Több szabadság jár a szülőknek

Szerző: dr. Kártyás Gábor
Dátum: 2012. június 13.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hamarosan kezdődik a nyári szünidő, a hatályos és az új Munka Törvénykönyve is plusz szabadsággal honorálja a gyermeket nevelő munkavállalókat. dr. Kártyás Gábor friss blogbejegyzésében a gyermekneveléssel összefüggő szabadságokat – pótszabadság, munkaidő-kedvezmény – tekinti át.


Pótszabadság

A gyermeknevelésre tekintettel járó talán legismertebb kedvezmény a gyermek után járó pótszabadság. Az új Munka Törvénykönyve (Mt.) is fenntartja, hogy a munkavállalónak a 16 évnél fiatalabb 1 gyermeke után 2, 2 gyermeke után 4, kettőnél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság először a gyermek születésének évében, utoljára pedig abban az évben jár, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

Újdonság, hogy a fogyatékos gyermekek után további két munkanap pótszabadságot biztosít az új Mt.

Mindkét szülőnek jár

Ahogy 2012. január 1-je óta jelenleg is, az új Mt. szerint is mindkét szülőt megilleti a gyermek után járó pótszabadság. Nem kell tehát vizsgálni, hogy melyikük vesz nagyobb mértékben részt a gyermeknevelésben.

A pótszabadság akkor is mindkét szülőnek jár, ha például az egyikük gyermekgondozási szabadságon van, vagy mindketten ugyanannál a munkáltatónál dolgoznak. A gyermekek után járó pótszabadság célja az, hogy a szülő több időt tudjon a gyermekével tölteni. Ebből eredően a munkavállaló csak akkor tarthat igényt rá, ha valóban részt vesz a gyermek gondozásában, nevelésében. Az Mt. szerint ugyanis csak az után a gyermek után jár a pótszabadság, akit a munkavállaló a saját háztartásban nevel vagy gondoz, illetve akivel életvitelszerűen együtt él, és akinek gondozásából a gyermek rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki (lásd a gyermek fogalmának meghatározását a törvény végén).

Új Mt: pótszabadság lesz az apák munkaidő-kedvezményéből

Az új törvény pótszabadsággá alakítja az apák munkaidő-kedvezményét. Ez alapján az apa 5 munkanapra mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, ha gyermeke születik. Eltérően az összes többi pótszabadságtól, ezt nem a tárgyév folyamán akármikor, hanem legkésőbb a születést követő második hónap végéig kell kiadni a munkavállalónak, mégpedig a kérésének megfelelő ütemezésben.

Ha a munkavállalónak ikergyermekei születnek, 7 munkanap pótszabadságra jogosult. A törvény kifejezetten kimondja, hogy a pótszabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik, vagy meghal. Érdekesség, hogy míg ma az apák munkaidő-kedvezményére járó távolléti díjat a munkáltató megigényelheti az állami költségvetésből, erre valószínűleg az új törvény mellett nem lesz lehetőség. Erre utal, hogy munkaidő-kedvezményből pótszabadsággá alakult ez a távollét. Így várhatóan ezekre a napokra a munkáltatót terheli majd a munkavállalónak fizetendő távolléti díj.

Rodin-konferenciák az új Munka Törvénykönyvéről a közeljövőben:

Az összes Rodin-konferenciát itt találja.

Munkajogi e-kommentár Online kommentár az új Munka Törvénykönyvéhez – már előrendelhető

Rendkívüli személyi vagy családi ok

Az új törvénnyel megszűnik az a lehetőség, hogy a munkavállaló évente 3 munkanap szabadságot előzetes értesítés nélkül, akár azonnali hatállyal igénybe vehessen, ha ezt valamilyen különösen fontos személyi, családi körülmény indokolja. Ez a fajta expressz szabadság a gyermeket nevelőknek igen fontos lehet.

Bár ez a lehetőség megszűnik, megmarad az a 2012. január 1-jétől már alkalmazandó szabály, hogy a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a különös méltánylást érdemlő személyi, családi ok miatt indokolt távollét tartamára. „Igazolt” távollétnek minősül tehát, ha a munkavállaló valamilyen rendkívüli családi ok miatt nem tud munkát végezni, például mert gyermekét kell orvoshoz vinnie. Erre az időre munkabér nem jár a munkavállalónak.

Fontos, hogy ennek a távollétnek nincs időbeli korlátja, tehát mindaddig fennáll a mentesülés, amíg a családi körülmény „különös méltánylást” érdemel. Például, a szülő jogszerűen marad távol a másnap reggeli munkavégzéstől, ha gyermeke éjszakai rosszul volt, reggel kórházba kellett vinnie.

A mentesülés azonban csak a helyzet „rendkívülisége” alatt áll fenn, azaz itt például addig, amíg a gyermeket a kórházban elhelyezik, felügyeletét az egészségügyi szakszemélyzet átveszi. Természetesen a munkáltató kérheti annak igazolását, hogy a munkavállaló e jogcímen pontosan milyen okból maradt távol a munkavégzéstől. Az együttműködési kötelezettség alapján az is elvárható, hogy a munkavállaló amint lehetséges, bejelentse a munkáltatónak, hogy miért nem tud megjelenni.

dr. Kártyás Gábor blogja a HR Portálon olvasható.


Kapcsolódó cikkek:


A tanulmányi szerződés és versenytilalom a bírói gyakorlatban – 2. rész
2019. október 22.

Cikkünk első részében a tanulmányi szerződések tartalmával, a kizárt esetekkel, az írásba foglalás bírói gyakorlatával és a tanulmányi szerződés megszegésével foglalkoztunk, ma pedig a megszüntetésének gyakorlati kérdéseit és a Kúria joggyakorlat elemzéssel kapcsolatos következtetéseit ismertetjük.

Jobban bízunk a robotokban, mint a főnökünkben
2019. október 18.

Jobban bízunk a robotokban, mint a főnökünkben

Az emberek többsége, 64 százaléka jobban bízik a robotokban, mint a feletteseiben; az Oracle és a Future Workplace legújabb felmérésből kiderül az is, hogy a mesterséges intelligencia (AI) használata egyre elterjedtebbé válik, és a munkavállalók 50 százaléka alkalmazza már valamilyen formában, amely jelentős emelkedés a tavaly mért 32 százalékhoz képest.

Csökkenő bérköltség, alternatív juttatások, elégedettebb munkavállaló
2019. október 17.

Csökkenő bérköltség, alternatív juttatások, elégedettebb munkavállaló

2019-től több változás is történt a béreket érintő közterhek és kedvezmények szabályozásában. Az előírások megfelelő alkalmazásával lényegesen csökkenthető a vállalatok bérköltsége, alternatív juttatások bevezetésével pedig növelhető a munkavállalók elégedettsége – hangzott el az EY adózási rendezvényén.

Meggondolta magát? – elállás a munkaszerződéstől
2019. október 15.

Mi a helyzet akkor, ha a felek a munkaszerződést már megkötötték, azonban a munkaviszony még nem kezdődött el? Erre szolgál a munkaszerződéstől való elállás intézménye; cikkünk ennek szabályairól szól.