Tudnivalók az egyszerűsített foglalkoztatásról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hosszú volt az út, az 1997-től 2010-ig alkalmi munkavállalói (AM) könyvvel történő foglalkoztatástól a jelenleg egyszerűsített foglalkoztatásként ismert, atipikus munkaviszonyig. A célok már huszonéve is hasonlóak voltak, a feketefoglalkoztatás visszaszorítása, az adminisztráció csökkentése, a munkanélküli segélyben (2018-ban álláskeresési járadékban) részesülők, illetve munkanélküliek munkaerőpiaci beilleszkedésének segítése, a közterhek minimalizálásával.

Az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó szabályokat ma már 3 törvényben találjuk meg, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvényben (Efo. tv.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (Mt.), és az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben (Art.).

Egyszerűsített foglalkoztatás formái

Az egyszerűsített foglalkoztatás megnevezés egy gyűjtőfogalom, mely az alábbi foglalkoztatási formákat foglalja magába:

  1. Mezőgazdasági és turisztikai idénymunka

A munkáltató tevékenysége akkor minősül idényjellegűnek, ha az a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik. A foglalkoztatás fő szabálya, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot.

mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása – a tovább feldolgozás kivételével;

turisztikai idénymunka: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényben (Kertv.) meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka. (idegenvezetői-, a lovas szolgáltató-, a szálláshely-szolgáltatási-, a tartós szálláshasználati szolgáltatási-, valamint az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység)

  1. Alkalmi munka:

Az idénymunkánál szigorúbban van szabályozva, munkáltató és a munkavállaló között

  • összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, és

  • egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, és

  • egy naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napig

létesíthető.

A filmipari statiszta az alkalmi munka speciális alanya. 3711 FEOR-számmal azonosított foglalkozásúnak minősül, feltéve, hogy tevékenysége a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvényben meghatározott filmalkotás elkészítésében való kisegítő (pótolható) jellegű részvételre irányul. Rá némiképp más szabályok vonatkoznak, jövedelme nem haladhatja meg a napi 12 000 Ft-ot, ami után nem kell személyi jövedelemadó bevallást benyújtania, továbbá a munkáltatóra nem vonatkozik a létszámkeret, melyet alább részletezek.

Ha a munkáltató és a munkavállaló idénymunkára és alkalmi munkára is létesít egymással munkaviszonyt, akkor ezek együttes időtartama nem haladhatja meg adott évben a 120 napot.

A munkáltató által fizetendő közteher:

  • mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén: 500 Ft/nap/munkavállaló,

  • alkalmai munka esetén: 1000 Ft/nap/munkavállaló,

  • filmipari statiszta alkalmi munkája esetén: 3000 Ft/nap/munkavállaló.

Fontosnak tartom megjegyezni, hogy naptári naponként kell fizetni a közterhet, egyúttal a bejelentést is eszerint kell teljesíteni. Tehát ha a munkavállaló munkaideje átnyúlik éjfél utánra, az már egy új napnak számít.

A fenti közteher megfizetésével a munkáltató mentesül a szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás és a személyi jövedelemadóelőleg-levonási kötelezettség alól, a munkavállaló pedig a nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék, egészségügyi hozzájárulás és személyijövedelemadó-előleg megfizetésének kötelezettsége alól.

Ha munkavállaló a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, vagy a Magyarország által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján másik tagállamban biztosított, és erről igazolással rendelkezik, akkor a munkáltatónak nem kell közterhet fizetni, viszont az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésével egyidejűleg köteles azt jelezni. (18T1042 adatlapon X-et kell tenni az erre vonatkozó négyzetbe)

A munkáltatónak a közteher-fizetési kötelezettségét a tárgyhónapot követő hónap 12-éig a NAV Egyszerűsített foglalkoztatásból eredő közteher befizetések 10032000-06057763 beszedési számlára javára kell teljesíteni. A járulékbevallás (’08) határideje szintén tárgyhót követő hó 12-e.

