Stabil megoldás a munkaerő kölcsönzése a szakmai szövetség szerint

Szerző: Adó Online
Dátum: 2020. február 18.
Címkék:
Rovat:
A munkaerő-kölcsönzés a legelterjedtebb atipikus foglalkoztatási forma; míg tipikus munkaviszony esetén egy munkáltatónál könnyen utcára kerülhet valaki, a munkaerő-kölcsönzésnél 50-100 partner jelent megoldást szakmán belül vagy új területen, versenyképes fizetésért történő továbbfoglalkoztatásra – hívta fel a figyelmet a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ).

Alapfokú végzettséggel bruttó 161-346 ezer forint, sikeres középfokú tanulmányokkal bruttó 210-800 ezer forint, felsőfokú diplomával pedig bruttó 230 ezer és 1,5 millió forint közötti bér is megkereshető – közölte legfrissebb felmérése alapján a szervezet.

A munkaerő-kölcsönzést alkalmazzák egyebek mellett akkor, ha magasan képzett munkavállalóra van szükség rövidebb időre, ezek általában középvezetői pozíciók átszervezés, válságkezelés vagy különböző projektek esetén. Alkalmazzák ugyanakkor alacsonyabban képzett munkavállalók esetében is, például betanított jellegű feladatok ellátására – jelezte az MMOSZ.

A foglalkoztatás történhet néhány héttől akár öt évig is, és ezután gyakran előfordul, hogy a kölcsönzött munkavállalót saját állományába veszi a megrendelő. A munkaerő-kölcsönzés jellemző esetei közé tartozik, amikor egy vállalatnál a termelés nem kiszámítható, gyakran változik, a szükséges munkaügyi adminisztrációhoz nincs megfelelő HR-osztály, létszámstop miatt nem nőhet a létszám, vagy nincs kapacitás a munkaerő területi átcsoportosítására, vidéki szállítására, munkásszállás biztosítására.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek:


Még igényelhető a K+F bértámogatás 2.0
2021. január 21.

A tavalyi évben a koronavírus-járvány első hulláma után bevezetett úgynevezett K+F bértámogatás ismét elérhető a kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) munkakörben (is) foglalkoztatottak számára - írja az RSM blogja.

Munkajogi aktualitások 2021 januárjában
2021. január 21.

A 2021. év elejét sok tekintetben továbbra is a COVID19 járványügyi helyzet, illetve annak következményei határozzák meg. A munkavállalók, amennyiben ez lehetséges, otthon végzik munkájukat. Abban a körben pedig, ahol ez nem megoldható, s az aktuálisan ellátandó feladatok mennyiségére tekintettel ez a célravezető megoldás, a munkavállalók szabadságot kapnak, vagy a munkáltatóval fizetés nélküli szabadságban állapodnak meg. Bizonyos esetekben a munkaviszony fenntartása sem lehetséges, ilyenkor annak megszüntetésére is sor kerül. Végül a járvány következtében a munkáltatók új típusú egészségügyi ellenőrzési módokat vezetnek be, illetve ebbéli kötelezettségeket írnak elő sok esetben. Jelen cikk ezen körülmények jogi aspektusait mutatja be.