A NAIH álláspontja szerint az adattakarékosság elvébe ütközik, azaz nem megfelelő és releváns az adatkezelési cél szempontjából, ugyanis önmagában abból a tényből, hogy egy munkavállaló lázas,még nem lehet egyértelműen arra következtetni, hogy ennek okozója az új típusú koronavírus fertőzés.
Egy munkáltató arra vonatkozóan kérte a NAIH állásfoglalását, hogy a koronavírus-járvány előrehaladtával változott-e a Hatóság NAIH/2020/2586. számú, a koronavírus járvánnyal kapcsolatos adatkezelésekről szóló tájékoztatóban (a továbbiakban: Tájékoztató) kifejtett álláspontja kifejezetten a munkavállalók körében történő lázméréssel kapcsolatosan, vagy továbbra sem tartja a GDPR szempontjából semmilyen formában elfogadhatónak a munkáltató által kötelezően előírt testhőmérséklet mérést.
A NAIH válaszában fenntartotta a Tájékoztatóban foglaltakat, tehát a jelenlegi magyarországi járványügyi helyzetre tekintettel nem tartja arányosnak a munkáltatói intézkedéssel elrendelt, minden munkavállalóra általánosan kiterjedő, bármilyen diagnosztikai eszközt (így különösen, de nem kizárólagosan lázmérőt) alkalmazó szűrővizsgálatok előírását, testhőmérsékletére kötelezően kiterjedő vizsgálat bevezetését, tekintettel arra, hogy a koronavírus tüneteivel kapcsolatos információk összegyűjtése, értékelése, valamint azokból következmények levonása az egészségügyi szakemberek, illetve hatóságok feladata.
Amennyiben a munkáltató a dolgozó bejelentése vagy egyedi esetben az összes körülmény mérlegelése vagy az általa elvégzett kockázatértékelés alapján bizonyos, a megbetegedésnek való kitettséggel fokozottan érintett munkakörökben elengedhetetlenül szükségesnek tartja, kizárólag egészségügyi szakember által vagy szakmai felelőssége mellett végzett vizsgálatokat rendelhet el, a munkáltató pedig kizárólag ezen vizsgálatok eredményének a megismerésére jogosult.
Amennyiben nem áll rendelkezésre megfelelő számú egészségügyi szakember –úgy az egészségügyi szakember szakmai felelőssége mellett, a szakember által meghatározott módszertan vagy szabályzat szerint, valamint a szakemberre irányadó szakmai titoktartási kötelezettséggel analóg titoktartási kötelezettség mellett más személy (nővér, humánszolgálat külön titoktartási kötelezettséget vállaló kijelölt munkatársa) is feljogosítható a testhőmérséklet mérésére. A munkáltató azonban ebben az esetben is kizárólag a vizsgálatok eredményeit (alkalmas-e a munkavégzésre) ismerheti meg.
A NAIH a fentiek mellett kifejezetten felhívja a figyelmét a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvek közül az adattakarékosság elvére, amely rögzíti, hogy a kezelt adatoknak az adatkezelési cél szempontjából megfelelőnek és relevánsnak kell lenniük, és a kezelt adatok körét a szükségesre kell korlátozni. Ez azt is jelenti, hogy nem gyűjthetők olyan személyes adatok, amelyek az adatkezelés céljának elérésére nincsenek hatással, arra alkalmatlanok.
A NAIH álláspontja szerint az adattakarékosság elvébe ütközik, azaz nem megfelelő és releváns az adatkezelési cél szempontjából, ugyanis önmagában abból a tényből, hogy egy munkavállaló lázas,még nem lehet egyértelműen arra következtetni, hogy ennek okozója az új típusú koronavírus fertőzés, míg az, hogy a munkatárs nem lázas nem jelenti, hogy esetlegesen nem kapta már el a fertőzést, így a testhőmérséklet mérése hamis biztonságérzetet adhat.
(naih.hu)
Kapcsolódó cikkek:
62 milliárd ágazati bértámogatást fizettek már ki
2021. április 7.
Eddig több mint 155 ezer munkavállaló után igényeltek ágazati bértámogatást a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került szektorokban működő cégek.
Megtriplázódott tavaly az otthonról dolgozók száma
2021. április 7.
Az elmúlt tíz év 2,9 százalékos átlagának háromszorosára, 8,6 százalékra nőtt a távmunkában vagy home office keretében dolgozók aránya Magyarországon.
A dolgozók fele kiégett, elfogytak a mentális tartalékai
2021. április 6.
A magyar munkavállalók 29 százalékának nem okozott nehézséget a 2020 márciusa óta tartó időszak, 37 százaléka "hullámvasútként" élte meg jobb és rosszabb időszakokkal.
A munkába járás költségtérítése
2021. április 5.
A munkáltató köteles megtéríteni azt a költségét, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 51. § (2) bekezdés]. Ilyen, a munkaviszony teljesítésével kapcsolatban indokoltan felmerülő költség a munkába járással kapcsolatos utazás is, amelynek költségtérítését a 39/2010 (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szabályozza.
A kereseti korlát eltörlése segített a megváltozott munkaképességűeknek
2021. március 31.
Idén az első negyedévben duplájára emelkedett a sikeres elhelyezések száma a Trenkwalder munkaerőpiaci szolgáltató cég szerint.