Jövedelem

Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként minimálisan fizetendő bér 2018-ban:

  • legalább a kötelező legkisebb munkabér (794 Ft/óra) 85%-a, azaz 675 Ft/óra,

  • garantált bérminimum esetén (1038 Ft/óra) 87%-a, azaz 903 Ft/óra.

Egyszerűsített foglalkoztatás keretében, további adófizetési kötelezettséggel nem járó, maximálisan kifizethető napi munkabér összege 2018-ban 12 700 Ft/nap/fő. (kivéve: filmipari statiszta)

Bérpótlékok

Habár a Mt. mentességet ad a vasárnapra, illetve munkaszüneti napra történő munkaidő-beosztás korlátai alól, a pótlékok megfizetésének kötelezettségét nem említi, tehát kalkulálnunk kell velük.

  • 15% éjszakai pótlék 22 – 06 óra közötti munkaidőre, ha a munkavégzés ideje ebben az időtartamban meghaladja az 1 órát;

  • 50% túlmunka pótlék, ha a napi munkaidő a 8 órát meghaladja; (Kivéve több napos bejelentés esetén, ha egyenlőtlen a munkaidő-beosztás, pl: egybefüggő 2 nap bejelentés 1. nap 10 óra, 2. nap 6 óra munka, átlagosan maximum 8 óra)

  • 50 % vasárnapi pótlék, pl. kereskedelmi tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott vasárnapi munkavégzése esetén;

  • 100 % munkaszüneti napon végzett munka esetén.

Bérfizetés az egyszerűsített foglalkoztatásnál


Egyszerűsített foglalkoztatás esetén is alkalmazni kell a Mt. 157. § rendelkezéseit, miszerint a munkabért a tárgy hót követő 10. napjáig ki kell fizetni. A törvény azt írja elő, hogy a munkabért a bérfizetés előtti utolsó munkahelyen töltött munkanapon kell kifizetni, vagy a munkáltató költségére a tartózkodási helyére kell megküldeni, ha a munkavállaló a bérfizetési napon jogos okból nem tartózkodik a munkahelyén. További tudnivaló, hogy legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított 5. munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét és egyéb járandóságait, a Mt. 80. § szerint.

Gyakorlatban az egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül foglalkoztatott munkavállalónak célszerű az utolsó munkában töltött napon átadni a fizetését. Mivel az egyszerűsített foglalkoztatás egy határozott időre létrejött, atipikus munkaviszony, ezért szigorúan nézve mindig az aktuális bejelentés utolsó napja az utolsó munkahelyen töltött nap. Főképp azoknál a vállalkozásoknál praktikusabb az említett módszert alkalmazni, akiknél nagy a fluktuáció, hisz nem ritka, hogy az alkalmi munkavállaló egyik napról a másikra ’eltűnik’. Jó esetben megvan a tartózkodási helye, ahova el lehet küldeni a járandóságát, de az mindig plusz adminisztrációs és anyagi teherrel jár.

Szja bevallás

Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelemnek a kifizetett (nettó) munkabér 100%-át kell tekinteni. Ez után nem kell személyi jövedelemadó bevallást benyújtani, feltéve hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétel nem haladja meg a foglalkoztatás naptári napjainak száma és a minimálbér vagy a garantált bérminimum napibérként (ami 2018-ban 6 350 Ft és 8 300 Ft) meghatározott összege 130 %-nak szorzatát (mentesített keretösszeg). Ha a munkavállaló jövedelme meghaladja a mentesített keretösszeget, személyi jövedelemadó-bevallást kell benyújtania, amelyben jövedelemként csak a mentesített keretösszeg meghaladó részét kell szerepeltetni.

