Több nő mehet korábban nyugdíjba

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Friss kormányrendelet egyértelműsíti az állami nyugdíjrendszer több részletét: közölték a valorizációs szorzószámokat, egyszerűsítették az ügyintézést, és egyértelműsítették a „Nők 40 Plusz” program részletszabályait, így még több nő élhet a korábbi nyugdíjba vonulás lehetőségével.

A 90/2014.(III.20.) Korm. rendelet módosította a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló168/1997. (X.6.) Korm. rendeletet, valamint a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék eljárási szabályairól, valamint egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 333/2011.(XII.29.) Korm. rendeletet.

A Magyar Közlöny 41. számában kihirdetésre került, 2014. március 23-tól hatályos jogszabály tartalmazza egyrészt az évente márciusban meghatározandó ún. valorizációs szorzószámokat a 2014-ben megállapítandó nyugdíjak, és hasonló számítású ellátások összegének meghatározásához, másrészt kényelmesebb nyugdíj ügyintézési módot tesz lehetővé az eddig csak lakóhely szerinti nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél lehetséges ügyintézés tartózkodási hely szerinti nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél is lehetővé tételével. Pontosít továbbá a jogszabály ügyintézési idővel kapcsolatos rendelkezéseket is.

Megtaláljuk a jogszabályban azt a sokak által várt kiegészítő szabályozást is, amely a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugdíjba vonulásának jogosultsági feltételeivel kapcsolatos.

Most ez utóbbi rendelkezést mutatjuk be részletesen.

Emlékeztetőül: öregségi teljes nyugdíjra az irányadó nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, nem áll biztosítási jogviszonyban.

A kedvezményes nyugellátás szempontjából jogosultsági időnek számít a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony, valamint a terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás és az az ápolási díjban eltöltött szolgálati idő, amelyet súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel szerzett az érintett nő.

A jogosultsági időn belül a keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati időnek a harminckét évet el kell érni.

Ez a követelmény súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel megállapított ápolási díj esetén legalább harminc év.

Ez a jogosultsági idő saját háztartásban nevelt öt gyermek után egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökkenhet.

Az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai azt mutatták, hogy az egyértelműség érdekében részletesen meg kell határozni a negyven év jogosultsági időbe beszámítható időszakokat, nevesítve olyan helyzeteket is, amelyek beleértendők az általános szabályokba, de mégis sokszor megerősítést igényelnek.

A mostani jogszabály-módosítás során így rögzítésre került, hogy a kedvezményes nyugdíjra való jogosultsághoz keresőtevékenységgel járó biztosítási, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági időnek minősül a szakmunkástanuló, illetve a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlata is.

Ugyancsak rögzítésre került, hogy az ellátásra való jogosultságnál az 1998. előtt gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadsággal szerzett szolgálati időt úgy kell tekinteni, mint gyermekgondozási segéllyel, illetve beteg gyermek ápolására biztosított ápolási díjjal szerzett időtartamot.

Ezek a pontosító szabályok a „Nők 40 Plusz”program segítségével elérhető jogosultsággal együtt még több hölgy számára biztosíthatják a kedvezményes nyugdíjba vonulást.

A „Nők 40 Plusz” program célja, hogy azon a hölgyek számára, akiknek a fenti negyven év jogosultsági időhöz már csak néhány év hiányzik, nincs munkájuk, és munkaviszonnyal ezt az időszakot életkoruk miatti elhelyezkedési nehézség miatt  már nem tudják megszerezni, munkáltatói bér- és járulékkedvezmény biztosításával munkához jutást segítsenek elő.

A nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásának szabályai fentieken kívül nem változtak.

Kiskönyvtár az áfáról 3. rész: Áfalevonás és áfa-visszaigénylés
Gyakorlati példákon keresztül bemutatjuk az adólevonási jog természetét, szabályait, az adólevonás általános és különös feltételeit, kitérve a speciális termék- és szolgáltatáskörökre. Ismertetjük az adólevonás tárgyi feltételeit, valamint az áfa-visszaigénylés jelenleg hatályos rendszerét. Rendelje meg most! Ára mindössze 2990 Ft+ 5% áfa

 

---