Szochó-csökkentést javasolnak az adótanácsadók


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Járulékcsökkentés helyett a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás mérséklését javasolja a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete a munkaerőhiány csökkentése érdekében.


Hazánk a negyedik a béreket terhelő legmagasabb adókat és járulékokat összehasonlító OECD-listán. Ez rontja a gazdaság versenyképességét, de napjainkban egyre nagyobb gondot okoz a munkaerőhiány is. Ezt érzékelik a döntéshozók is, ezért helyezett kilátásba Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter gazdaságélénkítő intézkedéseket, például járulékcsökkentést. Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke szerint azonban kevés az esély arra, hogy ez az eszköz önmagában kezelni tudná a problémákat – olvasható a szervezet lapunkhoz eljuttatott közleményében.

A munkaerőhiány megoldásához a járulékcsökkentés önmagában nem lesz elég: mindenképpen képzési, lakhatási, toborzási-szervezési megoldásokkal kellene kombinálni ahhoz, hogy mérséklődjön a deficit.

Ha szó szerint értelmezzük a járulékcsökkentés mostanában felröppent ötletét, akkor a munkavállalót terhelő 10%-os nyugdíj- és az összesen 8,5%-os egészségbiztosítási járulékot érthetik alatta, hiszen ezek a klasszikus járulékok. Ha az egyszerűség kedvéért feltételezzük, hogy teljesen megszüntetik e terheket, akkor a mostaninál 18,5%-kal magasabb bért kapnának kézhez a munkavállalók – olvasható a közleményben.

 

E kedvezmény azonban a vállalkozók terheit egyáltalán nem csökkentené, és így nem eredményezné a cégek versenyképességének növekedését, ezzel több munkahely megteremtésének lehetőségét. Ugyanakkor valószínűleg nem is csábítaná haza azokat, akik a magasabb bérek reményében hagyták el az országot, mivel az átlag EU-s és magyar bérek között nagyobb a különbség, mint 18,5%. A képzetlen munkaerőt igénylő mezőgazdaságban jelentkező munkaerőhiányt sem oldaná meg, mivel ezen a területen eddig is költség- és köztehermentesen, vagyis szürkén vagy feketén foglalkoztatták az embereket. A fogyasztás további élénkülése és a dolgozói szegénység mérséklődése azonban valóban várható az intézkedéstől.

Zara László szerint azonban nem erre, hanem a foglalkoztatót terhelő „járulékok” csökkentésére, vagyis a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás mérséklésére lenne inkább szükség. A foglalkoztatók egy jelentős – legalább 10%-ot elérő – egy lépésben végrehajtott csökkentést már valóban megéreznének. A nagyobb cégeknél, ahol sokan dolgoznak, a megtakarításból technológiai beruházást lehetne végrehajtani, esetleg a már ott dolgozók bérét lehetne emelni, vagy akár új munkahelyeket is lehetne teremteni. A fejlesztés és a munkahelyteremtés a termelés növekedéséhez vezetne, a béremelés pedig a jó munkaerő megtartását támogatná. Így a vállalkozások maguk dönthetnének a helyzetükben a legjobb megoldásról.

A mikrovállalkozásoknál azonban még ennek a csökkentésnek sem lenne számottevő hatása, hiszen esetükben ez a kedvezménymérték nem volna elég egy-egy beruházás megvalósítására vagy új munkahelyek megteremtésére. Csak a mostani alkalmazottak (sokszor a tulajdonosok) bérének növekedéséhez, esetleg tisztulásához (az osztalékként kivett jövedelmek rendszeres bérré alakításához) és áttételesen ismét csak fogyasztásnövekedéshez vezetne.

[htmlbox Tb_Kommentár]

 

 

Hazánk a negyedik a béreket terhelő legmagasabb adókat és járulékokat összehasonlító OECD-listán. Ez rontja a gazdaság versenyképességét, de napjainkban egyre nagyobb gondot okoz a munkaerőhiány is. Ezt érzékelik a döntéshozók is, ezért helyezett kilátásba Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter gazdaságélénkítő intézkedéseket, például járulékcsökkentést. Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke szerint azonban kevés az esély arra, hogy ez az eszköz önmagában kezelni tudná a problémákat – olvasható a szervezet lapunkhoz eljuttatott közleményében.