2018-ban mentesített keretösszeg:

  • minimálbér: 6 350 Ft x 130% = 8 255 Ft

  • garantált bérminimum: 8 300 Ft x 130 % = 10 790 Ft

Ha például 2018-ban a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkozatott munkavállalót összesen (minden munkáltatónál összeadva) 54 napon jelentették be alkalmi munkára, és összes jövedelme 486 000 Ft, akkor:

54 nap x 8 255 Ft = 445 770 Ft a mentesített keretösszeg. Eddig az összeghatárig nem kell a Szja bevallásban szerepeltetni. Az e feletti részt viszont (486 000 – 445 770 Ft = 40 230 Ft) 15 % személyi jövedelemadó terheli, ami számszerűsítve 6 035 Ft adó megfizetését jelenti.

Igazolás kiadása az adókötelezettségek teljesítéséhez

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállaló számára a munkáltató olyan bizonylatot köteles kiállítani és a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme. Nincs előírva, hogy a munkáltató az elszámolási évet követő év január 31-éig köteles összesített igazolást kiadni részére, hisz az legtöbb esetben lehetetlen küldetés lenne, ezért kötelezik a munkáltatót életszerűen, a kifizetéssel egyidejű átadásra. Ennek oka, hogy a munkavállaló rendelkezésére álljon minden szükséges adat a személyi jövedelemadó bevallásának elkészítéséhez.

Ellátásra való jogosultság

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó munkavállaló:

  • nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak, tehát egészségügyi ellátásra, természetbeni, pénzbeli juttatásokra (pl.táppénz) nem jogosult,

  • nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra jogosultságot szerez,

  • nyugellátás számításának alapja napi 500 forint közteher esetén 1370 forint/nap, napi 1000 forint vagy azt meghaladó közteher esetén 2740 forint/nap.

Egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony létesítése

A munkaviszony a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével jön létre, nyilvántartással kapcsolatban 2 lehetőség közül lehet választani:

  1. Munkaszerződés írásba foglalása:

Habár a munkaszerződést nem kötelező írásba foglalni, de az Efo. tv. melléklete mégis tartalmaz egy egyszerűsített munkaszerződést. Az ilyen munkaszerződést a munka megkezdéséig kell írásba foglalni úgy, hogy a munkavégzés napjának végéig elegendő kitölteni a munkáltató és a munkavállaló megnevezésén kívüli egyéb azonosító adatokat.

  1. Munkaidő és pihenőidő nyilvántartása, és a kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig írásbeli tájékoztatás kiadása.

Ez azt jelenti, hogy vagy munkaidő-nyilvántartást vezet a munkáltató, és munkabér elszámolásról állít ki igazolást, vagy az egyszerűsített munkaszerződést töltik ki a felek. Utóbbi esetben nem kell munkaidő-nyilvántartást vezetni, sem munkabér elszámolást kiadni. A munkáltatók lehetőséget kapnak arra, hogy eldöntsék, nekik melyik variáció a legkedvezőbb számukra, és eszerint járjanak el.

Bejelentés módja

A létesítendő munkaviszonnyal kapcsolatos adatokat a munkavégzés megkezdése előtt, tehát kizárólag előre mutatóan lehet bejelenteni a NAV-hoz. Az elektronikus bejelentésnek köszönhetően a NAV percre pontosan látja a bejelentés idejét, ami előtt semmiképp sem dolgozhat a munkavállaló.

A munkáltató bejelentési kötelezettségét elektronikusan ügyfélkapun keresztül a 18T1042E jelű adatlapon, továbbá a 185-ös telefonszámon, vagy applikáción keresztül teljesítheti.

Bejelentéskor az alábbi adatokat köteles megadni a munkáltató:

  • a munkáltató adószámát,

  • a munkavállaló nevét, adóazonosító jelét és TAJ-számát,

  • az egyszerűsített foglalkoztatás jellegét, (alkalmi munka, mezőgazdasági-, turisztikai idénymunka, vagy filmipari statiszta)

  • foglalkoztatás kezdő napját,

  • a munkaviszony napjainak számát,

  • amennyiben a munkavállaló Egyezmény alapján másik tagállamban, illetőleg egyezményben részes másik államban biztosított és ezt a munkáltató előtt igazolta, ezt a körülményt,

  • applikáción keresztül történő bejelentéskor a munkabért.

