annyit ismertek el, hogy „haveri alapon” munkaidőn kívül pár alkalommal vittek szívességi fuvart ismerősöknek, utána azonban mindig saját pénzből tankolták meg a járműveket.

A kellően összetett tényállás és a munkavállalók makacs tagadása egy jó pár éves munkaügyi per képét vetíthetik elénk, a jelen esetben azonban nem ez történt. A munkáltató felismerve a helyzetben rejlő bizonytalanságot, eltekintett az azonnali hatályú felmondás alkalmazásától, és a könnyebben indokolható (rendes) felmondás mellett döntött.

Az új Ptk.: amit egy munkajogásznak tudnia kell – szakmai előadássorozat

Az egyes előadásokra külön-külön is jelentkezhet! A teljes előadássorozat ára magában foglalja az áprilisban megjelenő új Kommentár a Munka törvénykönyvéhez című kiadványt.

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Óvatossága azonban már nem terjedt ki az indokolás megszövegezésére. A munkavállalóknak átadott négy felmondás ugyanis lakonikus tömörséggel csak annyit tartalmazott, hogy „A munkavállalók munkaviszonyát vétkes kötelezettségszegés miatt megszüntetem.”.

Nyilvánvaló, hogy ez a megfogalmazás nem felel meg a világos indokolás követelményének. Nem állapítható meg ugyanis a felmondásból, hogy miért kerül sor a munkaviszony megszüntetésére. Ez nem csak a külső szemlélő szempontjából igaz, hiszen ennyiből az érintett munkavállalók sem tudják pontosan megállapítani, mit is kifogásolt a munkáltató. A munkaidő nyilvántartás laza kezelését? A teherautó szabálytalan használatát? Egyáltalán az általa vázolt tényállásra alapította a felmondást, vagy elfogadta a munkavállalók védekezését?

A munkaügyi bíróságok a felmondás jogszerűségének elbírálását a világosság követelményével kezdik. Ha a megszüntető nyilatkozat már ezen elvérzik, úgy örök balladai homály borul arra, egyébként vajon igaz és kellő súlyú lett volna-e az indok.

A konkrét esetben – jó érzékkel – mind a négy munkáltató keresettel fordult a munkáltatóval szemben. A munkáltatónak így sok választása nem maradt, mit elébe menni a bukott pernek, és lehetőség szerint megegyezni gyanús magatartású ex-alkalmazottaival.    

Mi lett volna a helyes eljárás a munkáltató részéről? Hiába voltak a kezében akár perdöntő bizonyítékok a munkavállalók kötelezettségszegő magatartásának alátámasztására, ha a tényállást nem írta le pontosan a felmondásban.

Nem jegyzőkönyvszerű ismertetésre lett volna szükség, csupán pár mondatra, amelyből a címzettek számára egyértelműen kiderül, miért nem tartott tovább igényt szolgálataikra a munkáltató. E rövid fogalmazási gyakorlat nem megfelelő teljesítésén súlyos összegeket veszíthet a munkáltató.

Adó-kódex Számvitel 2014

A márciusban megjelenő kiadvány a számviteli változások gyakorlatias, példákkal illusztrált magyarázatait és a hatályos számviteli számviteli törvényt is tartalmazza. Megrendelés itt

Rendelje meg a TB és a Számviteli kódexet együtt, egy kiadvány áráért!

 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Bekerülhet-e a hétköznapi életünkbe a robotika?

Idén is kitárta kapuit a HVG Állásbörze, ahol több mint száz munkaadóval személyesen és hibrid formában is találkozhattak azok az álláskeresők, akik ellátogattak április 17-19-e között a Papp László Budapest Sportarénába. Mindenki kedvence, a Bastion Group robotkutyája is jelen volt az eseményen, ahol hatalmas volt az érdeklődés a robotika iránt.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. április 23.

Új szabályok a munkavédelmi oktatás területén: ezekre kell figyelnie a munkáltatóknak

Az idei év februárja jelentősnek mondható változást hozott magával a munkavédelmi oktatás terén. Bizonyos munkahelyeken ugyanis a munkavédelmi oktatás akár egy e-mail üzenetben elküldött írásbeli dokumentummal is teljesíthető. Mivel a módosítás sok munkavállalót és munkáltatót érint, jelen cikkben az ezzel kapcsolatos legfontosabb gyakorlati tudnivalókat szedjük össze.