Súlyos szankció vár a fiktív munkaerő-kölcsönzőkre


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A NAV ellenőrzései során a fiktív munkaerő-kölcsönzést folytató cégek komoly szankciókra számíthatnak, jelentős adóbírságot fizethetnek – figyelmeztet a BDO Legal Jókay & Társai Ügyvédi Iroda.

A BDO közleménye idézi Hangyási Gábort, a BDO Legal adójogi osztályának vezetőjét, aki elmondta: ” a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégek ellenőrzése során feltárt, adóelkerülési célból létrejött jogviszonyokat az adóhatóság átminősítheti, ha a kölcsönbe vevő cég olyan személyeket kölcsönöz ki, akiket korábban saját maga, közvetlenül alkalmazott”.

Jelezte: az átminősítéssel az adóhivatal a kölcsönbe adó vállalkozás által kibocsátott számlákat fiktívnek minősítheti, ami az adójogi kockázaton túl büntetőjogi felelősséggel is járhat.

Munkajogi Mesterkurzus 2019

A munkajogi szabályozás talán legbonyolultabb része a munkaidő és pihenőidő rendszerére vonatkozik. A számos, egymásra épülő rendelkezés átlátása nem egyszerű feladat, azonban alkalmazása minden munkáltatónál szükséges, a mindennapi munka része. Háromrészes képzéssorozatunk célja, hogy a résztvevők teljes áttekintést kapjanak a munkaidőre vonatkozó szabályokról, és képesek legyenek azokat a gyakorlatban is alkalmazni.

További információ és jegyek >>

Felhívták a figyelmet arra: a jogviszony átminősítése általában tetemes adóhiány megállapításával jár, amelyet 50, de hamis bizonylatok esetén akár 200 százalékos adóbírság is terhelhet. Ezt a tételt tovább növeli a késedelmi pótlék, illetve a hiányos vagy valótlan tartalmú bejelentés esetén kirótt bírság, amely személyenként 500 ezer forint. A bejelentés elmulasztása személyenként 1 millió forintos bírsággal jár. Így a büntetés már egy kisebb, néhány tíz főt kölcsönző cég esetében is több tízmillió forintot érhet el.

A közlemény szerint a munkaerő-kölcsönzés területén tapasztalható visszaélések miatt a revizorok bizalmatlanul állhatnak az ágazat tisztességes szereplőihez is, így célszerű, hogy a jogkövető társaságok felkészülten várják az esetleges ellenőrzést, a kockázataikat még a vizsgálatok előtt feltárják.

Emlékeztettek: a Pénzügyminisztérium összesítése szerint 2017 végén 844 munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozás működött Magyarországon, ezek összesen közel 6 ezer belföldi foglalkoztatóval szerződtek, eközben 160 ezer munkavállalóval léptek munkajogi kapcsolatba.

(MTI)



Kapcsolódó cikkek

2022. szeptember 26.

Kamerás megfigyelés a munkahelyen

Gyakorta előfordul, hogy a munkáltatók a munkavállalók ellenőrzése érdekében vagy vagyonvédelmi célokból kamerákat helyeznek el a munkahely egyes pontjain. A dolgozókról ilyen módon készült kép-és hangfelvétel a GDPR szerinti személyes adatnak minősül. A megfigyelőrendszert telepítő munkáltatóknak szigorú – munkajogi és adatvédelmi – szabályokat kell betartaniuk annak érdekében, hogy az ezzel összefüggő adatkezelésük jogszerű legyen.

2022. szeptember 20.

Joggal való visszaélés tilalma

A munkajog egyik fontos alapelve a rendeltetésszerű joggyakorlás elve, vagy ismertebb nevén a joggal való visszaélés tilalma. A joggal való visszaélés lényegében olyan magatartást takar, ami látszólag megfelel a szabályoknak és jogszerűnek tekinthető, azonban figyelmen kívül hagyja az adott norma tényleges célját és társadalmi rendeltetését. Bármely jog gyakorlása csak úgy lehet jogszerű, ha egyszersmind nem ütközik a joggal való visszaélés tilalmába.