Az applikációban (EFO egyszerűsített foglalkoztatásbejelentő alkalmazás) tett bejelentések adatai a „Könyvelői export” funkció segítségével olyan formátumban exportálhatók, amelyek lehetővé teszik a könyvelő, bérszámfejtő programokba a közvetlen betöltést, ezáltal a NAV számára történő beküldés előkészítését, támogatva a munkáltatók adminisztrációjának egyszerűsítését.

A bejelentés visszavonására és módosítására

  • a bejelentését követő 2 órán belül, vagy

  • ha a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú munkaviszonyra vonatkozott, a módosítás bejelentésének napján reggel 8 óráig van lehetőség.

Nem létesíthet egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszonyt:

  • az a munkáltató, akinek 300 ezer forintot, vagy ezt meghaladó összegű adótartozása van, egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult mindaddig, míg adótartozását ki nem egyenlítette;

  • helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala, közterület-felügyelete, a közös önkormányzati hivatala, valamint az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szervek, valamint a helyi önkormányzat alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására.

Korlátozva van a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása, őt az egyszerűsített foglalkoztatási formák közül kizárólag mezőgazdasági idénymunkára lehet alkalmazni.

További nélkülözhetetlen információ, hogy a Mt. szerint érvénytelen az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaszerződés, ha annak megkötése időpontjában a felek között munkaviszony áll fenn. Ekkor tehát a már fennálló munkaviszony marad érvényben.

Létszámkorlát

Az Efo. tv. létszámkorlátot határoz meg az alkalmi munkára irányuló foglalkoztatás esetén.

Az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott alkalmi munkavállalók létszáma – a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző 6 havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve – nem haladhatja meg:

  • az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az 1 főt,

  • 1-5 főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a 2 főt,

  • 6-20 főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a 4 főt,

  • 20-nál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám 20 %-át.

Az így meghatározott napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja, de a tárgyévben fel nem használt létszámkeret a következő naptári évre nem vihető át. Ez azt jelenti, hogy a napi létszámkeret túlléphető, de az éves nem.

Pl.: 1 fő munkavállalót foglalkoztató vállalkozás esetén 365 nap x 2 fő = 730 fő

A munkáltató ez esetben minden nap foglalkoztathat 2 főt, vagy 1 nap alatt 730 főt, viszont az év többi, 364 napján már semmilyen módon nem. Tehát 730-szor foglalkoztathat alkalmi munkavállalót, ezt a keretszámot tartva nincs megkötés, hogy ezt összesen hány munkavállaló bejelentésével használja ki.

Létszámkeret számítása

Tapasztalataim szerint nem mindig egyértelmű a létszámkeret számítása, ezért az alábbi példán keresztül mutatom be annak módját.

példa:

Egy munkáltató 2017.07.01. és 2017.12.31. között nem foglalkoztatott senkit munkaviszonyban, majd 2018.01.01. és 06.30. közt az átlagos statisztikai létszám 3 fő lesz.

2018. első félévének létszámkerete:

Mivel az előző 6 hónapban (2017.07.01.-12.31.) nem dolgozott senki munkaviszonyban, ezért 1 fő alkalmit foglalkoztathat. Számítás: 1 fő x 181 = 181 főt jelenthet be 2018 első félévében.

2018. második félév létszámkerete:

Mivel a második 6 hónapban (2018.01.01.-06.30.) 3 fő dolgozik munkaviszonyban, ezért 2 fő alkalmit foglalkoztathat. Számítás: 2 fő x 184 = 368 főt jelenthet be 2018. második félévében.