A munkaerőhiány megoldásához a járulékcsökkentés önmagában nem lesz elég: mindenképpen képzési, lakhatási, toborzási-szervezési megoldásokkal kellene kombinálni ahhoz, hogy mérséklődjön a deficit.

Ha szó szerint értelmezzük a járulékcsökkentés mostanában felröppent ötletét, akkor a munkavállalót terhelő 10%-os nyugdíj- és az összesen 8,5%-os egészségbiztosítási járulékot érthetik alatta, hiszen ezek a klasszikus járulékok. Ha az egyszerűség kedvéért feltételezzük, hogy teljesen megszüntetik e terheket, akkor a mostaninál 18,5%-kal magasabb bért kapnának kézhez a munkavállalók – olvasható a közleményben.

E kedvezmény azonban a vállalkozók terheit egyáltalán nem csökkentené, és így nem eredményezné a cégek versenyképességének növekedését, ezzel több munkahely megteremtésének lehetőségét. Ugyanakkor valószínűleg nem is csábítaná haza azokat, akik a magasabb bérek reményében hagyták el az országot, mivel az átlag EU-s és magyar bérek között nagyobb a különbség, mint 18,5%. A képzetlen munkaerőt igénylő mezőgazdaságban jelentkező munkaerőhiányt sem oldaná meg, mivel ezen a területen eddig is költség- és köztehermentesen, vagyis szürkén vagy feketén foglalkoztatták az embereket. A fogyasztás további élénkülése és a dolgozói szegénység mérséklődése azonban valóban várható az intézkedéstől.

Zara László szerint azonban nem erre, hanem a foglalkoztatót terhelő „járulékok” csökkentésére, vagyis a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás mérséklésére lenne inkább szükség. A foglalkoztatók egy jelentős – legalább 10%-ot elérő – egy lépésben végrehajtott csökkentést már valóban megéreznének. A nagyobb cégeknél, ahol sokan dolgoznak, a megtakarításból technológiai beruházást lehetne végrehajtani, esetleg a már ott dolgozók bérét lehetne emelni, vagy akár új munkahelyeket is lehetne teremteni. A fejlesztés és a munkahelyteremtés a termelés növekedéséhez vezetne, a béremelés pedig a jó munkaerő megtartását támogatná. Így a vállalkozások maguk dönthetnének a helyzetükben a legjobb megoldásról.

A mikrovállalkozásoknál azonban még ennek a csökkentésnek sem lenne számottevő hatása, hiszen esetükben ez a kedvezménymérték nem volna elég egy-egy beruházás megvalósítására vagy új munkahelyek megteremtésére. Csak a mostani alkalmazottak (sokszor a tulajdonosok) bérének növekedéséhez, esetleg tisztulásához (az osztalékként kivett jövedelmek rendszeres bérré alakításához) és áttételesen ismét csak fogyasztásnövekedéshez vezetne.

 

 



Kapcsolódó cikkek

2021. október 18.

Itt a NAV szja visszatérítési kisokosa

Szja-visszatérítési kisokost tett közzé a NAV a honlapján, amely részletesen tartalmazza az összes tudnivalót az adóvisszatérítéssel kapcsolatban.

2021. október 18.

Kamatkedvezményből származó jövedelem – mennyi az adó- és járulékteher?

Cégünk munkáltatói kölcsönt szeretne adni két dolgozójának. Az egyik lakásfelújításra, a másik gépkocsi vásárlására szeretne kölcsönt felvenni. Kedvezményes kamatot szeretnénk felszámolni a kölcsön után. Egyik munkavállaló sem vett fel eddig hitelt, és a mostani összeg sem több 10 millió forintnál. Mind a két kölcsön esetén kell számolni a kedvezményes kamat utáni munkáltatói adó- és járulékteherrel?