Szeptemberben 3,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szeptemberben 185 ezren voltak állás nélkül, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalékos volt. A július-szeptemberi háromhónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 178 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,6 százalékos volt – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal

Július-szeptemberben a 15-74 éves munkanélküliek száma 11 ezerrel, munkanélküliségi rátájuk 0,3 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A 15-24 éves munkanélküliek száma 34 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 3,7 százalékponttal, 10,8 százalékra mérséklődött, ennek ellenére az összes munkanélküli 19,2 százaléka közülük került ki. A 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 3,2 százalék volt, lényegében nem változott (-0,1 százalékpont),  míg az 55-74 éveseké 0,3 százalékponttal, 3,0 százalékra emelkedett – jelentette a KSH.

Július-szeptemberben a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 712 ezer főt tett ki, ez 49 ezerrel több az előző év azonos időszakinál. A KSH közlése szerint a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 54 ezerrel, a külföldön dolgozóké 10 ezerrel nőtt, míg a közfoglalkoztatottaké 16 ezerrel csökkent a harmadik negyedévben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 12.

Nyáron célszerű legalább az időarányos szabadságot kiadni

A vállalatoknak már most célszerű részletesen felmérniük, melyik munkavállalójuk hol tart az idei szabadságkeretének felhasználásában, és nyári időszakban célszerű legalább az időarányos szabadságot kiadniuk. Különösen azokban a szektorokban érdemes erre nagy figyelmet fordítani, ahol a munkaerőhiány miatt fel nem töltött létszámkeretek mellett kell megoldani a működést – figyelmeztet a Trenkwalder.

2024. július 9.

Előkészítő és befejező cselekmény a munkaidő tekintetében

A munkaidő fogalma kulcsfontosságú a munka világában, mivel meghatározza a munkavállaló által elvégzendő munka idejét és ezzel összefüggésben a munkáltató kötelességeit és jogait. A munkajog részletesen szabályozza ezt a kérdést, beleértve az előkészítő és befejező cselekmények munkaidőként való elismerését is.