Szabályzat nélkül kockázatos a cégautó juttatás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A céges autó sok vállalatnál a béren kívüli juttatások közé tartozik, amit így nem csak üzleti, de magáncélú utazásokra is aktívan használhatnak a dolgozók. Ha azonban cégautó szabályzat hiányában teszik ezt a munkavállalók, az mind rájuk, mind a munkáltatóra nézve jelentős kockázatot hordoz – figyelmeztet újságunkhoz eljuttatott közleményében az Arval.


A flottaszabályzat egyszerre védi a munkavállalót és a munkáltatót, hiszen a céges gépjármű használata során számos vitás helyzet adódhat. Ilyen például, hogy baleset esetén miként osztozzanak a felek a casco önrészén, vagy hogy szülési szabadság idején igényt tarthat-e a dolgozó az autóra. „Gyakran találkozunk azzal, hogy a vállalati flottamenedzserek úgy vélik, hogy a nemzetközi központtól kapott formaszabályzatok teljes védettséget nyújtanak mindkét félnek, de ez sok esetben sajnos nem igaz” – idézi a közlemény Tekse Kálmánt, az Arval Magyarország Kft.  ügyvezető igazgatóját. „A nemzetközi szabályzatok ugyanis sokszor nem fedik le teljesen a helyi piac igényeit, vagy veszik figyelembe a szabályozói környezet sajátosságait. Éppen ezért még egy nagyvállalat esetében is érdemes alaposan áttanulmányozni a kapott szabályzatot, és megtenni a szükséges kiegészítéseket, módosításokat.”

A vitás helyzetek ahhoz vezethetnek, hogy az elsőre kiváló motivációs eszköznek szánt autó a rendszer átláthatatlansága miatt kettős megítélésnek örvend a munkavállalók részéről, flottamenedzseri szinten pedig komoly fejtörést okoz a költségek nyomon követésében. Tekse Kálmán szerint a szabályrendszer kialakítását, vagy annak frissítését mindenképpen érdemes szakértőre bízni, aki képes alaposan feltérképezni az adott cég elvárásait, de vannak olyan irányelvek, amelyek kötelező érvényűek, így például a szabályzatnak rendelkeznie kell a költségkockázatok viseléséről a dolgozó és a munkáltató között, de ki kell térnie a modellválasztékra, a listaárakra, a havidíjakra, valamint az üzemanyag-típusokra is.

Ráadásul ma már alapvető elvárás, hogy a cégautó szabályzat összhangban legyen a vállalat fenntarthatósággal kapcsolatos vállalásaival is. „Üdvözlendő és egyre gyakoribb kérés, hogy a szabályzat a modellválasztás és motorizáltság kapcsán pontos határokat szabjon az emissziós értékeknek. Ennek ugyanakkor nem csak a környezeti terhelés szempontjából van jelentősége, de hosszabb távon gazdaságosabbá is teszi az üzemeltetést” – idézi a közlemény Tekse Kálmánt.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.

2024. szeptember 27.

Előkerült egy OECD jelentés a tervezett nyugdíj-változtatásról

Meglepte a nyugdíjas szervezeteket az OECD számára szinte titokban, de mindenképpen társadalmi egyeztetés nélkül összeállított nyugdíjreform tervezet, amiből kiderül egyebek között, hogy a kormány jelentősen szigorítaná, sőt akár meg is szüntetné a „nők 40” rendszerét. A napokban napvilágot látott írásban a nyugdíjkorhatár megemelése is reális célként szerepel. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) érdemi szakmai párbeszédet követel.

2024. szeptember 27.

KSH: egyszerre nőtt a foglalkoztatottak és munkanélküliek száma

2024 augusztusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 39 ezerrel, 4 millió 748 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).