Szerb-magyar állampolgár járulékfizetése

Szerző: Ado Online
Dátum: 2016. május 24.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kell-e járulékot és szja-t fizetni a magyar munkáltatónak a szerb-magyar kettős állampolgárságú munkavállalója után, aki interneten dolgozik és csak ideiglenes magyarországi lakcíme van?


Kérdés:

Szerb-magyar állampolgárt vennék fel munkaviszonyba. A munkavállaló Szerbiában dolgozik munkaviszonyban, az állandó lakcíme is ott van, a munkaviszonya nem fog megszűnni. A kinti biztosítótól hozott igazolást (101) a biztosítási jogviszonyáról. Magyarországon ideiglenes lakcíme lesz. Havi néhány alkalommal lesz Magyarországon, interneten keresztül fog dolgozni. Az általunk fizetett munkabérből kell szja-t és járulékot fizetnünk, biztosítottá válik?

Válasz:

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 2. § (4)-(5) bekezdései értelmében a belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed (teljes körű adókötelezettség). A külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyarországon adóztatható bevételére terjed ki (korlátozott adókötelezettség).

A nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni, amennyiben törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés e törvénytől eltérő előírást tartalmaz. E törvénytől viszonosság alapján is helye van eltérésnek, de a viszonosság alkalmazása az adózó számára nem eredményezhet a törvényben meghatározottakhoz képest kiterjesztő adókötelezettséget. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.

Válaszom során vélelmezem, hogy a szerb-magyar állampolgárságú magánszemély adójogi illetősége Szerbiában van. A szerb-magyar viszonylatban felmerülő adófizetési kötelezettséget – a jelenleg is hatályos – Magyar Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről szóló 2003. évi XXV. törvény (Egyezmény) rendelkezései határozzák meg.

Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online:
  • díjmentes cikk és szaklap értesítő
  • kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
  • egyedi szaklap ajánlatok

Az Egyezmény 15. Cikke alapján a 16., 18., 19., 20. és 21. Cikkek rendelkezéseinek fenntartásával, a fizetés, a bér és más hasonló térítés, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy nem önálló tevékenységért kap, csak ebben az Államban adóztatható, kivéve, ha a tevékenységet a másik Szerződő Államban végzik. Amennyiben a tevékenységet ott végzik, úgy az ezért kapott térítés megadóztatható ebben a másik Államban.

A beadványban említett magánszemély a tevékenységét Szerbiában végzi, ezért az adókötelezettséget is Szerbiában kell teljesíteni. Ehhez figyelemmel kell lenni az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 4. számú mellékletének 3. pontjára, mely értelmében nem kell az adót levonni, bevallani és megfizetni, ha nemzetközi egyezmény szerint a bevétel nem adóztatható belföldön, és a külföldi illetőségű magánszemély illetőségét igazolja.

E melléklet 7. pontja szerint a külföldi illetőség igazolására a külföldi adóhatóság – az adómentességhez való jogosultság igazolására a nemzetközi szervezet – által kiállított okirat angol nyelvű példánya, magyar nyelvű szakfordítása, vagy ezek egyikéről készült másolat szolgál (a továbbiakban: illetőségigazolás). 

A biztosítási kötelezettség elbírálásához a Magyarország és a Szerb Köztársaság között a szociális biztonságról szóló 2013. évi CCXXXIV. törvény (szociális biztonsági egyezmény) 7. cikkének rendelkezései az irányadóak. Ennek alapján:

  • „(1) A biztosítási kötelezettség – ha a jelen Egyezmény 8. és 9. cikk szerinti előírásai másként nem rendelkeznek – annak a Szerződő Félnek a jogszabályaihoz igazodik, amelynek felségterületén az illető személy a jövedelemszerző tevékenységet végzi, abban az esetben is, ha a munkavállaló lakóhelye vagy a munkáltató székhelye a másik Szerződő Fél felségterületén található.
  • (2) Azon személy esetében, aki egyidejűleg mindkét Szerződő Fél felségterületén munkaviszonyban áll vagy önálló tevékenységet végez, kizárólag azon Szerződő Fél jogszabályait kell alkalmazni, amely felségterületén a lakóhelye van.”

A biztosítási kötelezettség annak a Szerződő Félnek a jogszabályaihoz igazodik, amelynek felségterületén az illető személy a jövedelemszerző tevékenységet végzi, abban az esetben is, ha a munkavállaló lakóhelye vagy a munkáltató székhelye a másik Szerződő Fél felségterületén található.

Azon személy esetében, aki egyidejűleg mindkét Szerződő Fél felségterületén munkaviszonyban áll vagy önálló tevékenységet végez, kizárólag azon Szerződő Fél jogszabályait kell alkalmazni, amely felségterületén a lakóhelye van.

Ennek alapján a nevezett szerb-magyar állampolgár, ha a tevékenységét Szerbiában folytatja, akkor a biztosítási kötelezettség is Szerbiában van. Ennek igazolására a szerb biztosító 101-es számú nyomtatványa szolgál.

Összefoglalva, ha a magánszemély a tevékenységét Szerbiában folytatja, akkor mind a személyi jövedelemadó, mind a járulékfizetést Szerbiában kell teljesíteni.

Válaszadó: Bánházi Erika. További kérdéseket és válaszokat itt talál. 


Kapcsolódó cikkek:


Jobban bízunk a robotokban, mint a főnökünkben
2019. október 18.

Jobban bízunk a robotokban, mint a főnökünkben

Az emberek többsége, 64 százaléka jobban bízik a robotokban, mint a feletteseiben; az Oracle és a Future Workplace legújabb felmérésből kiderül az is, hogy a mesterséges intelligencia (AI) használata egyre elterjedtebbé válik, és a munkavállalók 50 százaléka alkalmazza már valamilyen formában, amely jelentős emelkedés a tavaly mért 32 százalékhoz képest.

Csökkenő bérköltség, alternatív juttatások, elégedettebb munkavállaló
2019. október 17.

Csökkenő bérköltség, alternatív juttatások, elégedettebb munkavállaló

2019-től több változás is történt a béreket érintő közterhek és kedvezmények szabályozásában. Az előírások megfelelő alkalmazásával lényegesen csökkenthető a vállalatok bérköltsége, alternatív juttatások bevezetésével pedig növelhető a munkavállalók elégedettsége – hangzott el az EY adózási rendezvényén.

Meggondolta magát? – elállás a munkaszerződéstől
2019. október 15.

Mi a helyzet akkor, ha a felek a munkaszerződést már megkötötték, azonban a munkaviszony még nem kezdődött el? Erre szolgál a munkaszerződéstől való elállás intézménye; cikkünk ennek szabályairól szól.

PM: magáncégek is pályázhatnak munkásszállások építésére
2019. október 10.

Csütörtöktől magántulajdonú cégek is pályázhatnak munkásszállások építésére, illetve felújítására a Gazdaságvédelmi Akcióterv újabb részeként - mondta Marczinkó Zoltán István, a Pénzügyminisztérium (PM) foglalkoztatásért és vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára csütörtökön az M1 aktuális csatornán.