Segítünk megismerni az új munka törvénykönyvét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Július 1-jétől hatályos az új munka törvénykönyve, így a munka világának valamennyi szereplője új szabályozókkal kénytelen megismerkedni. Ezt segíti elő a CompLex Kiadó, a holland Wolters Kluwer csoport tagja, amely dupla kötetben, külön-külön munkavállalóknak és munkáltatóknak szóló kiadványban ismerteti a legfontosabb szabályokat és változásokat.


Idén július elsején lépett hatályba az új munka törvénykönyve, amely egy húszéves, 1992-ben megalkotott munkajogi szabályozást váltott le (bár egyes részletszabályai, így többek között a szabadságra, szülési, fizetés nélküli és betegszabadságra vonatkozó rendelkezések csak jövő januártól lesznek hatályosak). A mintegy háromszáz paragrafusból álló törvénykönyv jelentős változásokat hoz a munkajogi szabályozásban, a munkaadók, munkavállalók mindennapjaiban, szerződéses kapcsolataiban, jogainak és kötelezettségeinek körében is.

A CompLex Kiadó, a holland Wolters Kluwer csoport tagja rendhagyó megoldással igyekszik segíteni azt, hogy az új munkajogi szabályokból az érintettek a lehető legalaposabban felkészülhessenek. Ezért két kötetben, külön a munkaadóknak, és külön a munkavállalóknak szóló kiadványokban ismertetik a legfontosabb változásokat, amelyekkel mindenhol szembesülni fognak a néhány fős mikrovállalkozásoktól a több ezres létszámú nagyvállalatokig.

Munkavállalóknak

A munkavállalóknak szóló kiadvány nagy segítséget jelent abban, hogy a munkavállalók élni tudjanak a jogszabály által biztosított jogaikkal. Az új törvénnyel ugyanis a munkajog a korábbinál rugalmasabb lett, például a munkaszerződésben már nem kötelező megjelölni a munkavégzés helyét, csak az alapbért és munkakört. A munkaügyi kapcsolatokban az eddiginél nagyobb szerep jut a megállapodásoknak, így a kollektív szerződésekben vagy az egyéni munkaszerződésekben – jellemzően a munkavállalók kárára – el lehet térni a törvényi előírásoktól. Nekik ezért fontos a jogszabályok minél alaposabb ismerete, hiszen felkészülteknek kell lenniük a törvényben lévő lehetőségeikből és korlátokból, ha nem akarnak hátrányos megállapodást aláírni.

A dr. Bodnár Lilla ügyvéd által írt kötet logikusan felépítve, röviden és közérthető nyelven megírva vezet végig az új munkajogi rendelkezéseken, emellett közli a teljes törvényszöveget, valamint gyakorlati példákkal is igyekszik az olvasót segíteni.

Munkáltatóknak

Szintén közérthetően, és a főbb változásokra koncentrálva vezeti végig az olvasót az új munkajog világán a munkáltatóknak szóló, dr. Kártyás Gábor és dr. Takács Gábor által írt kötet is, amely ugyancsak tartalmazza a teljes törvényszöveget is. A kiadványban az olvasók figyelmét természetesen felhívják arra, milyen új lehetőségeket rejtenek a megváltozott munkajogi szabályok – nemcsak a megállapodások körének kiszélesítésével, de új rugalmas munkaviszonytípusok, így a behívás alapján történő munkavégzés, a munkakörmegosztás megteremtésével –, emellett figyelmeztetik őket az esetleges kockázatokra is (például kiderülhet számukra, hogy a cégüknél alkalmazott szerződések vagy szabályzatok egyes pontjai már elavultak). A kötetből megszerezhető információk segíthetik a munkaadókat, hogy megfelelő ajánlatot tudjanak tenni a szakszervezeteknek vagy a munkavállalóknak illetve, hogy mit és hogyan szabályozzanak a munkahelyi megállapodásokban.

A két kötet augusztus végén jelenik meg, de azok már előrendelhetők a CompLex Kiadónál. Megjelenésüket követően a kötetek e-könyvként is rendelkezésre állnak majd a CompLex Kiadó webboltjában. A Kiadó emellett magyarázatokat is közzétesz az új munka törvénykönyvéhez kapcsolódóan, valamint a teljes munkaügyi folyamaton végigvezető Munkajogi E-kommentár című online kiadvánnyal is segíti az eligazodást az új szabályozást illetően.

(A Complex Kiadó az Adó Online kiadója)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 8.

MASZSZ: csak úgy jön ki a matek, ha 2027-re 500 forint lesz az euró

Ez a matek nem jön ki, legfeljebb csak akkor, ha 2027-re 500 forint lesz az euró – reagált a Magyar Szakszervezeti Szövetség a miniszterelnök elképzelésére, miszerint 2-3 éven belül ezer euróra nő a hazai minimálbér és 1 millió forintra az átlagbér. Így viszont már egyáltalán nem olyan biztató ez a vízió. Amennyiben a terv mégis megvalósul, a MASZSZ elvárja, hogy ennek nyertesei a kis- és középkeresetűek legyenek. A szövetség ehhez minden szakmai segítséget megadna – olvasható az Adó Online közleményben.

2024. október 8.

A munkáltatói utasítás írásba foglalása

A munkavégzés során gyakran felmerül a kérdés, hogy a munkáltató által közölt utasításokat minden esetben szükséges-e írásban rögzíteni vagy elegendő, ha azok csak szóban hangzanak el. A szóbeli utasítás sokszor kézenfekvőbb, kevesebb adminisztrációval és ráfordított idővel jár, mintha a munkáltató mindent írásban rögzítene. Azonban mind a szóbeli, mind az írásbeli utasítási formának megvannak a maga előnyei és hátrányai a munkaviszony keretein belül, így minden helyzetben megtalálható a megfelelő forma.

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.