Súlyos szankció vár a fiktív munkaerő-kölcsönzőkre

Szerző: Adó Online
Dátum: 2019. március 11.
Címkék: ,
Rovat:
A NAV ellenőrzései során a fiktív munkaerő-kölcsönzést folytató cégek komoly szankciókra számíthatnak, jelentős adóbírságot fizethetnek – figyelmeztet a BDO Legal Jókay & Társai Ügyvédi Iroda.

A BDO közleménye idézi Hangyási Gábort, a BDO Legal adójogi osztályának vezetőjét, aki elmondta: ” a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégek ellenőrzése során feltárt, adóelkerülési célból létrejött jogviszonyokat az adóhatóság átminősítheti, ha a kölcsönbe vevő cég olyan személyeket kölcsönöz ki, akiket korábban saját maga, közvetlenül alkalmazott”.

Jelezte: az átminősítéssel az adóhivatal a kölcsönbe adó vállalkozás által kibocsátott számlákat fiktívnek minősítheti, ami az adójogi kockázaton túl büntetőjogi felelősséggel is járhat.

Munkajogi Mesterkurzus 2019

A munkajogi szabályozás talán legbonyolultabb része a munkaidő és pihenőidő rendszerére vonatkozik. A számos, egymásra épülő rendelkezés átlátása nem egyszerű feladat, azonban alkalmazása minden munkáltatónál szükséges, a mindennapi munka része. Háromrészes képzéssorozatunk célja, hogy a résztvevők teljes áttekintést kapjanak a munkaidőre vonatkozó szabályokról, és képesek legyenek azokat a gyakorlatban is alkalmazni.

További információ és jegyek >>

Felhívták a figyelmet arra: a jogviszony átminősítése általában tetemes adóhiány megállapításával jár, amelyet 50, de hamis bizonylatok esetén akár 200 százalékos adóbírság is terhelhet. Ezt a tételt tovább növeli a késedelmi pótlék, illetve a hiányos vagy valótlan tartalmú bejelentés esetén kirótt bírság, amely személyenként 500 ezer forint. A bejelentés elmulasztása személyenként 1 millió forintos bírsággal jár. Így a büntetés már egy kisebb, néhány tíz főt kölcsönző cég esetében is több tízmillió forintot érhet el.

A közlemény szerint a munkaerő-kölcsönzés területén tapasztalható visszaélések miatt a revizorok bizalmatlanul állhatnak az ágazat tisztességes szereplőihez is, így célszerű, hogy a jogkövető társaságok felkészülten várják az esetleges ellenőrzést, a kockázataikat még a vizsgálatok előtt feltárják.

Emlékeztettek: a Pénzügyminisztérium összesítése szerint 2017 végén 844 munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozás működött Magyarországon, ezek összesen közel 6 ezer belföldi foglalkoztatóval szerződtek, eközben 160 ezer munkavállalóval léptek munkajogi kapcsolatba.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek:


Biztosnak érzik állásukat a magyar munkavállalók
2019. május 21.

Biztosnak érzik állásukat a magyar munkavállalók

Az idei első negyedévben 2 ponttal csökkent a munkavállalói bizalmi index a hazai dolgozók körében a tavalyi év hasonló időszakához képest, az előző negyedévhez mérve változatlanul 68 pont volt a mutató - derül ki a BNP Paribas Cardif biztosító és a Medián legfrissebb márciusi munkaerőpiaci kutatásából.

A Munka Törvénykönyvét érintő GDPR változások
2019. május 21.

A GDPR-salátatörvény, azaz az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi XXXIV. törvény, 2019. április 26-i hatállyal több ponton is módosította a Munka Törvénykönyvét. Nézzük, melyek a legfontosabb változások.

Októbertől igényelhető a nyelvi diákhitel
2019. május 21.

A hitel az aktív vagy passzív hallgatói jogviszonnyal rendelkező, valamint a már végzett hallgatókat segíti a diplomához szükséges nyelvvizsga megszerzésében.

Állásbörzét tartanak állami vállalatok szerdán
2019. május 14.

Másodszor szervez közösen állásbörzét a Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége (STRATOSZ), Budapest Főváros Kormányhivatala és a MÁV-csoport; a szerdai rendezvényen 31 vállalat, rendvédelmi és honvédelmi szervezet több mint 2200 betölthető állást kínál a munkavállalóknak - közölték a szervezők.

A „csak még öt perc” munkajogi következményei
2019. május 14.

Az általános vélekedés szerint kétféle munkavállaló létezik, a késésre hajlamos és a pontos típus. Ugyanígy a munkáltatóknak is két fajtáját különböztethetjük meg, az első csoport tolerálja dolgozói kisebb-nagyobb pontatlanságát, míg a fennmaradó rész igyekszik munkavállalóit a munkavégzés időben történő megkezdésére rászorítani.