2018-ban tehát összesen 181 + 368 = 549 a létszámkeret. Ezt a munkáltató egyenlőtlenül is beoszthatja, amit már a fent leírt módon, egyenlőtlenül is beoszthat, az év bármely időszakában.

Szankciók

Art. 1. melléklet 4. pont rendelkezik az Efo törvényben szabályozott korlátok túllépése miatti szankciókról. E szerint ha a munkáltató a meghatározott korlátokat túllépi, az egyszerűsített foglalkoztatottként bejelentett személy(eke)t a jogsértés feltárásától számított 8 napon belül, a korlátok túllépésének napjától munkaviszonyba be kell jelenteni, és befizetni a munkaviszonyból származó adó és járulék terheket. Kivéve, ha az egyszerűsített foglalkoztatottként bejelentett személy a munkát nem vette fel, így jövedelem kifizetésére nem került sor.

Efo törvényben szabályozott korlátok:

  • létszámkeret,

  • alkalmi munkára vonatkozó napok számai, (5 nap/hét, 15 nap/hó, 90 nap/év)

  • mezőgazdasági-, turisztikai idénymunka. (120 nap/év)

Egyszerűbb mint a munkaviszony

Egyszerűsített foglalkoztatás keretében létrejött munkaviszonyban a Mt. 203. § nevesíti azokat a kivételszabályokat, melyek ténylegesen leegyszerűsítik az alkalmazást minden téren, legyen az adminisztráció vagy egyéb előírások kiiktatása a munkaviszonyhoz képest. Néhány mondatban bemutatom – a teljesség igénye nélkül – a fentieken túl, mely szabályok vonatkoznak az egyszerűsített foglalkoztatásra:

  • a munkaszerződéstől nem lehet elállni;

  • munkavállalóval szemben hátrányos jogkövetkezmény nem alkalmazható;

  • munkaviszony megszűnésekor a munkáltató nem köteles a munkaviszonyban előírt igazolásokat kiadni, sem a munkavállaló munkájáról értékelést adni;

  • nincs határidő előírva a munkaidő-beosztás előzetes közlésére;

  • nincs betegszabadság, szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság;

  • a munkáltató munkaidőkeret vagy elszámolási időszak hiányában is alkalmazhat egyenlőtlen munkaidő-beosztást.

Mind a munkáltató, mind a munkavállaló szempontjából kedvező lehet ez a foglalkoztatási forma, hisz lehetőséget biztosít a szabad munkavégzéshez egyéb ellátás (pl. álláskeresési járadék) lemondása nélkül, ugyanakkor a munkáltató feltöltheti állományát az időszakosan nagyobb munkaerő igénye esetén, a bemutatott szabályok betartásával.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 11.

Gyorsan javítana a magyar bérszínvonalon a kormány

A jövő évtől 3-6 százalék között alakulhat a GDP növekedési üteme, ehhez társul a gazdasági növekedésen alapuló gyors bérkonvergencia, ami a kormány egyik új gazdaságpolitikai célkitűzése – mondta a nemzetgazdasági miniszter pénteken az Év Felelős Foglalkoztatója díjátadón Budapesten.

2024. október 8.

MASZSZ: csak úgy jön ki a matek, ha 2027-re 500 forint lesz az euró

Ez a matek nem jön ki, legfeljebb csak akkor, ha 2027-re 500 forint lesz az euró – reagált a Magyar Szakszervezeti Szövetség a miniszterelnök elképzelésére, miszerint 2-3 éven belül ezer euróra nő a hazai minimálbér és 1 millió forintra az átlagbér. Így viszont már egyáltalán nem olyan biztató ez a vízió. Amennyiben a terv mégis megvalósul, a MASZSZ elvárja, hogy ennek nyertesei a kis- és középkeresetűek legyenek. A szövetség ehhez minden szakmai segítséget megadna – olvasható az Adó Online közleményben.