Több franciának jár munkanélküli segély


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kiterjesztik Franciaországban a munkanélküli segélyre jogosultságot a vállalkozókra és a felmondással távozó alkalmazottakra, ezzel párhuzamosan fokozzák a munkanélküliek ellenőrzését.


Muriel Pénicaud munkaügyi miniszter a Le Parisien című fővárosi napilapban pénteken megjelent interjúban ismertette azokat az elképzeléseket, amelyeket a kormány elfogadott a szakszervezetek és a munkáltatók között február 22-én aláírt megállapodásból. A segélyezési rendszer átalakítása és kibővítése a munkaerőpiac rugalmasabbá tételét célzó ősszel beindított munkajogi reformot egészíti ki.

A munkaügyi miniszter a megállapodásban foglaltak jelentős részét támogatja, de jelezte, hogy számos kérdésben a kormány a munkaáltatóknál nagyvonalúbban alakítja a javaslatokat. A munkajogi reformmal ellentétben ezúttal nem rendeletekkel, hanem parlamenti úton hozzák meg az intézkedéseket. 

„Még tartanak a viták, de éppen azért, hogy haladjunk. Több mint tíz évig az ország mozdulatlanságban tespedt, miközben a világ változott. Emmanuel Macront azért választották meg, mert a franciák változást várnak. A közérdeket szolgáljuk. Az állam, a parlament, a munkáltatók és a szakszervezetek is. Minden szereplőnek megvan a maga feladata” – fogalmazott a tárcavezető.  

Emmanuel Macron egyik legfőbb választási ígérete volt a reform központi eleme, amely alapján nemcsak az elbocsátott, hanem a felmondással távozó alkalmazottaknak is járna ezentúl munkanélküli segély. A szakszervezetek és a munkáltatók közötti megállapodás alapján ez abban esetben illetné meg a munkavállalót, ha legalább hét évig dolgozott egy vállalatnál, a kormány öt évet javasol, és feltételül szabná, hogy a felmondással távozó munkavállaló vállalkozói tervekkel rendelkezzen.

[htmlbox mt_kommentar]

 

A járandóság összege is vita tárgyát képezte. A megállapodásban az szerepel, hogy a felmondással távozók „ugyanolyan feltételekkel kapnak járandóságot, mint bármelyik munkanélküli”. Ezt a kormány elfogadja a miniszter szerint, jóllehet az első elképzelések szerint rosszabbak lettek volna a feltételek.  

Az intézkedés a miniszter szerint évente 20-30 ezer embert érintene és a szociális partnerek által előirányzott 180 millió eurónál „néhány tucat millió euróval többe kerülne”. 

A megrendelés nélküli vállalkozóknak járó esetleges segélyezésben nem kívántak a szociális partnerek egyezkedni, a kormányra bízták a döntést. A miniszter szerint havi 800 euró járna hat hónapon át az olyan vállalkozóknak, akik csődöt jelentettek, és akiknek évi 10 ezer euró körüli nyereségük volt korábban. 

Muriel Pénicaud azt is megerősítette, hogy fokozottabb lesz a munkanélküliek ellenőrzése, ennek érdekében az év végig 600 ellenőrt vesznek fel, az álláskeresőkkel gyorsabban és intenzívebben fognak foglalkozni. 

A törvénytervezetet tavasz végén terjeszti a kormány a parlament elé.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 7.

Az Európai Unió és a munkajog – jogalkotás és joggyakorlat

A Wolters Kluwer Hungary 21. alkalommal rendezte meg a munkajoggal foglalkozók elsőszámú szakmai találkozóját, a Magyar Munkajogi Konferenciát 2024. októberében. Uniós csatlakozásunk 20. évében a szakmai program fókuszában az uniós jog magyar jogalkotásra és joggyakorlatra gyakorolt hatása állt.

2024. december 5.

Adóváltozások 2025-ben: Mire érdemes figyelni az új évben a könyvvizsgálói szemmel

Új év, új adótörvények – ahogy az ünnepi szezon közeledtével már megszokhattuk, ez az időszak korai „karácsonyi ajándékként” friss adószabályokat is hoz. Cikkünkben áttekintjük a 2025-ös adócsomag legfontosabb változásait, hogy Ön is időben kicsomagolhassa ezeket a „meglepetéseket”. Segítünk felkészülni, hogy az új évben magabiztosan és jól tájékozottan vághasson bele a teendőkbe!